Kelendőbbek az új építésű ingatlanok a hitelhez folyamodók körében
Fotó: Bálint Eszter
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki az Ipotecare.ro online brókercég és a SVN Credit Románia pénzügyi és hiteltanácsadó vállalat szerdán közzétett elemzéséből.
2024. október 30., 15:212024. október 30., 15:21
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett elemzés szerint a jelzáloghitellel lakást vásárlók legnagyobb része – 42 százalék – kisebb cégeknél dolgozik, vagy alternatív forrásokból (például szerzői jogdíjak, egyéni vállalkozás, osztalékok) szereznek jövedelmet, míg 18 százalékuk állami vállalatnál vagy a közszférában dolgozik.
A jelzáloghitellel lakást vásárlók túlnyomó többsége az 1980 és 1999 között születettek közül kerül ki, míg a 25 éven aluliak csak 3,1 százalékos arányban reprezentáltak. Az 1980 előtt született, 45 évnél idősebb személyek teszik ki a jelzáloghitellel lakást vásárlók mintegy 13 százalékát, de ők azok, akik a legmagasabb hitelekre vállalkoznak – mutat rá az elemzés.
Alexandru Rădulescu, a SVN Románia ügyvezetője szerint az elemzett adatok ismételten igazolják, hogy az ingatlanvásárlás – különösen, ha ez jelzáloghitel felvételével jár – összefügg az érettséggel és a stabilitással, mind szakmai, mind személyes téren.
„A jelzáloghitelnek jól átgondolt döntésnek kell lennie, amely legalább öt évre előre vetíti a kérelmező szakmai és családi fejlődését, és egy tapasztalt, szakavatott tanácsadó szolgáltatásai határozottan segítséget jelenthetnek” – értékelt Alexandru Rădulescu.
A Román Nemzeti Bank statisztikáin és bankpiaci adatokon alapuló számítások szerint
Az említett időszakban összesen 5,5 milliárd euró értékű jelzáloghitelt (az újrafinanszírozásokat is beleértve) vettek fel Romániában, ami 49 százalékkal meghaladja a 2023 első nyolc hónapjában felvett kölcsönök összegét.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
A régi és az új építésű lakások ára is növekedett az erdélyi városokban az elmúlt esztendőben.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!