Fotó: Románia Alkotmánybírósága
Elutasította szerdán az alkotmánybíróság a Ciolacu-kormány deficitcsökkentő intézkedéseit tartalmazó törvénycsomag ellen emelt alkotmányosssági kifogásokat. A kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabályt így már csak Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben, és hatályba lépjen.
2023. október 18., 11:472023. október 18., 11:47
2023. október 18., 14:452023. október 18., 14:45
A taláros testület szerdai döntése jogerős és kötelező érvényű – szögezi le az alkotmánybíróság sajtóosztálya által a Krónikához eljuttatott közlemény. Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke a döntés kapcsán úgy nyilatkozott: a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvény elfogadtatásának eljárása, azaz a parlament előtti kormányzati felelősségvállalás megfelelt az alkotmány követelményeinek és az alkotmánybírósági esetjognak. Tájékoztatása szerint a bírák megállapították, hogy
Ezért az alkotmánybíróság többségi szavazással elutasította az ellenzéki pártok beadványát, és alkotmányosnak nyilvánította a törvényt – idézte a hivatalos bejelentést az Agerpres hírügynökség.
Mint ismeretes, az alkotmánybírósági megkeresést két ellenzéki alakulat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje nyújtotta be, törvényhozóik mellett két PNL-s honatya is aláírta az alkotmányossági kifogást.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője, Ionuţ Moşteanu akkor közölte:
Közlése szerint aláírói többek között a tervezet elfogadásának módját kifogásolják. Szerintük a tervezetet nem lett volna szabad parlament előtti felelősségvállalással elfogadtatni, mert a jogszabályjavaslat nem egységes, 22 törvényt módosít, így az azonnali alkalmazásának alkotmányos feltétele nem teljesült. Ráadásul bizonyos intézkedések október elsejétől, mások január elsejétől vagy 2025-től lépnek hatályba - részletezte Moşteanu, emlékeztetve arra, hogy korábban az alkotmánybíróság hasonló okokból utasított már el törvényeket. Hozzátette, hogy a kormány tervezete sérti a jogbiztonság elvét, mert az előírásai nem egyértelműek és kiszámíthatóak.
A kormány szeptember 26-án vállalt felelősséget a parlamentben az új adókról és illetékekről, valamint a közszférában dolgozókat érintő intézkedésekről szóló törvénytervezetért.
„Ma vége a trükközésnek! Az általam vezetett kormány ma éppen azért vállal felelősséget, mert Románia nem engedheti meg magának többé, hogy kizárólag a becsületes emberek munkájára támaszkodjon, azokéra, akik rendesen befizetik adóikat az államnak. Senki ne zavarja a többieket!” – mondta a miniszterelnök a parlament plenáris ülésén, váltig állítva, hogy az egyszerű emberek nem sínylik meg az intézkedéscsomagban foglaltakat.
• A mikrovállalkozások megadóztatása
– 1%, a 60 000 eurót meg nem haladó bevétellel rendelkező mikrovállalkozások esetében;
– 3%, azon mikrovállalkozások esetében, amelyek 60 000 eurót meghaladó bevétellel rendelkeznek vagy meghatározott CAEN-kódoknak megfelelő fő- vagy melléktevékenységet folytatnak;
A mikrovállalkozások jövedelmére alkalmazandó fenti adókulcsokat 2024. január 1-jétől alkalmazzák.
• Drasztikusan visszaszorítják a készpénzfizetést magán- és jogi személyek esetében egyaránt.
• Az IT-szektorban dolgozók a 10 000 lej feletti összegek után jövedelemadót fizetnek, az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók is fizetnek majd egészségbiztosítási hozzájárulást.
• Több területen is emelik az áfát:
– A szociális lakások, a kiváló minőségű élelmiszerek, a fotovoltaikus panelek, napkollektorok, hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítése és telepítése esetén 5%-ról 9%-ra emelkedik;
– A fitneszközpontok áfáját 5%-ról 19%-ra emelik;
– Szintén 5%-ról 19%-ra emeli a vásárok, a vidámparkok és szabadidőparkok, a sportrendezvények áfáját;
– Javasolják, hogy az alkoholmentes sör és a hozzáadott cukrot tartalmazó olyan élelmiszerek értékesítésére, amelyek teljes cukortartalma legalább 10 g/100 g termék, a kedvezményes 9%-os áfa-kulcsról térjenek át a normál áfa-kulcs alkalmazására.
• Luxusadót vetnek ki drága házakra/lakásokra és autókra.
• 1 százalékos forgalmi adót vet ki a bankokra és az 50 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező vállalatokra.
Mint ismeretes, a Ciolacu-kabinet azért kényszerült megszorító intézkedésekre, mert a költségvetési hiány jóval magasabb a tervezettnél. Augusztus végén 2,66 százalékos volt a deficit, szemben az egy évvel korábbi 2,40 százalékkal. Románia tavalyi GDP-arányos költségvetési hiánya 5,75 százalék volt, az idei évre pedig 4,4 százalékos deficitet tervezett a kormány. Mérvadó szakértői vélemények szerint megszorító intézkedések hiányában az éves hiány 6,84 százalék lehet, azt pedig korábban a pénzügyminisztérium is elismerte, hogy mintegy 20 milliárd lej hiányzik a költségvetésből.
Románia jelenleg az Európai Unió egyetlen tagállama, mely a 3 százalékot meghaladó költségvetési hiány miatt túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője, Ionuţ Moşteanu pénteken bejelentette, hogy pártja megtámadta az alkotmánybíróságon a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.
Felelősségvállalással beterjesztette a bukaresti parlamentnek a deficitcsökkentő törvényt hétfőn este Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki leszögezte: egyetlen román állampolgárt sem fognak hátrányosan érinteni a kormányzati intézkedések.
Amint az várható volt, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatók sem fogadták pozitívan a román költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagot. Az elemzők is szkeptikusok a jogszabályjavaslat kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!