Fotó: Haáz Vince
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
2024. február 14., 10:382024. február 14., 10:38
2024. február 14., 13:032024. február 14., 13:03
A most közölt adatok szerint 2023 januárjához viszonyítva az idei első hónapban 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az elmúlt egy évben (2023. február – 2024. január) pedig átlagban 9,8 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. február – 2023. január) képest.
Januárban a romániai fogyasztói árak átlagban 1,1 százalékkal emelkedtek 2023 decemberéhez képest.
Ez év januárjában a mosószerek ára 22,6 százalékkal, a postai szolgáltatások díja 26,64 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési szolgáltatások díja pedig 17,76 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek átlagosan 5,64 százalékkal kerültek többe 2023 januárjához képest. A legnagyobb mértékben a friss hal (14,25 százalék), a gyümölcskonzervek (13,77 százalék) és a sör (13,36 százalék) drágult. Csökkent viszont a liszt (28,74 százalékkal), az étolaj (28,42 százalékkal) és a malomipari termékek (26,52 százalékkal) ára.
Tavaly decemberhez viszonyítva a legnagyobb mértékű áremelkedést az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek (3,92 százalék), a gyümölcskonzervek (3,74 százalék) és a friss gyümölcsök (3,37 százalék) kategóriájában jegyezték. Ezzel szemben
A nem élelmiszer jellegű termékek közül éves összevetésben a mosószerek drágultak meg a leginkább 2024 januárjában, 22,6 százalékkal. A vegyipari cikkek ára 16,15 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai cikkeké pedig 14,99 százalékkal nőtt. Az INS szerint ebben a kategóriában egyetlen termék ára sem csökkent 2023 első hónapjához mérten.
Az előző hónaphoz képest januárban a dohányáru és a cigaretta 2,32 százalékkal, az üzemanyagok 1,39 százalékkal drágultak. Árcsökkenést a bőr lábbeliknél (0,18 százalék) és a lábbeliknél (0,10 százalék) regisztráltak.
Decemberhez képest januárban a légi közlekedés 21,12 százalékkal lett drágább, a postai szolgáltatások díja 17,28 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési díj 4,19 százalékkal nőtt. Árcsökkenés ebben a kategóriában sem volt.
Az INS február 14-én, azaz Bálint-napon közzétett adatai arra is kitérnek, hogy 2024 januárjában 2023 januárjához viszonyítva a rózsa 10,7 százalékkal, a csokoládé 17,2 százalékkal, a kávé 7,5 százalékkal, a bor 8,9 százalékkal, a pezsgő 11,8 százalékkal, az éttermi étkezés 13,8 százalékkal kerül többe, a szállodai szobák ára 12,2 százalékkal nőtt.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) korábban jelezte, hogy a bukaresti kormány által 2023 őszén bevezetett adóemelések 2024 első hónapjaiban fel fogják gyorsítani az inflációt, ezt követően azonban folytatódik a fokozatos mérséklődés.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!