A rendőrök szakszervezete a munkaügyi minisztérium előtt tüntetett, többek között követelve a 2017 óta hatályos bértörvény által előírt, rendre elnapolt béremelések folyósítását
Fotó: Europol/Facebook
Amint az várható volt, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatók sem fogadták pozitívan a költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagot. Elemzők is szkeptikusak a jogszabályjavaslat kapcsán, amelyet parlamenti felelősségvállalással készül elfogadni a Ciolacu-kabinet. Akad, aki máris úgy látja, hogy például a mikrovállalkozásokat megcélzó intézkedések „merényletet jelentenek a gazdaság egészsége ellen”. Csütörtökön a bukaresti pénzügyminisztérium előtt tüntettek a köztisztviselőket, börtönőröket, kulturális intézmények alkalmazottait tömörítő Publisind szakszervezet képviselői, tiltakozva a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések ellen.
2023. szeptember 21., 19:052023. szeptember 21., 19:05
2023. szeptember 21., 19:382023. szeptember 21., 19:38
Hosszú hónapokon át bizonytalanság övezte a bukaresti kormány által az egyre nagyobb költségvetési hiány foldozását célzó intézkedéscsomagot, számos verzió kiszivárgott, amíg végre a héten a Marcel Ciolacu vezette kabinet közvitára bocsátotta az Európai Bizottságnak már korábban bemutatott jogszabályjavaslatot. Amely – az alkalmazottakhoz hasonlóan – a munkáltatók tetszését sem nyerte el, a napokban több bíráló nyilatkozat is napvilágot látott. Hogy ezeket mennyire fogja figyelembe venni a kormány a törvénytervezet végső változatában, amelyért felelősséget készül vállalni a parlament előtt, nehéz lenne megjósolni. Mindössze annyi biztos, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő friss nyilatkozatai egyaránt arra engednek következtetni, hogy még semmi nincs kőbe vésve.
és amennyiben nem sikerül kordában tartani a költségvetési hiányt, úgy Románia összesen 75 milliárd euró uniós forrást veszíthet el, 46 milliárdot a kohéziós alapokból és 29,3 milliárdot a helyreállítási alapból.
És azt Marcel Boloș pénzügyminiszter is elismeri, hogy jogosak a román államháztartási hiánnyal kapcsolatos brüsszeli aggályok, a költségvetési törvényben ugyanis 4,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak, de a deficit már májusban 2,33 százalékos volt, augusztus végére pedig elérte a GDP 2,66 százalékát. Szerdán úgy nyilatkozott, az augusztus végéig felgyűlt hiány közel 10 milliárd lejjel haladja meg a tavalyi nyolchavi deficitet. 2022 augusztusának végén a költségvetés kiadásai 32,98 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket, GDP-arányosan pedig 2,40 százalékos volt a deficit.
Az Európai Bizottság (EB) számításai szerint költségcsökkentő és bevételnövelő intézkedések hiányában a román államháztartási hiány a tervezett hiánycél másfélszeresét, a GDP 6,84 százalékát is elérheti.
Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
Akár visszafelé is elsülhetnek az intézkedések
Nem fűz azonban nagy reményeket a közvitán levő intézkedések hatékonyságához Alin Negrescu, a KPMG adószakértője, aki szerint a csomagban javasolt intézkedések nem fogják elérni a kormány által kitűzött célt, a költségvetési bevételek növelését. Ehelyett úgy véli, hogy a gazdaságra gyakorolt negatív hatások azonnal láthatóvá válnak.
Ráadásul a gazdaságra gyakorolt hatások azonnal érezhetőek lesznek, és ez a beruházások drasztikus csökkenését, a magasabb fogyasztói árak következtében az inflációs jelenségek növekedését és egy általános bizonytalanságérzetet eredményez” – nyilatkozta a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portálnak Alin Negrescu.
Fotó: Europol/Facebook
„A kormány által tervezett adóintézkedések most 20 milliárd lejes bevételt hoznak, de a jövőben többet veszíthetünk, és a versenyszférának nem kellene végig csinálnia ezt a kísérletet, amelynek már számos változata volt számos intézkedéssel” – adott hangot hasonlóképpen kételyeinek Mihaela Mitroi adótanácsadó az Economedia Flash Fiscal című műsorában.
mert „mi magunk vezetjük be a plafonokat, és korlátozzuk a kisvállalkozások fejlődését”. „A 60 000 eurós felső határ teljesen szánalmas. Ez a 60 000 eurós önkényes plafon csak bátorítja a mikrovállalkozásokat, hogy ne tegyenek semmit, elkerüljék a foglalkoztatás formáját” – fejtette ki Mihaela Mitroi.
„Ugyanakkor – bár egyes intézkedések szükségesek, mint például az egészségbiztosítási járulékok alóli mentességek megszüntetése – a szabályok menet közbeni megváltoztatása soha nem egészséges, és az adótörvénykönyv évközbeni módosítása sérti a jogszabály alapelveit” – szögezte le Mihaela Mitroi. Az adótanácsadó ugyanakkor úgy véli, az IT-szektor adókedvezményének a megszüntetése meg fogja terhelni az ágazatban tevékenykedőket, és valószínűleg emelniük kell majd a fizetéseket. „És nem tudom, mennyire lesznek versenyképesek” – tette hozzá a szakember.
Az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban jelenleg érvényes adókedvezmények eltörlése kapcsán úgy gondolja, „az csak természetes, hogy ők is fizetnek járulékot”. „De a szabályok megváltoztatása a játék közepén nem egészséges” – húzta alá egyúttal.
Előrelépést jelentenek a kormány által kidolgozott deficitcsökkentő intézkedések, mivel Romániában rendszerszintű problémák vannak ezen a téren – jelentette ki szerdán New Yorkban Klaus Iohannis államfő.
Munkáltatói elégedetlenség
Elégedetlenséget szült ugyanakkor az intézkedéscsomag a versenyszférában is. Radu Burnete, az egyik legnagyobb romániai munkaadói szövetség, a Concordia igazgatója elsőként azt rótta fel, hogy
„A kormány 2028-ig 100 milliárdos pluszbevételt akar beszedni, de ugyanebben az időszakban csak 16 milliárdot akar megtakarítani. Ha kezdetben egyenlő mértékű erőfeszítésről volt szó, most a teher 85 százalékban a magánszektorra, 15 százalékban pedig a közszférára hárul. A kiadási oldalon a javasolt intézkedések nem meggyőzőek” – idézte a ZF a munkáltatók képviselőjét.
Fotó: Videófelvétel
Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia gyógyszergyártó vezérigazgatója rövid kommentárt küldött a gazdasági és pénzügyi portál megkeresésére az adóemelésekkel kapcsolatban. „ A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után csak az adók és a mentességek eltörlése lesz alkalmazható, de a fő intézkedést, amely már 2023-ban pénzt hozott volna, az áfaemelést nem alkalmazták. Nyilvánvalóan ezek esetében még nem tudni a hatálybalépés időpontját, lehet, hogy szintén 2024. január 1-je lesz.
– fogalmazott az üzletember, aki rendszeresen kommentálja a kormányzati intézkedéseket.
A Ziarul Financiar megszólaltatott egy kisebb vállalkozót is, akinek egy mindössze négy alkalmazottat foglalkoztató cége van. „A béreink valahol az átlagbér körül vannak, azaz 5000 lej körüli bruttó fizetést adunk, ami után minden kapcsolódó adót haladéktalanul befizetünk. Ha olyan fizetéseket adnánk, mint a közszférában, akkor a profit nulla lenne. Képzeljék el, hogy nulla profit mellett 60 ezer lejt kellene otthonról hoznunk a mikrovállalkozásokat sújtó adóra” – mutatott rá a helyzet visszásságára Ioan Gall mérnök.
A kormány által kedden bejelentett intézkedéscsomaggal nem érhetők el az adóreform célkitűzései, és a gazdaság egyes ágazataiban nem sikerül felszámolni az adóelkerülést és a csalást az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint.
Csütörtökön a bukaresti pénzügyminisztérium előtt tüntettek a köztisztviselőket, börtönőröket, kulturális intézmények alkalmazottait tömörítő Publisind szakszervezet képviselői, tiltakozva a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések ellen. Az ország minden tájáról a fővárosba érkezett több mint ezer szakszervezeti képviselő egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a kormány korlátozná a pótlékokra, étkezési és üdülési utalványokra jogosultak körét, megvonná a hétvégi munkáért járó túlórapénzt, a krónikus létszámhiány ellenére felszámolná a betöltetlen állami posztokat, összevonná a kisebb intézményeket.
A rendőrök a jogállásukat szabályozó törvény módosítását és – az utóbbi időben elszaporodott erőszakos cselekményekre hivatkozva – a garázdaság miatt kiszabható büntetési tételek drasztikus szigorítását sürgették. A bukaresti kormány megszorító intézkedései ellen más ágazatok – köztük a hiányzó adóbevételek hatékonyabb behajtására hivatott revizorok – is lázonganak, és további tüntetéseket helyeztek kilátásba.
Szerda délutáni ülésén első olvasatban tárgyalja a kormány a gazdasági intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyért felelősséget készül vállalni a parlament előtt – nyilatkozta szerdai sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!