Egyelőre nem lesz olcsóbb az áram: a szolgáltatók hosszú távú szerződések alapján vásárolnak energiát
Fotó: Orbán Orsolya
Az elektromos energia átlagára augusztusban 24 százalékkal csökkent júliushoz képest a román energiatőzsde spot (másnapi szállítású) piacán, de a végső fogyasztók számlái nem csökkennek a következő hónapokban sem, nem lesz olcsóbb az áram.
2025. október 09., 18:302025. október 09., 18:30
Dana Dărăban, az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója a Hotnews hírportálnak adott interjújában kifejtette, az augusztusi áramár-csökkenés a román energiatőzsde (OPCOM) spot piacán nem eredményez automatikusan alacsonyabb fogyasztói számlákat, olcsóbb energiát a lakosságnak.
A spot piac csak a fogyasztás egyharmadát fedezi, és árvolatilitása rendkívül magas, óránként változik a negatív és rekordmagas értékek között. Ez szerinte nem tartós trendet, hanem a rendszer rugalmassági hiányát mutatja. Az EU előrejelzése szerint 2050-re a tagállamoknak a németországi éves termelésnek megfelelő mennyiségű „rugalmas energiára” lesz szükségük ahhoz, hogy a nap- és szélenergia integrálható legyen.
Mi az a spot piac?
A spot piac az energiapiac rövid távú szegmense, ahol az áramot másnapi szállításra adják-veszik a román energiatőzsdén (OPCOM). Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők (termelők, kereskedők, szolgáltatók, nagyfogyasztók) egy nappal előre meghatározzák, mennyi villamos energiát akarnak eladni vagy vásárolni, és óránkénti árakat határoznak meg a következő nap 24 órájára. A „spot” kifejezés lényege tehát: az energia azonnali, rövid határidős (jellemzően 24 órán belüli) szállításra cserél gazdát.
A spot piac előnye, hogy rugalmasan reagál a kereslet és kínálat napi ingadozásaira; valós piaci árakat mutat, amelyek a pillanatnyi helyzetet tükrözik; referenciaként szolgál a hosszabb távú (havi, éves) szerződések árképzéséhez. Ugyanakkor hátránya, hogy nagyon volatilis: az árak óráról órára változhatnak, időnként negatív (amikor túltermelés van), máskor extrém magas értékeket is elérhetnek (amikor a kereslet meghaladja a kínálatot).
Dărăban hangsúlyozta: a spotpiac-árak csökkenése nem gyűrűzik be azonnal a számlákba, hiszen a régebbi, magasabb árú szerződések még érvényben vannak az energiapiacon. Csak az új, olcsóbb szerződések megkötése után lehet érezhető hatás. Ráadásul a 2026-ra lekötött energia átlagára 568,7 lej/MWh, ami 8%-kal drágább a 2025-ös árnál – ez nem jelez csökkenő trendet.
A szakember emlékeztetett: a végszámlák nem csak az áram árát tartalmazzák. Az aktív energia csupán kb. 55%-át teszi ki a teljes számlának, míg a fennmaradó 45% a szállítási, elosztási díjakból, adókból és illetékekből (például áfa, egyéb illetékek, zöldbizonyítványok, kogenerációs díj) áll. Ezeket az állam határozza meg, és nem követik a piaci ármozgásokat, sőt, akár emelkedhetnek is – mint például a 2025. augusztusi áfanövelés.
A romániai energiamix 2024-ben 50% megújulóból, 21% nukleárisból és 34% fosszilis forrásból állt. Dărăban a Hotnewsnak rámutatott, hogy a végső ár nem átlagból, hanem a legdrágább – ún. marginális – forrásból alakul ki, vagyis az a termelő határozza meg az árat, aki az utolsó szükséges megawattot biztosítja, legtöbbször gázból vagy szénből. Ezért maradnak magasak a csúcsidős árak még akkor is, ha közben sok olcsó, zöld energia áll rendelkezésre.
A liberalizáció utáni helyzetre reagálva kijelentette: nem keletkeztek „extra profitok” a rendszerben. A 2022–2025 közötti árplafonozás idején a fogyasztók kevesebbet fizettek a valós költségnél, a különbözetet pedig a szolgáltatók előlegezték meg az államnak.
Ugyanakkor az állam késlekedése az elszámolásokban súlyosan torzítja a piacot. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatósághoz (ANRE) benyújtott visszatérítési kérelmek összege 7,8 milliárd lej, a feldolgozási ütem azonban csupán havi 40 millió lej, ami 16 évig tartana ebben a tempóban. A késlekedés miatt a szolgáltatók likviditáshiányba kerültek, ami akadályozza a versenyt és az új ajánlatokat. Dărăban szerint ez „nemcsak helytelen, hanem mélyen káros” magatartás az állam részéről, mivel aláássa a piacba vetett bizalmat és a hosszú távú fenntarthatóságot.
A fogyasztói árak tartós csökkenéséhez strukturális reformokra van szükség. Dărăban szerint Románia energiapiacát rugalmasabbá, összekapcsoltabbá és befektetésbaráttá kell tenni. A hazai termelés elégtelen, a rendszer nem tudja kezelni a megújulók ingadozását, és hiányoznak a tárolókapacitások és az igényoldali szabályozási mechanizmusok.
A szakember szerint az elosztóhálózat fejlesztése kulcskérdés: évente legalább 1 milliárd eurót kellene erre fordítani, miközben 2025-ben csak ennek alig több, mint fele 2,8 milliárd lejnyi beruházás valósul meg.
– figyelmeztetett. Rövid távon a leggyorsabb hatást a fiskális könnyítések (áfa- és jövedékiadó-csökkentés) hozhatják. Középtávon (2–3 év) a hosszú távú szerződések, a tárolás és az interkonnektorok fejlesztése, valamint a fogyasztói rugalmasság növelése stabilizálhatja az árakat. Hosszú távon (3–5 év) a megújuló, nukleáris és vízerőműves kapacitások bővítése, valamint az infrastruktúra digitalizálása teremthet tartósan alacsonyabb és biztonságosabb energiaárakat.
A fogyasztóvédelmi szempontokról szólva Dărăban azt mondta: a „megfizethetőség” nem azonos az alacsony árakkal, hanem egy fenntartható, jól célzott védelmi rendszer kialakítását jelenti. A támogatásokat a leginkább rászorulókhoz kell eljuttatni, miközben a kis- és középvállalkozások számára garanciaprogramokat kell biztosítani a hosszú távú szerződésekhez.
Végül a gázpiac 2026-os liberalizációjára utalva figyelmeztetett: Romániának világos, átlátható stratégiára van szüksége, amely kiszámíthatóvá teszi az árakat és mennyiségeket, különben a fogyasztók újabb sokkot élhetnek át. A jövő kulcsa szerinte nem a támogatásokban, hanem az energiahatékonyságban, az okos beruházásokban és a piac stabil működésében rejlik.
A romániai energetikai ipar „nagyágyúi” bírálják azokat az apokaliptikus hangvételű nyilvános üzeneteket, amelyek Romániában közelgő általános áramkimaradást (blackoutot) vagy a világ legmagasabb villamosenergia-árát vetítik előre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!