Leült a turizmus. A vendéglátósok szerint a turisták vagy el sem indultak, vagy kevesebbet költöttek (archív felvétel)
Fotó: Jakab Mónika
Csalódottan zárta a nyári főszezont a turizmusból élő romániai, erdélyi vállalkozók zöme. Hiszen a vendégek száma országosan csökkent az év első nyolc hónapjában, és még ott is vegyes a kép, ahol helyi szinten növekedést mértek. Szakértők szerint a turizmusban tapasztalt visszaesés fő oka az üdülési utalványok megnyirbálása, a vásárlóerő csökkenése és a megnövekedett adóterhek, ami miatt vagy el sem indulnak, vagy kevesebbet költenek a belföldi turisták.
2025. október 27., 13:582025. október 27., 13:58
Augusztus végéig 9,67 millió turistát regisztráltak idén Romániában, ami 162 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) turizmust érintő adataiból, amelyeket a G4Media hírportál dolgozott fel. A 2024. január-augusztusi és a 2025. január-augusztusi összehasonlító adatok szerint
Eközben egyes megyék növekedést mutattak: Olt (24,2%), Vrancea (22,6%), Călărași (18,7%), Hunyad (15%), Ialomița (13%), Buzău és Szeben (10-10%). A turisták számának tényleges növekedését tekintve Konstanca és Szeben megye esetében a legnagyobb a bővülés: 2025-ben 46 ezerrel, illetve 42 ezerrel több turista érkezett az év első nyolc hónapjában 2024-hez képest.
Szebenben a megyei turisztikai igazgatóság elnöke örvendetesnek tartja az országos tendenciáknak ellentmondó emelkedést. Azonban a G4mediának nyilatkozó Alin Chipăilă arra figyelmeztetett: a 10 százalékos bővülés egy átlag, ami nem mindenkire érvényes: sok vendéglátóipari szereplő ennek ellenére visszaesést jegyzett, míg másoknak jobban ment. Azt is hozzátette, hogy
Az országos helyzetet figyelembe véve sokatmondó, hogy még ott sem tudnak teljes mértékben örülni, ahol a statisztikai adatok növekedést mutatnak – mit mondjanak akkor ott, ahol jelentős csökkenést mértek?
Az elmúlt időszakban született ágazati elemzések szerint a 2025-ös nyári főszezon a legtöbb romániai turisztikai vállalkozás számára a vártnál gyengébb eredményeket hozott. Bár a szezon elején még óvatos optimizmus jellemezte az idegenforgalmi szakmát, a nyár végére egyértelművé vált: a turizmusban dolgozók többsége forgalom- és bevételcsökkenést tapasztalt, különösen a belföldi vendégforgalomban. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint júniusban és júliusban több mint négy százalékkal csökkent a romániai turisták száma az előző év azonos hónapjaihoz képest, miközben a külföldi vendégek részaránya ugyan nőtt, de nem tudta ellensúlyozni a hazai kereslet visszaesését.
A szakmai szervezetek és a vendéglátóipari szereplők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy
A kormány idén csökkentette a kiutalható összegeket, és a dolgozóknak saját hozzájárulást is kellett fizetniük, ami sok család számára ellehetetlenítette a nyaralást. Az első öt hónapban több mint 90 százalékkal esett vissza a kibocsátott üdülési utalványok száma, augusztusban pedig még mindig kétharmaddal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Egy brassói szállodavezető a Ziarul Financiarnak úgy fogalmazott:
A román tengerpart az idei év egyik legnagyobb vesztese lett. Több hotel a megszokottnál korábban, már szeptember elején bezárt, mert a szezon közepén is üresen álltak a szobák. A tengerparti szállodaszövetség szerint a foglalások száma több mint tíz százalékkal maradt el a tavalyitól, miközben a működési költségek – főként az energiaárak és az adók emelkedése miatt – legalább húsz százalékkal nőttek. A szállásadók ezért idén rövidebb nyitvatartással és kedvezményes akciókkal próbálták mérsékelni a veszteségeket, kevés sikerrel.
Üresen maradt. Országos szinten kevesebb embert mozgat meg a turizmus
Fotó: Orbán Orsolya
Az erdélyi régiókban sem volt jobb a helyzet, bár a városlátogatások és a kulturális turizmus kisebb visszaesést szenvedett el, mint a tengerparti üdülések. Brassóban és Segesváron több vendéglátó azt mondta: a látogatók száma még elfogadható volt, de a költés érezhetően csökkent. Egy brassói panziótulajdonos szerint
A helyi turisztikai irodák is megerősítették, hogy a városnéző csoportok száma stabil maradt, viszont a szállásfoglalások átlagos hossza 3,5–4 napra rövidült.
A turistaszámban szép bővülést mutató Szebenben a helyi vendéglátók hasonló tapasztalatokról számoltak be. Bár a júliusi fesztiválidőszak idején volt némi élénkülés, az éves bevételek így is mintegy tíz százalékkal maradtak el a 2024-es szinttől. A vendéglősök szerint az emberek „sokkal megfontoltabban költenek”, és gyakran csak egyetlen éjszakára foglalnak szobát.
Bihar megyében Nagyváradon a városi turizmus látszólag élénk volt, de a vendéglátósok itt is visszafogott költésről beszélnek. Egy étteremtulajdonos a Bihoreanul portálnak úgy nyilatkozott:
A marosvásárhelyi és székelyföldi szállásadók szerint a belső turizmus gyengülése az egész régiót sújtja. A Hargita megyei vendégházak forgalma a becslések szerint 10–15 százalékkal esett vissza, különösen a hétköznapokon. A hosszú hétvégék ugyan hoztak némi pluszt, de a teljes nyári szezon így is gyengébb lett. Nem véletlen, hogy Hargita megye a hivatalos adatok szerint is a legnagyobb vesztesek között szerepel (egy év alatt -17,8%).
Az ágazat szereplői egyetértenek abban, hogy az adóemelések és a gazdasági bizonytalanság is közrejátszottak a visszaesésben. Többen úgy vélik, hogy a kormány által bevezetett új adóterhek – különösen a vendéglátásban alkalmazott áfaemelés – elvették a vállalkozások mozgásterét. Emiatt sokan kénytelenek voltak emelni áraikon, miközben a vendégek pont az árérzékenység miatt maradtak távol.
Az iparági szervezetek szerint a 2025-ös szezon egy „figyelmeztető jel” lehet a döntéshozók számára. A Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetsége (FPTR) azt közölte, hogy ű
A szervezet elnöke úgy fogalmazott: ha az üdülési utalványok rendszerét nem stabilizálják, és nem lesz kiszámítható támogatási politika, akkor 2026-ban még nagyobb visszaesés jöhet.
Szakértők ugyanakkor rámutatnak: a külföldi vendégek száma – bár még mindig kisebb, mint a járvány előtti években – enyhén növekedett. Ez részben annak köszönhető, hogy Románia egyre több nemzetközi utazási kiállításon jelent meg, és a nagyvárosok – Bukarest, Kolozsvár, Temesvár – repülőterei új járatokat nyitottak. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje és költése is magasabb volt, így ők némileg ellensúlyozták a belföldi kereslet csökkenését.
A G4media összefoglalója szerint az év első nyolc hónapjában 1,67 millió külföldi turistát regisztráltak Romániában, ami az összes turista 17,2%-át jelenti. A külföldi turisták legmagasabb százalékos aránya az összes regisztrált turistán belül Bukarestben (53,2%), Ilfovban (42,13%), illetve Temes (29,7%), Szeben (27,8%) és Kolozs megyében (22,7%) mutatható ki. A legalacsonyabb százalékos arányt Olt (3,15%), Konstanca (2,63%) és Vâlcea (2,12%) képviseli.
Szám szerint a legtöbb turista (belföldi és külföldi egyaránt) Konstanca megyét (1 608 642), Bukarestet (1 291 290), Brassó megyét (924 011) és Kolozs megyét (443 004) kereste fel az év első nyolc hónapjában. Utóbbi térségben ez a szám 0,6%-os növekedést jelent a tavalyi hasonló időszakhoz képest; ebből 100 954 külföldi turista volt (az összes turista 22,8%-a). A 2024-es év azonos időszakához képest a külföldi turisták száma 10,3%-kal nőtt.
Ezzel együtt a helyi ágazati szereplők nem túl elégedettek: ha csak augusztust, a nemzetközi hírnévnek örvendő Untold elektronikus zenei fesztivál havát nézzük, 4,2%-os visszaesést regisztráltak tavaly augusztushoz képest. Pedig – összeadva a megabuli négy napjának részvételi adatait – csaknem félmillióan buliztak az idei Untoldon. Közben a hivatalos adatok szerint augusztusban csupán 69 211 vendégéjszakát töltöttek el turisták Kolozs megyei szálláshelyeken.
A 2025-ös főszezon tehát kettős képet mutat: miközben a statisztikák mérsékelt növekedést jeleznek a külföldi turizmusban, a hazai piac lényegében megtorpant. A turisztikai vállalkozók szerint a romániai turizmus jövője azon múlik, hogy sikerül-e újraindítani a belföldi keresletet, és stabil szabályozási környezetet biztosítani a szektor számára. Addig viszont „marad a túlélés fejlődés helyett.”
A külföldi turisztikai portálok Erdélyt leggyakrabban Drakulával, kísértetekkel és vad medvékkel hirdetik. Ez a leegyszerűsített imázs elsőre látványosnak és izgalmasnak tűnik, de közben komoly problémákat is takar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két héttel ezelőtt a koalíción belül megbeszélés zajlott a minimálbér január 1-jétől történő befagyasztásáról, de a helyzet megváltozott – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
Egyes közlekedési vállalatok igazgatóinak juttatásai 40–50 százalékkal nőttek – jelentette ki vasárnap este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az áfa és más adók nem emelkednek jövőre, de továbbra is kiadáscsökkentésekre van szükség – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Bolojan-kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum először tárja fel a román állam tulajdonában levő vállalatok igazgatóinak és igazgatótanácsai tagjainak hatalmas fizetését – irányította rá a figyelmet az Antena 3 CNN hírtelevízió.
A romániai munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők keresnek állást leggyakrabban, eközben az autószerelők és vízvezeték-szerelők iránt a legnagyobb a kereslet.
Gyengült pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 0,12 banival (0,02 százalékkal) 5,0835 lejre nőtt a szerdai 5,0823 lejről.
A francia Carrefour romániai üzleteinek eladására készül – adta hírül pénteken a francia sajtóra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtanak be a munkaadók.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!