
Feszültség magas fokon. Bukarest megakasztani készül a magyar–német energiaügyletet
Fotó: Gergely Imre
Hivatalossá vált, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság (CEISD) a magyar MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT). A testület többek között a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt hatásokra hivatkozva ellenzi az energiabizniszt.
2025. augusztus 20., 18:432025. augusztus 20., 18:43
A közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság (CEISD) az MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) – számolt be szerdán a bukaresti miniszterelnöki hivatal, megerősítve az egy nappal korábban az Economica.net gazdasági portál cikkében foglaltakat. A kormányközlemény felidézi, hogy a magyar állami cég 68 százalékos részesedést vásárolna a romániai energiapiacon csaknem 3,4 millió ügyféllel rendelkező, német tulajdonú energiaszolgáltató vállalatban.
„Megvizsgálták az ügylet főbb elemeit, beleértve a befektető profilját, illetve a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt lehetséges hatásokat. A bizottság pedig úgy döntött, hogy a tranzakció elutasítását javasolja a CSAT-nek, és a javaslatot továbbították az utóbbi testületnek” – olvasható a román kormány közleményében.
A miniszterelnöki kancellária emlékeztetett, hogy a törvény szerint a végső döntést a tranzakcióról a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hozza meg az előterjesztéstől számított 90 napon belül. A tranzakció átvilágítását korábban egyebek mellett az MVM orosz kapcsolataira hivatkozva kezdeményezte az energiaügyi minisztérium.

Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.
Mint arról beszámoltunk, az MVM Csoport 2024 decemberében jelentette be, hogy többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie társaságban. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló megállapodás alapján a magyar állam tulajdonában lévő társaság az E.ON 68 százalékos részesedését szerezné meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló E.ON Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedéshez jutna az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. Az E.ON és az MVM között létrejött üzlet értelmében a magyarországi áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplőjének romániai leányvállalata kizárólag a villamos energia és a földgázszolgáltatást, tehát a kereskedelmi tevékenységet venné át, a kritikus infrastruktúrát nem, a német óriásvállalat továbbra is megtartaná a villamosenergia-hálózatait Romániában.
Bár a magyar energetikai vállalatnál abban bíztak, hogy a tranzakciót a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében nyélbe ütik, ezt a tervet a bukaresti hatóságok hamar keresztülhúzták, emiatt az MVM az év második felére tolta ki az üzlet lezárásának határidejét. Az energiabiznisz a román sajtó, illetve politikusok egy részének kereszttüzébe került, de mindenekelőtt a bukaresti kormány egykori energiaügyi minisztere támadta vehemensen. Sebastian Burduja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke – aki a júniusi kormányváltásig irányította az energiaügyi tárcát – a kezdetektől fogva nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva ellenezte a tranzakció létrejöttét és arra hivatkozott, hogy a magyar cég orosz üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik. A politikus szerint az orosz gáz „fő magyarországi importőreként” a magyar vállalat nem szerezheti meg a Romániában közel 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező E.ON Energie érdekeltségeit, és a hírszerző szolgálatok, valamint a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság elé terjesztette az MVM feltérképezését, kezdeményezve a stratégiai vállalatok Európai Unión kívüli felvásárlásának megakadályozása érdekében bevezetett vizsgálatot.
Burduja az idén januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott bukaresti megbeszélésén is azt hangoztatta – Oroszországra utalva –, hogy Románia „soha többé nem fogja Európa energiabiztonságát azoknak a kezében hagyni, akik az energiát zsarolásra használták és használják ma is”. Az energiaügyi miniszter álláspontja koalíciós feszültséghez is vezetett, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szánalmasnak nevezte, hogy a tárca közleményekkel hadakozik a tranzakció ellen. Kelemen arra is felhívta a figyelmet, hogy számos közép-európai államnak – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Csehország – az orosz gáztól való függősége immár száz éve tart.
Azóta sem a munkacsoport létrejöttéről, sem annak tevékenységéről nem hangzott el nyilvános információ. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója februárban igyekezett megnyugtatni a román kedélyeket, miszerint a magyar vállalatcsoport nem azért vásárol, hogy aztán másoknak eladja a céget, mint ahogy a bukaresti energiaügyi minisztérium megfogalmazta. Mátrai szerint az MVM nem fog orosz gázt hozni az E.ON-tól átvett jövőbeli ügyfeleinek ellátására, mert az drágább, hanem Romániában kitermelt gázt fog szállítani. Ennek ellenére a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság ellenzi a tranzakciót, holott az üzlet minden bizonnyal terítékre került Orbán Viktor idén júliusban tett bukaresti megbeszélése során is, amelyet a nem sokkal korábban hivatalba lépett Ilie Bolojannal folytatott.
Egyébként a döntéseit konszenzusos alapon meghozó CSAT úgy fog határozni a tervezett tranzakció ügyében, hogy már nincs magyar tagja a testületnek, amióta már nem Tánczos Barna – és az RMDSZ – irányítja a pénzügyi tárcát. Éppen ezért nem zárható ki, hogy a védelmi tanács – a hatalmon lévő román mainstream pártok oroszelleneségéből adódóan – sem engedélyezi az E.ON érdekeltségének MVM általi felvásárlását, holott szakértők szerint a romániai fogyasztók érdeke az, hogy olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.
A magyar–német energiaügylet megtorpedózása ugyanakkor egyáltalán nem lenne precedens nélküli. Bár nem ebben az ágazatban, hanem a bankszektorban, de volt példa hasonlóra: 2018-ban a Román Nemzeti Bank (BNR) nem hagyta jóvá, hogy az OTP Bank felvásárolja görög tulajdonosától a Banca Romăneascát, holott a felek már mindenben megállapodtak. A bukaresti jegybank úgy vétózta meg a versenytanács támogató határozatát, hogy nem hozta nyilvánosságra döntése indoklását. Ennek ellenére már akkor olyan információk láttak napvilágot a bankszektorban, hogy az OTP oroszországi érdekeltségeit nem nézték jó szemmel a román illetékesek. Terjeszkedése megakadályozása miatt az OTP 2024-ben úgy döntött, hogy kivonul Romániából, itteni érdekeltségét pedig a Transilvania Bank, az ország legnagyobb pénzintézete vásárolta fel 347,5 millió euróért.

Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!