Feszültség magas fokon. Bukarest megakasztani készül a magyar–német energiaügyletet
Fotó: Gergely Imre
Hivatalossá vált, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság (CEISD) a magyar MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT). A testület többek között a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt hatásokra hivatkozva ellenzi az energiabizniszt.
2025. augusztus 20., 18:432025. augusztus 20., 18:43
A közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság (CEISD) az MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) – számolt be szerdán a bukaresti miniszterelnöki hivatal, megerősítve az egy nappal korábban az Economica.net gazdasági portál cikkében foglaltakat. A kormányközlemény felidézi, hogy a magyar állami cég 68 százalékos részesedést vásárolna a romániai energiapiacon csaknem 3,4 millió ügyféllel rendelkező, német tulajdonú energiaszolgáltató vállalatban.
„Megvizsgálták az ügylet főbb elemeit, beleértve a befektető profilját, illetve a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt lehetséges hatásokat. A bizottság pedig úgy döntött, hogy a tranzakció elutasítását javasolja a CSAT-nek, és a javaslatot továbbították az utóbbi testületnek” – olvasható a román kormány közleményében.
A miniszterelnöki kancellária emlékeztetett, hogy a törvény szerint a végső döntést a tranzakcióról a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hozza meg az előterjesztéstől számított 90 napon belül. A tranzakció átvilágítását korábban egyebek mellett az MVM orosz kapcsolataira hivatkozva kezdeményezte az energiaügyi minisztérium.
Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.
Mint arról beszámoltunk, az MVM Csoport 2024 decemberében jelentette be, hogy többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie társaságban. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló megállapodás alapján a magyar állam tulajdonában lévő társaság az E.ON 68 százalékos részesedését szerezné meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló E.ON Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedéshez jutna az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. Az E.ON és az MVM között létrejött üzlet értelmében a magyarországi áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplőjének romániai leányvállalata kizárólag a villamos energia és a földgázszolgáltatást, tehát a kereskedelmi tevékenységet venné át, a kritikus infrastruktúrát nem, a német óriásvállalat továbbra is megtartaná a villamosenergia-hálózatait Romániában.
Bár a magyar energetikai vállalatnál abban bíztak, hogy a tranzakciót a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében nyélbe ütik, ezt a tervet a bukaresti hatóságok hamar keresztülhúzták, emiatt az MVM az év második felére tolta ki az üzlet lezárásának határidejét. Az energiabiznisz a román sajtó, illetve politikusok egy részének kereszttüzébe került, de mindenekelőtt a bukaresti kormány egykori energiaügyi minisztere támadta vehemensen. Sebastian Burduja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke – aki a júniusi kormányváltásig irányította az energiaügyi tárcát – a kezdetektől fogva nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva ellenezte a tranzakció létrejöttét és arra hivatkozott, hogy a magyar cég orosz üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik. A politikus szerint az orosz gáz „fő magyarországi importőreként” a magyar vállalat nem szerezheti meg a Romániában közel 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező E.ON Energie érdekeltségeit, és a hírszerző szolgálatok, valamint a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság elé terjesztette az MVM feltérképezését, kezdeményezve a stratégiai vállalatok Európai Unión kívüli felvásárlásának megakadályozása érdekében bevezetett vizsgálatot.
Burduja az idén januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott bukaresti megbeszélésén is azt hangoztatta – Oroszországra utalva –, hogy Románia „soha többé nem fogja Európa energiabiztonságát azoknak a kezében hagyni, akik az energiát zsarolásra használták és használják ma is”. Az energiaügyi miniszter álláspontja koalíciós feszültséghez is vezetett, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szánalmasnak nevezte, hogy a tárca közleményekkel hadakozik a tranzakció ellen. Kelemen arra is felhívta a figyelmet, hogy számos közép-európai államnak – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Csehország – az orosz gáztól való függősége immár száz éve tart.
Azóta sem a munkacsoport létrejöttéről, sem annak tevékenységéről nem hangzott el nyilvános információ. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója februárban igyekezett megnyugtatni a román kedélyeket, miszerint a magyar vállalatcsoport nem azért vásárol, hogy aztán másoknak eladja a céget, mint ahogy a bukaresti energiaügyi minisztérium megfogalmazta. Mátrai szerint az MVM nem fog orosz gázt hozni az E.ON-tól átvett jövőbeli ügyfeleinek ellátására, mert az drágább, hanem Romániában kitermelt gázt fog szállítani. Ennek ellenére a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság ellenzi a tranzakciót, holott az üzlet minden bizonnyal terítékre került Orbán Viktor idén júliusban tett bukaresti megbeszélése során is, amelyet a nem sokkal korábban hivatalba lépett Ilie Bolojannal folytatott.
Egyébként a döntéseit konszenzusos alapon meghozó CSAT úgy fog határozni a tervezett tranzakció ügyében, hogy már nincs magyar tagja a testületnek, amióta már nem Tánczos Barna – és az RMDSZ – irányítja a pénzügyi tárcát. Éppen ezért nem zárható ki, hogy a védelmi tanács – a hatalmon lévő román mainstream pártok oroszelleneségéből adódóan – sem engedélyezi az E.ON érdekeltségének MVM általi felvásárlását, holott szakértők szerint a romániai fogyasztók érdeke az, hogy olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.
A magyar–német energiaügylet megtorpedózása ugyanakkor egyáltalán nem lenne precedens nélküli. Bár nem ebben az ágazatban, hanem a bankszektorban, de volt példa hasonlóra: 2018-ban a Román Nemzeti Bank (BNR) nem hagyta jóvá, hogy az OTP Bank felvásárolja görög tulajdonosától a Banca Romăneascát, holott a felek már mindenben megállapodtak. A bukaresti jegybank úgy vétózta meg a versenytanács támogató határozatát, hogy nem hozta nyilvánosságra döntése indoklását. Ennek ellenére már akkor olyan információk láttak napvilágot a bankszektorban, hogy az OTP oroszországi érdekeltségeit nem nézték jó szemmel a román illetékesek. Terjeszkedése megakadályozása miatt az OTP 2024-ben úgy döntött, hogy kivonul Romániából, itteni érdekeltségét pedig a Transilvania Bank, az ország legnagyobb pénzintézete vásárolta fel 347,5 millió euróért.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
szóljon hozzá!