Fotó: Románia Alkotmánybírósága
Elutasította szerdán az alkotmánybíróság a Ciolacu-kormány deficitcsökkentő intézkedéseit tartalmazó törvénycsomag ellen emelt alkotmányosssági kifogásokat. A kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabályt így már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben, és hatályba lépjen.
2023. október 18., 11:472023. október 18., 11:47
2023. október 18., 14:452023. október 18., 14:45
A taláros testület szerdai döntése jogerős és kötelező érvényű – szögezi le az alkotmánybíróság sajtóosztálya által a Krónikához eljuttatott közlemény. Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke a döntés kapcsán úgy nyilatkozott: a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvény elfogadtatásának eljárása, azaz a parlament előtti kormányzati felelősségvállalás megfelelt az alkotmány követelményeinek és az alkotmánybírósági esetjognak. Tájékoztatása szerint a bírák megállapították, hogy
Ezért az alkotmánybíróság többségi szavazással elutasította az ellenzéki pártok beadványát, és alkotmányosnak nyilvánította a törvényt – idézte a hivatalos bejelentést az Agerpres hírügynökség.
Mint ismeretes, az alkotmánybírósági megkeresést két ellenzéki alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje nyújtotta be, törvényhozóik mellett két PNL-s honatya is aláírta az alkotmányossági kifogást.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője, Ionuţ Moşteanu akkor közölte:
Közlése szerint aláírói többek között a tervezet elfogadásának módját kifogásolják. Szerintük a tervezetet nem lett volna szabad parlament előtti felelősségvállalással elfogadtatni, mert a jogszabályjavaslat nem egységes, 22 törvényt módosít, így az azonnali alkalmazásának alkotmányos feltétele nem teljesült. Ráadásul bizonyos intézkedések október elsejétől, mások január elsejétől vagy 2025-től lépnek hatályba - részletezte Moşteanu, emlékeztetve arra, hogy korábban az alkotmánybíróság hasonló okokból utasított már el törvényeket. Hozzátette, hogy a kormány tervezete sérti a jogbiztonság elvét, mert az előírásai nem egyértelműek és kiszámíthatóak.
A kormány szeptember 26-án vállalt felelősséget a parlamentben az új adókról és illetékekről, valamint a közszférában dolgozókat érintő intézkedésekről szóló törvénytervezetért.
„Ma vége a trükközésnek! Az általam vezetett kormány ma éppen azért vállal felelősséget, mert Románia nem engedheti meg magának többé, hogy kizárólag a becsületes emberek munkájára támaszkodjon, azokéra, akik rendesen befizetik adóikat az államnak. Senki ne zavarja a többieket!” – mondta a miniszterelnök a parlament plenáris ülésén, váltig állítva, hogy az egyszerű emberek nem sínylik meg az intézkedéscsomagban foglaltakat.
• A mikrovállalkozások megadóztatása
– 1%, a 60 000 eurót meg nem haladó bevétellel rendelkező mikrovállalkozások esetében;
– 3%, azon mikrovállalkozások esetében, amelyek 60 000 eurót meghaladó bevétellel rendelkeznek vagy meghatározott CAEN-kódoknak megfelelő fő- vagy melléktevékenységet folytatnak;
A mikrovállalkozások jövedelmére alkalmazandó fenti adókulcsokat 2024. január 1-jétől alkalmazzák.
• Drasztikusan visszaszorítják a készpénzfizetést magán- és jogi személyek esetében egyaránt.
• Az IT-szektorban dolgozók a 10 000 lej feletti összegek után jövedelemadót fizetnek, az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók is fizetnek majd egészségbiztosítási hozzájárulást.
• Több területen is emelik az áfát:
– A szociális lakások, a kiváló minőségű élelmiszerek, a fotovoltaikus panelek, napkollektorok, hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítése és telepítése esetén 5%-ról 9%-ra emelkedik;
– A fitneszközpontok áfáját 5%-ról 19%-ra emelik;
– Szintén 5%-ról 19%-ra emeli a vásárok, a vidámparkok és szabadidőparkok, a sportrendezvények áfáját;
– Javasolják, hogy az alkoholmentes sör és a hozzáadott cukrot tartalmazó olyan élelmiszerek értékesítésére, amelyek teljes cukortartalma legalább 10 g/100 g termék, a kedvezményes 9%-os áfa-kulcsról térjenek át a normál áfa-kulcs alkalmazására.
• Luxusadót vetnek ki drága házakra/lakásokra és autókra.
• 1 százalékos forgalmi adót vet ki a bankokra és az 50 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező vállalatokra.
Mint ismeretes, a Ciolacu-kabinet azért kényszerült megszorító intézkedésekre, mert a költségvetési hiány jóval magasabb a tervezettnél. Augusztus végén 2,66 százalékos volt a deficit, szemben az egy évvel korábbi 2,40 százalékkal. Románia tavalyi GDP-arányos költségvetési hiánya 5,75 százalék volt, az idei évre pedig 4,4 százalékos deficitet tervezett a kormány. Mérvadó szakértői vélemények szerint megszorító intézkedések hiányában az éves hiány 6,84 százalék lehet, azt pedig korábban a pénzügyminisztérium is elismerte, hogy mintegy 20 milliárd lej hiányzik a költségvetésből.
Románia jelenleg az Európai Unió egyetlen tagállama, mely a 3 százalékot meghaladó költségvetési hiány miatt túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője, Ionuţ Moşteanu pénteken bejelentette, hogy pártja megtámadta az alkotmánybíróságon a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.
Felelősségvállalással beterjesztette a bukaresti parlamentnek a deficitcsökkentő törvényt hétfőn este Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki leszögezte: egyetlen román állampolgárt sem fognak hátrányosan érinteni a kormányzati intézkedések.
Amint az várható volt, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatók sem fogadták pozitívan a román költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagot. Az elemzők is szkeptikusok a jogszabályjavaslat kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!