Egyelőre nem lesz olcsóbb az áram: a szolgáltatók hosszú távú szerződések alapján vásárolnak energiát
Fotó: Orbán Orsolya
Az elektromos energia átlagára augusztusban 24 százalékkal csökkent júliushoz képest a román energiatőzsde spot (másnapi szállítású) piacán, de a végső fogyasztók számlái nem csökkennek a következő hónapokban sem, nem lesz olcsóbb az áram.
2025. október 09., 18:302025. október 09., 18:30
Dana Dărăban, az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója a Hotnews hírportálnak adott interjújában kifejtette, az augusztusi áramár-csökkenés a román energiatőzsde (OPCOM) spot piacán nem eredményez automatikusan alacsonyabb fogyasztói számlákat, olcsóbb energiát a lakosságnak.
A spot piac csak a fogyasztás egyharmadát fedezi, és árvolatilitása rendkívül magas, óránként változik a negatív és rekordmagas értékek között. Ez szerinte nem tartós trendet, hanem a rendszer rugalmassági hiányát mutatja. Az EU előrejelzése szerint 2050-re a tagállamoknak a németországi éves termelésnek megfelelő mennyiségű „rugalmas energiára” lesz szükségük ahhoz, hogy a nap- és szélenergia integrálható legyen.
Mi az a spot piac?
A spot piac az energiapiac rövid távú szegmense, ahol az áramot másnapi szállításra adják-veszik a román energiatőzsdén (OPCOM). Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők (termelők, kereskedők, szolgáltatók, nagyfogyasztók) egy nappal előre meghatározzák, mennyi villamos energiát akarnak eladni vagy vásárolni, és óránkénti árakat határoznak meg a következő nap 24 órájára. A „spot” kifejezés lényege tehát: az energia azonnali, rövid határidős (jellemzően 24 órán belüli) szállításra cserél gazdát.
A spot piac előnye, hogy rugalmasan reagál a kereslet és kínálat napi ingadozásaira; valós piaci árakat mutat, amelyek a pillanatnyi helyzetet tükrözik; referenciaként szolgál a hosszabb távú (havi, éves) szerződések árképzéséhez. Ugyanakkor hátránya, hogy nagyon volatilis: az árak óráról órára változhatnak, időnként negatív (amikor túltermelés van), máskor extrém magas értékeket is elérhetnek (amikor a kereslet meghaladja a kínálatot).
Dărăban hangsúlyozta: a spotpiac-árak csökkenése nem gyűrűzik be azonnal a számlákba, hiszen a régebbi, magasabb árú szerződések még érvényben vannak az energiapiacon. Csak az új, olcsóbb szerződések megkötése után lehet érezhető hatás. Ráadásul a 2026-ra lekötött energia átlagára 568,7 lej/MWh, ami 8%-kal drágább a 2025-ös árnál – ez nem jelez csökkenő trendet.
A szakember emlékeztetett: a végszámlák nem csak az áram árát tartalmazzák. Az aktív energia csupán kb. 55%-át teszi ki a teljes számlának, míg a fennmaradó 45% a szállítási, elosztási díjakból, adókból és illetékekből (például áfa, egyéb illetékek, zöldbizonyítványok, kogenerációs díj) áll. Ezeket az állam határozza meg, és nem követik a piaci ármozgásokat, sőt, akár emelkedhetnek is – mint például a 2025. augusztusi áfanövelés.
A romániai energiamix 2024-ben 50% megújulóból, 21% nukleárisból és 34% fosszilis forrásból állt. Dărăban a Hotnewsnak rámutatott, hogy a végső ár nem átlagból, hanem a legdrágább – ún. marginális – forrásból alakul ki, vagyis az a termelő határozza meg az árat, aki az utolsó szükséges megawattot biztosítja, legtöbbször gázból vagy szénből. Ezért maradnak magasak a csúcsidős árak még akkor is, ha közben sok olcsó, zöld energia áll rendelkezésre.
A liberalizáció utáni helyzetre reagálva kijelentette: nem keletkeztek „extra profitok” a rendszerben. A 2022–2025 közötti árplafonozás idején a fogyasztók kevesebbet fizettek a valós költségnél, a különbözetet pedig a szolgáltatók előlegezték meg az államnak.
Ugyanakkor az állam késlekedése az elszámolásokban súlyosan torzítja a piacot. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatósághoz (ANRE) benyújtott visszatérítési kérelmek összege 7,8 milliárd lej, a feldolgozási ütem azonban csupán havi 40 millió lej, ami 16 évig tartana ebben a tempóban. A késlekedés miatt a szolgáltatók likviditáshiányba kerültek, ami akadályozza a versenyt és az új ajánlatokat. Dărăban szerint ez „nemcsak helytelen, hanem mélyen káros” magatartás az állam részéről, mivel aláássa a piacba vetett bizalmat és a hosszú távú fenntarthatóságot.
A fogyasztói árak tartós csökkenéséhez strukturális reformokra van szükség. Dărăban szerint Románia energiapiacát rugalmasabbá, összekapcsoltabbá és befektetésbaráttá kell tenni. A hazai termelés elégtelen, a rendszer nem tudja kezelni a megújulók ingadozását, és hiányoznak a tárolókapacitások és az igényoldali szabályozási mechanizmusok.
A szakember szerint az elosztóhálózat fejlesztése kulcskérdés: évente legalább 1 milliárd eurót kellene erre fordítani, miközben 2025-ben csak ennek alig több, mint fele 2,8 milliárd lejnyi beruházás valósul meg.
– figyelmeztetett. Rövid távon a leggyorsabb hatást a fiskális könnyítések (áfa- és jövedékiadó-csökkentés) hozhatják. Középtávon (2–3 év) a hosszú távú szerződések, a tárolás és az interkonnektorok fejlesztése, valamint a fogyasztói rugalmasság növelése stabilizálhatja az árakat. Hosszú távon (3–5 év) a megújuló, nukleáris és vízerőműves kapacitások bővítése, valamint az infrastruktúra digitalizálása teremthet tartósan alacsonyabb és biztonságosabb energiaárakat.
A fogyasztóvédelmi szempontokról szólva Dărăban azt mondta: a „megfizethetőség” nem azonos az alacsony árakkal, hanem egy fenntartható, jól célzott védelmi rendszer kialakítását jelenti. A támogatásokat a leginkább rászorulókhoz kell eljuttatni, miközben a kis- és középvállalkozások számára garanciaprogramokat kell biztosítani a hosszú távú szerződésekhez.
Végül a gázpiac 2026-os liberalizációjára utalva figyelmeztetett: Romániának világos, átlátható stratégiára van szüksége, amely kiszámíthatóvá teszi az árakat és mennyiségeket, különben a fogyasztók újabb sokkot élhetnek át. A jövő kulcsa szerinte nem a támogatásokban, hanem az energiahatékonyságban, az okos beruházásokban és a piac stabil működésében rejlik.
A romániai energetikai ipar „nagyágyúi” bírálják azokat az apokaliptikus hangvételű nyilvános üzeneteket, amelyek Romániában közelgő általános áramkimaradást (blackoutot) vagy a világ legmagasabb villamosenergia-árát vetítik előre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!