Erdély, ahogy a külföldieknek láttatni akarják
Fotó: Képernyőmentés
A külföldi turisztikai portálok Erdélyt leggyakrabban Drakulával, kísértetekkel és vad medvékkel hirdetik. Ez a leegyszerűsített imázs elsőre látványosnak és izgalmasnak tűnik, de közben komoly problémákat is takar: a medvék túlszaporodása halálos baleseteket okoz, a vámpírturizmus pedig háttérbe szorítja a régió valódi kulturális és történelmi értékeit. A misztikum eladja Erdélyt, de vajon meddig lehet fenntartani egy olyan képet, amely inkább horrorfilmekhez, mintsem hiteles örökséghez köti a vidéket?
2025. szeptember 21., 18:332025. szeptember 21., 18:33
Ha egy külföldi turistát megkérdezünk, mi jut eszébe Erdélyről, a legtöbben azonnal rávágják: Drakula. A GetYourGuide, a TripAdvisor és más vezető utazási portálok ajánlatainak gerincét a „vámpírtúrák” adják. A legtöbbször a törcsvári kastélyt nevezik meg a hírhedt vámpír főhadiszállásaként, annak ellenére, hogy Vlad Țepeș, azaz III. Vlad havasalföldi fejedelem valójában sosem lakott ott.
A környékbeli települések is ráépítettek a mítoszra, szervezett Drakula-túrák keretében brassói és segesvári éjszakai sétákat kínálnak, amelyeken a turisták gyertyafényben hallgathatják a vámpírlegendákat. A résztvevők szerint ezek a programok sokszor inkább színházi előadásra hasonlítanak, mintsem történelmi ismeretterjesztésre, de kétségtelenül vonzzák a sötét romantika kedvelőit.
Az egynapos Drakula-túrák, például a törcsvári kastély meglátogatásával, körülbelül 19–33 euróba (100-310 lej) kerülnek felnőttek számára, és általában tartalmaznak belépőt, idegenvezetést is (az ár annak függvényében változik, hogy ezek Bukarestből, Brassóból vagy épp Segesvárról indulnak).
Első helyen Romániát ajánlja 2025-ös úti célpontként a világhírű Vogue magazin, amely erdélyi helyszínekkel is csábítja olvasóit rendkívül hízelgő országbemutató leírásában.
A Drakula-túrák mellett a popkultúra rajongóinak is kínálnak élményeket:
A sorozat világa igencsak összeillik a Drakula-mítosszal.
A Drakula-mítosz csak a jéghegy csúcsa. Erdélyt a nemzetközi sajtó és az utazási ajánlatok gyakran az „európai kísértetvidékként” is emlegetik. Ennek egyik legismertebb színtere a kolozsvári Hója-erdő, amelyet a világ egyik legkísértetiesebb helyének kiáltottak ki. A fái között állítólag paranormális jelenségek történnek: furcsa fények villannak fel, elektronikus eszközök meghibásodnak, sőt egyes turisták szédülésről és hidegrázásról számolnak be.
A többnyire éjszakai kirándulások ára 130 euró körül van, azaz közel 800 lej személyenként.
Hasonlóan hátborzongató atmoszférával bír a bonchidai Bánffy-kastély a külföldiek szerint, amelyet egykor az erdélyi Versailles-ként emlegettek.
És persze nem maradhat ki a valóban Vlad Țepeșhez kötődő Poenari-vár sem, amely a hegytetőn, több száz lépcső megmászása után érhető el. A várat a turisták „autentikus Drakula-várként” emlegetik, és sokan számolnak be különös fényjelenségekről vagy megmagyarázhatatlan hangokról. A nemzetközi utazási portálok külön „haunted tours”, azaz szellem járta csomagokban kínálják mindezeket a helyszíneket, és Halloween idején szinte nincs szabad hely a túrákon.
Fotó: Képernyőmentés
A park több mint 120 életnagyságú, tudományosan hitelesített dinoszauruszmodellt mutat be, köztük a világ legnagyobb repülő állatát, a Hatzegopteryx thambemát és a hatalmas Seismosaurust.
Ha valami vetekszik Drakula népszerűségével, azok a Kárpátok barna medvéi. A külföldi utazók számára a medveles szinte kötelező program: magaslesekről vagy erdei ösvényekről figyelhetik a vadon élő állatokat. A közösségi médiát elárasztják a medvés szelfik, és a szervezők sokszor romantikus kalandként hirdetik a programot: „találkozás Erdély igazi urával”.
Egy erdélyi város és túraútvonal is felkerült a világhírű National Geographic ismeretterjesztő médium 25 legjobb turisztikai célpontja közé, melyet a világutazók számára ajánlanak 2025-re nézve.
Csakhogy a valóság ennél jóval veszélyesebb. Az elmúlt években több halálos baleset történt: egy motorost például szakadékba rántott egy medve, amikor az megállt etetni az állatot, másokat az autójukba kapaszkodó vad medvék sebesítettek meg. A túlszaporulat miatt a medvék egyre gyakrabban merészkednek be falvakba, sőt városokba is.
A kirándulások ára nagyon eltérő, 300 és 800 lej között mozognak többnyire, attól is függően, hogy a program vadonbeli medvelest, esetleg valamelyik rezervátum meglátogatását foglalja magában.
Szerencsére akadnak olyan kirándulások is, melyek nem a fentiekre koncentrálnak, így például Nagyszeben, Gyulafehérvár történelmi városközpontja és a vajdahunyadi vár is szerepel az ajánlott látnivalók között. A Tripadvisor portál előszeretettel ajánlja a tordai sóbányát is, amit meglepő módon Bukarestből már 40 euróért (azaz 200 lejért) meglátogathat a kíváncsi turista, ellenben Kolozsvárról akár 120 euróba (600 lejbe) is kerülhet.
Fotó: Képernyőmentés
Erdély a legnépszerűbb külföldi turisztikai portálok kínálatában elsősorban a horror és a misztikum földjeként jelenik meg. A vámpírok, kísértetek és medvék világa ugyan eladható, de közben háttérbe szorulnak azok az értékek, amelyek valóban meghatározzák a régió kulturális és történelmi gazdagságát.
Ezek azonban ritkábban jelennek meg a nemzetközi portálok ajánlatai között, mert kevésbé illeszkednek a horrorturizmus narratívájába.
A Bloomberg nemzetközi hírügynökség év elején közölt cikkében Erdélyt is felvették a világ azon régióinak rangos listájára, amelyeket a szerzők szerint „látni kell” 2024-ben.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!