Egyelőre nem lesz olcsóbb az áram: a szolgáltatók hosszú távú szerződések alapján vásárolnak energiát
Fotó: Orbán Orsolya
Az elektromos energia átlagára augusztusban 24 százalékkal csökkent júliushoz képest a román energiatőzsde spot (másnapi szállítású) piacán, de a végső fogyasztók számlái nem csökkennek a következő hónapokban sem, nem lesz olcsóbb az áram.
2025. október 09., 18:302025. október 09., 18:30
Dana Dărăban, az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója a Hotnews hírportálnak adott interjújában kifejtette, az augusztusi áramár-csökkenés a román energiatőzsde (OPCOM) spot piacán nem eredményez automatikusan alacsonyabb fogyasztói számlákat, olcsóbb energiát a lakosságnak.
A spot piac csak a fogyasztás egyharmadát fedezi, és árvolatilitása rendkívül magas, óránként változik a negatív és rekordmagas értékek között. Ez szerinte nem tartós trendet, hanem a rendszer rugalmassági hiányát mutatja. Az EU előrejelzése szerint 2050-re a tagállamoknak a németországi éves termelésnek megfelelő mennyiségű „rugalmas energiára” lesz szükségük ahhoz, hogy a nap- és szélenergia integrálható legyen.
Mi az a spot piac?
A spot piac az energiapiac rövid távú szegmense, ahol az áramot másnapi szállításra adják-veszik a román energiatőzsdén (OPCOM). Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők (termelők, kereskedők, szolgáltatók, nagyfogyasztók) egy nappal előre meghatározzák, mennyi villamos energiát akarnak eladni vagy vásárolni, és óránkénti árakat határoznak meg a következő nap 24 órájára. A „spot” kifejezés lényege tehát: az energia azonnali, rövid határidős (jellemzően 24 órán belüli) szállításra cserél gazdát.
A spot piac előnye, hogy rugalmasan reagál a kereslet és kínálat napi ingadozásaira; valós piaci árakat mutat, amelyek a pillanatnyi helyzetet tükrözik; referenciaként szolgál a hosszabb távú (havi, éves) szerződések árképzéséhez. Ugyanakkor hátránya, hogy nagyon volatilis: az árak óráról órára változhatnak, időnként negatív (amikor túltermelés van), máskor extrém magas értékeket is elérhetnek (amikor a kereslet meghaladja a kínálatot).
Dărăban hangsúlyozta: a spotpiac-árak csökkenése nem gyűrűzik be azonnal a számlákba, hiszen a régebbi, magasabb árú szerződések még érvényben vannak az energiapiacon. Csak az új, olcsóbb szerződések megkötése után lehet érezhető hatás. Ráadásul a 2026-ra lekötött energia átlagára 568,7 lej/MWh, ami 8%-kal drágább a 2025-ös árnál – ez nem jelez csökkenő trendet.
A szakember emlékeztetett: a végszámlák nem csak az áram árát tartalmazzák. Az aktív energia csupán kb. 55%-át teszi ki a teljes számlának, míg a fennmaradó 45% a szállítási, elosztási díjakból, adókból és illetékekből (például áfa, egyéb illetékek, zöldbizonyítványok, kogenerációs díj) áll. Ezeket az állam határozza meg, és nem követik a piaci ármozgásokat, sőt, akár emelkedhetnek is – mint például a 2025. augusztusi áfanövelés.
A romániai energiamix 2024-ben 50% megújulóból, 21% nukleárisból és 34% fosszilis forrásból állt. Dărăban a Hotnewsnak rámutatott, hogy a végső ár nem átlagból, hanem a legdrágább – ún. marginális – forrásból alakul ki, vagyis az a termelő határozza meg az árat, aki az utolsó szükséges megawattot biztosítja, legtöbbször gázból vagy szénből. Ezért maradnak magasak a csúcsidős árak még akkor is, ha közben sok olcsó, zöld energia áll rendelkezésre.
A liberalizáció utáni helyzetre reagálva kijelentette: nem keletkeztek „extra profitok” a rendszerben. A 2022–2025 közötti árplafonozás idején a fogyasztók kevesebbet fizettek a valós költségnél, a különbözetet pedig a szolgáltatók előlegezték meg az államnak.
Ugyanakkor az állam késlekedése az elszámolásokban súlyosan torzítja a piacot. Az Országos Energetikai Szabályozó Hatósághoz (ANRE) benyújtott visszatérítési kérelmek összege 7,8 milliárd lej, a feldolgozási ütem azonban csupán havi 40 millió lej, ami 16 évig tartana ebben a tempóban. A késlekedés miatt a szolgáltatók likviditáshiányba kerültek, ami akadályozza a versenyt és az új ajánlatokat. Dărăban szerint ez „nemcsak helytelen, hanem mélyen káros” magatartás az állam részéről, mivel aláássa a piacba vetett bizalmat és a hosszú távú fenntarthatóságot.
A fogyasztói árak tartós csökkenéséhez strukturális reformokra van szükség. Dărăban szerint Románia energiapiacát rugalmasabbá, összekapcsoltabbá és befektetésbaráttá kell tenni. A hazai termelés elégtelen, a rendszer nem tudja kezelni a megújulók ingadozását, és hiányoznak a tárolókapacitások és az igényoldali szabályozási mechanizmusok.
A szakember szerint az elosztóhálózat fejlesztése kulcskérdés: évente legalább 1 milliárd eurót kellene erre fordítani, miközben 2025-ben csak ennek alig több, mint fele 2,8 milliárd lejnyi beruházás valósul meg.
– figyelmeztetett. Rövid távon a leggyorsabb hatást a fiskális könnyítések (áfa- és jövedékiadó-csökkentés) hozhatják. Középtávon (2–3 év) a hosszú távú szerződések, a tárolás és az interkonnektorok fejlesztése, valamint a fogyasztói rugalmasság növelése stabilizálhatja az árakat. Hosszú távon (3–5 év) a megújuló, nukleáris és vízerőműves kapacitások bővítése, valamint az infrastruktúra digitalizálása teremthet tartósan alacsonyabb és biztonságosabb energiaárakat.
A fogyasztóvédelmi szempontokról szólva Dărăban azt mondta: a „megfizethetőség” nem azonos az alacsony árakkal, hanem egy fenntartható, jól célzott védelmi rendszer kialakítását jelenti. A támogatásokat a leginkább rászorulókhoz kell eljuttatni, miközben a kis- és középvállalkozások számára garanciaprogramokat kell biztosítani a hosszú távú szerződésekhez.
Végül a gázpiac 2026-os liberalizációjára utalva figyelmeztetett: Romániának világos, átlátható stratégiára van szüksége, amely kiszámíthatóvá teszi az árakat és mennyiségeket, különben a fogyasztók újabb sokkot élhetnek át. A jövő kulcsa szerinte nem a támogatásokban, hanem az energiahatékonyságban, az okos beruházásokban és a piac stabil működésében rejlik.
A romániai energetikai ipar „nagyágyúi” bírálják azokat az apokaliptikus hangvételű nyilvános üzeneteket, amelyek Romániában közelgő általános áramkimaradást (blackoutot) vagy a világ legmagasabb villamosenergia-árát vetítik előre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!