
Fotó: Haáz Vince
A decemberi 6,61 százalékról januárban 7,41 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az élelmiszerek 5,64, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,36 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 10,91 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
2024. február 14., 10:382024. február 14., 10:38
2024. február 14., 13:032024. február 14., 13:03
A most közölt adatok szerint 2023 januárjához viszonyítva az idei első hónapban 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az elmúlt egy évben (2023. február – 2024. január) pedig átlagban 9,8 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. február – 2023. január) képest.
Januárban a romániai fogyasztói árak átlagban 1,1 százalékkal emelkedtek 2023 decemberéhez képest.
Ez év januárjában a mosószerek ára 22,6 százalékkal, a postai szolgáltatások díja 26,64 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési szolgáltatások díja pedig 17,76 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerek átlagosan 5,64 százalékkal kerültek többe 2023 januárjához képest. A legnagyobb mértékben a friss hal (14,25 százalék), a gyümölcskonzervek (13,77 százalék) és a sör (13,36 százalék) drágult. Csökkent viszont a liszt (28,74 százalékkal), az étolaj (28,42 százalékkal) és a malomipari termékek (26,52 százalékkal) ára.
Tavaly decemberhez viszonyítva a legnagyobb mértékű áremelkedést az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek (3,92 százalék), a gyümölcskonzervek (3,74 százalék) és a friss gyümölcsök (3,37 százalék) kategóriájában jegyezték. Ezzel szemben
A nem élelmiszer jellegű termékek közül éves összevetésben a mosószerek drágultak meg a leginkább 2024 januárjában, 22,6 százalékkal. A vegyipari cikkek ára 16,15 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai cikkeké pedig 14,99 százalékkal nőtt. Az INS szerint ebben a kategóriában egyetlen termék ára sem csökkent 2023 első hónapjához mérten.
Az előző hónaphoz képest januárban a dohányáru és a cigaretta 2,32 százalékkal, az üzemanyagok 1,39 százalékkal drágultak. Árcsökkenést a bőr lábbeliknél (0,18 százalék) és a lábbeliknél (0,10 százalék) regisztráltak.
Decemberhez képest januárban a légi közlekedés 21,12 százalékkal lett drágább, a postai szolgáltatások díja 17,28 százalékkal, a víz-, csatornázási és szennyvízelvezetési díj 4,19 százalékkal nőtt. Árcsökkenés ebben a kategóriában sem volt.
Az INS február 14-én, azaz Bálint-napon közzétett adatai arra is kitérnek, hogy 2024 januárjában 2023 januárjához viszonyítva a rózsa 10,7 százalékkal, a csokoládé 17,2 százalékkal, a kávé 7,5 százalékkal, a bor 8,9 százalékkal, a pezsgő 11,8 százalékkal, az éttermi étkezés 13,8 százalékkal kerül többe, a szállodai szobák ára 12,2 százalékkal nőtt.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) korábban jelezte, hogy a bukaresti kormány által 2023 őszén bevezetett adóemelések 2024 első hónapjaiban fel fogják gyorsítani az inflációt, ezt követően azonban folytatódik a fokozatos mérséklődés.

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.

Mind Romániában, mind Magyarországon nagyobb volt a 2023-as „pizzainfláció”, mint az EU-átlag – derül ki az Eurostat által a pizza világnapja alkalmából közzétett adatokból.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!