Nemzetbiztonsági kockázat? A Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak kell döntenie arról, hogy megvásárolhatja-e az MVM az E.On romániai érdekeltségét
Fotó: MVM
Nem érez magyarellenességet a magyarországi érdekeltségű beruházások kapcsán Gyerkó László, a bukaresti Versenytanács tagja, de azt elismeri, hogy a politikusok nyilatkozatai befolyásolhatnak bizonyos döntéseket, kihathatnak egy tranzakció alakulására – legyen szó tüzetesebb elemzésről vagy akár kiegészítő információk kéréséről. A szakembert arról faggattuk, miként látja a folyamatban levő magyar érdekeltségű – az MVM és az E.On, illetve a Bonafarm és a FrieslandCampina Romania közötti – tranzakciók körüli felhajtást, illetve azt, hogy nem csak a szélsőséges és magyarellenes AUR akarja megakadályozni az akvizíciókat, hanem Sebastian Burduja, a kormányzó PNL befolyásos politikusa is támadást intézett ellenük, és egyenesen nemzetbiztonsági kockázatról beszél.
2025. október 09., 08:012025. október 09., 08:01
Gyerkó László megkeresésünkre közölte: a Versenytanács szempontjából, csak szakmai alapon kívánja kommentálni a magyar vállalatok szereplésével tervezett, az elmúlt időszakban Romániában nagy visszhangot kiváltó két tranzakció ügyét. „Az, hogy egyik-másik politikus mit nyilatkozik, az a saját felelőssége. Én arra nem akarok reagálni” – szögezte le a Krónikának a versenyhivatal tagja.
Gyerkó László beavatott ugyanakkor abba, hogyan zajlik a hasonló, külföldi érdekeltséggel bíró akvizíciók engedélyezése. Rámutatott: a hivatal keretében létezik egy iroda, amely a külföldi beruházásokat elemzi, és előkészíti az iratcsomót, amelyet eljuttat a Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottságához (CEISD). A testület tagjai különböző minisztériumok, a miniszterelnöki kancellária és más intézmények vezetői, a Versenytanács részéről csak az elnök a tagja, távollétében pedig az alelnököt delegálhatja.
Gyerkó László, a Versenytanács tagja
Fotó: Beliczay László
Ami a Bonafarmot illeti, a vonatkozó iratcsomó már a CEISD asztalán van, a bizottság tagjainak 90 napjuk van arra, hogy ezt kielemezzék, mindenki a saját profilja szempontjából megvizsgálja, kérhetnek esetleg még kiegészítő dokumentumokat, és utána születik meg a döntés.
hiszen minden beruházót, aki az országba jön, korrektül jár el, korrekt módon építette fel a vállalkozását, transzparens az egész tevékenysége, tudni lehet róla, hogy milyen pénzekkel gazdálkodik, úgy kell kezelni, mint Románia potenciális ügyfelét, hiszen erősíti az ország gazdaságát. Függetlenül attól, hogy melyik országból jön. Ez az én meglátásom” – fogalmazott lapunknak Gyerkó László.
Felvetésünkre, miszerint az MVM energetikai társaság kapcsán nem biztos, hogy így jártak el a román hatóságok, azt mondta: véleménye szerint a bizottság abban az esetben úgy döntött, hogy a stratégiai beruházást nemzetbiztonsági szempontból kezdték elemezni, ezért került az ügy tovább a CSAT-hoz.
Az MVM Csoport tranzakció iránti elkötelezettsége nem változott, stratégiai szándékunk, hogy lezárjuk a felvásárlást és sikeresen együttműködjünk az E.On-nal, változatlanul fennáll – válaszolta a magyar állami tulajdonú vállalat a Krónika megkeresésére.
Viszont – tette hozzá – számos kisebb magyar cég megkapta az elmúlt időszakban a jóváhagyást, voltak közöttük befektetések, de fúziók is.
– adott hangot derűlátásának Gyerkó László.
Kérdésünkre, hogy az élelmiszeripart is minősíthetik-e esetleg stratégiai ágazatnak, megjegyezte: „ilyen alapon mindent lehet”. Tény – jelezte egyúttal a Versenytanács magyar tagja –, hogy az engedélyezi folyamat során számos kritérium bejöhet még, amelyek egy része titkosított is lehet. A szakember amúgy úgy számol, hogy mostantól nagyjából 60 napon belül megszülethet a Bonafarmra vonatkozó döntés, de „lehet hamarabb, és lehet később is”.
Hivatalossá vált, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság (CEISD) a magyar MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT).
Kérdésünkre, hogy a jelenlegi helyzetben érzékelhetik-e a szaktestület tagjai nyomásgyakorlásként Sebastian Burduja nemzetbiztonsággal kapcsolatos aggodalmait, és befolyásolhatja-e esetleg egyes döntéshozók hozzáállását, Gyerkó így felelt: azt egy politikusnak kellene megmondania, hogyan látja ezt a magyar kisebbség szempontjából. „Én nem vagyok politikus, nem akarom ezt kommentálni. Egyértelmű, hogy bizonyos vélemények, amelyek kiszivárognak a közéletbe, főleg, ha kulcsemberektől jönnek, azok befolyásolhatnak bizonyos döntéseket. Nagyobb lehet az odafigyelés, még részletesebben megnézhetik, még tüzetesebben kielemezhetik a dokumentumokat, kiegészítést kérhetnek stb. Tehát lehet hatása ennek is, de hogyha teljesen átlátható a vállalkozás és gazdasági szemszögből nézik, akkor gondolom, hogy ezt túl lehet lépni” – állapította meg Gyerkó László.
„Én gazdasági szempontból nézem, és nekem az a véleményem, hogy miután vannak kisebb magyar vállalkozások, amelyek »mennek előre«, nem tudom ezt megerősíteni” – szögezte le Gyerkó László kérdésünkre, miszerint milyen mértékben tulajdoníthatók magyarellenesnek a Burdujáéhoz hasonló megállapítások.
Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.
Mint arról beszámoltunk, az MVM Csoport 2024 decemberében jelentette be, hogy többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.On Energie társaságban. Bár a magyar állami energetikai vállalatnál abban bíztak, hogy a tranzakciót a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében nyélbe ütik, ezt a tervet a bukaresti hatóságok hamar keresztülhúzták, emiatt az MVM az év második felére tolta ki az üzlet lezárásának határidejét.
Az energiabiznisz a román sajtó, illetve politikusok egy részének kereszttüzébe került, de mindenekelőtt a bukaresti kormány egykori energiaügyi minisztere támadta vehemensen. Sebastian Burduja, a PNL alelnöke – aki a júniusi kormányváltásig irányította az energiaügyi tárcát – a kezdetektől fogva nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva ellenezte a tranzakció létrejöttét, és arra hivatkozott, hogy a magyar cég orosz üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik.
miután augusztus 20-án a bukaresti miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy az MVM által az E.On romániai ellátási üzletágának megvásárlására irányuló tranzakciót a CEISD továbbította a CSAT-nak. A testületnek 90 nap áll a rendelkezésére a döntés meghozatalára.
A Versenytanács vizsgálja, hogy megvásárolhatja-e a Bonafarm a FrieslandCampina Romania többségi részvénycsomagját.
Ami a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarmot illeti, idén júliusban megállapodást kötött a FrieslandCampina Romania Rt. részvényeinek 97,57 százalékának megvásárlásáról; a tranzakció magában foglalja a Napolact márkát és két gyárat Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen. A Versenytanács azt vizsgálja, hogy
Az átvétel várhatóan 2025 végére zárul le, és a Bonafarm már bejelentette beruházási és fejlesztési terveit.
a jelenleg Ilie Bolojan miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedő Burduja ugyanis a CEISD elemzése mellett szakértői jelentést, továbbá a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) véleményét kérte az eladásról. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa szerint a Napolact eladása nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, mivel Csányi Sándor, Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeli munkatársa teljes ellenőrzést gyakorol a Bonafarm felett.
Folytatja a magyarellenes hangulatkeltést Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a Napolact tejfeldolgozó magyar tulajdonba kerülésének lehetősége ügyében.
A két ügylet megtorpedózása különben – mint ismert – egyáltalán nem lenne precedens nélküli. 2018-ban a Román Nemzeti Bank (BNR) nem hagyta jóvá, hogy az OTP Bank felvásárolja görög tulajdonosától a Banca Romăneascát, holott a felek már mindenben megállapodtak. A bukaresti jegybank úgy vétózta meg a Versenytanács támogató határozatát, hogy nem hozta nyilvánosságra döntése indoklását. Ennek ellenére már akkor olyan információk láttak napvilágot a bankszektorban, hogy az OTP oroszországi érdekeltségeit nem nézték jó szemmel a román illetékesek. Terjeszkedése megakadályozása miatt az OTP 2024-ben úgy döntött, hogy kivonul Romániából, itteni érdekeltségét pedig a Transilvania Bank, az ország legnagyobb pénzintézete vásárolta fel 347,5 millió euróért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!