Kelendőbbek az új építésű ingatlanok a hitelhez folyamodók körében
Fotó: Bálint Eszter
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki az Ipotecare.ro online brókercég és a SVN Credit Románia pénzügyi és hiteltanácsadó vállalat szerdán közzétett elemzéséből.
2024. október 30., 15:212024. október 30., 15:21
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett elemzés szerint a jelzáloghitellel lakást vásárlók legnagyobb része – 42 százalék – kisebb cégeknél dolgozik, vagy alternatív forrásokból (például szerzői jogdíjak, egyéni vállalkozás, osztalékok) szereznek jövedelmet, míg 18 százalékuk állami vállalatnál vagy a közszférában dolgozik.
A jelzáloghitellel lakást vásárlók túlnyomó többsége az 1980 és 1999 között születettek közül kerül ki, míg a 25 éven aluliak csak 3,1 százalékos arányban reprezentáltak. Az 1980 előtt született, 45 évnél idősebb személyek teszik ki a jelzáloghitellel lakást vásárlók mintegy 13 százalékát, de ők azok, akik a legmagasabb hitelekre vállalkoznak – mutat rá az elemzés.
Alexandru Rădulescu, a SVN Románia ügyvezetője szerint az elemzett adatok ismételten igazolják, hogy az ingatlanvásárlás – különösen, ha ez jelzáloghitel felvételével jár – összefügg az érettséggel és a stabilitással, mind szakmai, mind személyes téren.
„A jelzáloghitelnek jól átgondolt döntésnek kell lennie, amely legalább öt évre előre vetíti a kérelmező szakmai és családi fejlődését, és egy tapasztalt, szakavatott tanácsadó szolgáltatásai határozottan segítséget jelenthetnek” – értékelt Alexandru Rădulescu.
A Román Nemzeti Bank statisztikáin és bankpiaci adatokon alapuló számítások szerint
Az említett időszakban összesen 5,5 milliárd euró értékű jelzáloghitelt (az újrafinanszírozásokat is beleértve) vettek fel Romániában, ami 49 százalékkal meghaladja a 2023 első nyolc hónapjában felvett kölcsönök összegét.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
A régi és az új építésű lakások ára is növekedett az erdélyi városokban az elmúlt esztendőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!