Az ingatlanadó emelése és az áfa növelése sem tett jót a piacnak
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai ingatlanpiac az elmúlt évek egyik legsúlyosabb válságát éli át: a fejlesztők összesített adósságállománya történelmi csúcsra, 35 milliárd lej fölé emelkedett, miközben a kereslet drámai visszaesése miatt a vállalatok több mint 60 százaléka került közvetlen csődkockázatba – derül ki a Frames tanácsadó cég friss elemzéséből. A szakértők szerint 2026 újabb negatív rekordokat hozhat az ingatlanfejlesztési területen, különösen az adóemelések és a lakóházak iránti kereslet folyamatos gyengülése miatt.
2026. február 11., 20:452026. február 11., 20:45
A Frames a cégbíróság és a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva közölte: a 7300 ingatlanfejlesztő közül az elmúlt két évben
Az Altman‑mutató alapján jelenleg több mint 2700 társaság számít magas vagy nagyon magas kockázatúnak, további 1600 vállalat pedig közepes kockázati kategóriába esik. A modell több pénzügyi mutatót – likviditást, nyereségességet, eszközhatékonyságot és eladósodottságot – kombinálva becsüli meg az csőd valószínűségét.
A legnagyobb gondot a fejlesztők túlzott eladósodottsága jelenti. A követelések összege két év alatt 8 milliárd lejjel nőtt, 2020-ban még 26,8 milliárd lej volt, 2024-re viszont elérte a 33,2 milliárdot.
miközben tíz évvel ezelőtt ez az összeg mindössze 15,1 milliárd lej volt – írta az elemzés alapján az Agerpres hírügynökség.
A fejlesztők több mint 60 százaléka került közvetlen csődkockázatba. Képünk illusztráció
Fotó: Borbély Fanni
A veszteségek is meredeken emelkedtek: a szektor nettó mínusza 2022-ben 518,8 millió lej volt, 2024-re viszont 610,3 millióra nőtt. A Frames szerint a piacot „extrém pénzügyi törékenység” jellemzi, a profitabilitás pedig történelmi mélypontra süllyedt.
A 7300 ingatlanfejlesztőből 6830 korlátolt felelősségű társaságként (Kft.) működik, mindössze 81 részvénytársaság, 263 pedig egyéni vállalkozás.
A tanácsadók szerint ez a szerkezet súlyos sebezhetőséget jelez: a cégek több mint 80 százaléka mikrovállalkozás, amelyek nem rendelkeznek tartalékokkal egy piaci sokk kivédésére.
Tíz év alatt megháromszorozódtak a kolozsvári lakásárak, mégsem dőlt be a piac. Sokan buborékot emlegetnek, mások szerint a kincses város végre „beárazza magát”.
A forgalom is visszaesett: a szektor árbevétele 2022-ben még 7,55 milliárd lej volt, 2024-re viszont 6,4 milliárdra zsugorodott. A nettó profit ugyanebben az időszakban 300 millió lejjel csökkent.
A gyenge kereslet miatt a fejlesztők raktárkészletei soha nem látott szintre emelkedtek. Az eladatlan lakások értéke 2025-ben meghaladta a 10 milliárd lejt, szemben a 2022-es 7,5 milliárddal és a tíz évvel ezelőtti 1,51 milliárddal. A pénzügyi nyomást tovább fokozza a magas hitelkamat és az adóemelés. A Frames szerint a fejlesztők több mint 60 százaléka emiatt került közvetlen csődkockázatba.
Csúcson az eladatlan ingatlanok száma. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
A helyzet különösen súlyos Bukarestben: a több mint 3000 aktív fejlesztőből 2300 magas vagy nagyon magas kockázati kategóriában van. A „fekete lista” következő helyein Kolozs, Temes és Konstanca megye szerepel.
A jelentés szerint a lakások áfájának 9-ről 21 százalékra emelése tovább rontotta a helyzetet, különösen azért, mert a Romániában eladott lakások több mint 80 százaléka kis alapterületű.
A Nemzeti Stratégiai Előrejelzési Bizottság ugyanakkor optimistább képet fest: szerintük 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban pedig további 4 százalékkal nőhet az építőipari munkák volumene. A Frames azonban figyelmeztet: a növekedés elsősorban az infrastruktúra‑beruházásoknak köszönhető, nem a lakóingatlanoknak.
A piaci értéken alapuló ingatlanadó bevezetése nem vezet automatikusan további emelésekhez – jelentette ki Ilie Bolojan hétfő este.
Az építési engedélyek száma 2025-ben 37 252 volt, ami 4,4 százalékos növekedést jelent, de a decemberi adatok már visszaesést mutatnak.
Szerinte a befektetési alapok megjelenése új irányt hozhat: egyre több projekt készülhet bérbeadásra, mivel a növekvő bérleti díjak vonzóvá teszik ezt a modellt a külföldi befektetők számára. A lakásépítések értékesítésre szánt szegmense ezzel párhuzamosan erősen specializálódhat, és a prémium kategória felé tolódhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Jelentősen csökkentette az üzemanyagok árát péntekre virradóra a Romániában piacvezető Petrom – a lépés mögött nagy valószínűséggel a kőolaj világpiaci árának a csökkenése áll.
A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6–9. között több mint 1000 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!