Románia energiabiztonságát félti a szakbizottság az MVM és az E.ON közötti üzletkötéstől

energia

Feszültség magas fokon. Bukarest megakasztani készül a magyar–német energiaügyletet

Fotó: Gergely Imre

Hivatalossá vált, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság (CEISD) a magyar MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT). A testület többek között a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt hatásokra hivatkozva ellenzi az energiabizniszt.

Rostás Szabolcs

2025. augusztus 20., 18:432025. augusztus 20., 18:43

A közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság (CEISD) az MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) – számolt be szerdán a bukaresti miniszterelnöki hivatal, megerősítve az egy nappal korábban az Economica.net gazdasági portál cikkében foglaltakat. A kormányközlemény felidézi, hogy a magyar állami cég 68 százalékos részesedést vásárolna a romániai energiapiacon csaknem 3,4 millió ügyféllel rendelkező, német tulajdonú energiaszolgáltató vállalatban.

A miniszterelnöki kancellária emlékeztet, hogy a CEISD idén február 14-én kezdte el a tranzakció átvilágítását.

„Megvizsgálták az ügylet főbb elemeit, beleértve a befektető profilját, illetve a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt lehetséges hatásokat. A bizottság pedig úgy döntött, hogy a tranzakció elutasítását javasolja a CSAT-nek, és a javaslatot továbbították az utóbbi testületnek” – olvasható a román kormány közleményében.

A miniszterelnöki kancellária emlékeztetett, hogy a törvény szerint a végső döntést a tranzakcióról a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hozza meg az előterjesztéstől számított 90 napon belül. A tranzakció átvilágítását korábban egyebek mellett az MVM orosz kapcsolataira hivatkozva kezdeményezte az energiaügyi minisztérium.

korábban írtuk

Ellenzi az E.On Románia MVM általi átvételét egy fontos állami hatóság
Ellenzi az E.On Románia MVM általi átvételét egy fontos állami hatóság

Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.

Mint arról beszámoltunk, az MVM Csoport 2024 decemberében jelentette be, hogy többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie társaságban. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló megállapodás alapján a magyar állam tulajdonában lévő társaság az E.ON 68 százalékos részesedését szerezné meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló E.ON Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedéshez jutna az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. Az E.ON és az MVM között létrejött üzlet értelmében a magyarországi áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplőjének romániai leányvállalata kizárólag a villamos energia és a földgázszolgáltatást, tehát a kereskedelmi tevékenységet venné át, a kritikus infrastruktúrát nem, a német óriásvállalat továbbra is megtartaná a villamosenergia-hálózatait Romániában.

A felvásárlás – amely iránt érdeklődött a román állami Romgaz földgázkitemelő, valamint az osztrák OMV kőolajipari társaság is – értékét nem hozták nyilvánosságra a felek, ugyanakkor romániai üzleti berkekben úgy tudni, hogy az MVM mintegy 200 millió eurót fizet az E.ON romániai tulajdonrészéért.

Bár a magyar energetikai vállalatnál abban bíztak, hogy a tranzakciót a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében nyélbe ütik, ezt a tervet a bukaresti hatóságok hamar keresztülhúzták, emiatt az MVM az év második felére tolta ki az üzlet lezárásának határidejét. Az energiabiznisz a román sajtó, illetve politikusok egy részének kereszttüzébe került, de mindenekelőtt a bukaresti kormány egykori energiaügyi minisztere támadta vehemensen. Sebastian Burduja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke – aki a júniusi kormányváltásig irányította az energiaügyi tárcát – a kezdetektől fogva nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva ellenezte a tranzakció létrejöttét és arra hivatkozott, hogy a magyar cég orosz üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik. A politikus szerint az orosz gáz „fő magyarországi importőreként” a magyar vállalat nem szerezheti meg a Romániában közel 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező E.ON Energie érdekeltségeit, és a hírszerző szolgálatok, valamint a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság elé terjesztette az MVM feltérképezését, kezdeményezve a stratégiai vállalatok Európai Unión kívüli felvásárlásának megakadályozása érdekében bevezetett vizsgálatot.

Burduja az idén januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott bukaresti megbeszélésén is azt hangoztatta – Oroszországra utalva –, hogy Románia „soha többé nem fogja Európa energiabiztonságát azoknak a kezében hagyni, akik az energiát zsarolásra használták és használják ma is”. Az energiaügyi miniszter álláspontja koalíciós feszültséghez is vezetett, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szánalmasnak nevezte, hogy a tárca közleményekkel hadakozik a tranzakció ellen. Kelemen arra is felhívta a figyelmet, hogy számos közép-európai államnak – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Csehország – az orosz gáztól való függősége immár száz éve tart.

Az MVM–E.ON-ügyletet a jelek szerint az sem mozdította előre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök decemberi bukaresti látogatása során abban egyezett meg akkori hivatali kollégájával, Marcel Ciolacuval, hogy munkacsoport jön létre a tranzakcióval kapcsolatos kérdések tisztázására.

Azóta sem a munkacsoport létrejöttéről, sem annak tevékenységéről nem hangzott el nyilvános információ. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója februárban igyekezett megnyugtatni a román kedélyeket, miszerint a magyar vállalatcsoport nem azért vásárol, hogy aztán másoknak eladja a céget, mint ahogy a bukaresti energiaügyi minisztérium megfogalmazta. Mátrai szerint az MVM nem fog orosz gázt hozni az E.ON-tól átvett jövőbeli ügyfeleinek ellátására, mert az drágább, hanem Romániában kitermelt gázt fog szállítani. Ennek ellenére a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság ellenzi a tranzakciót, holott az üzlet minden bizonnyal terítékre került Orbán Viktor idén júliusban tett bukaresti megbeszélése során is, amelyet a nem sokkal korábban hivatalba lépett Ilie Bolojannal folytatott.

Egyébként a döntéseit konszenzusos alapon meghozó CSAT úgy fog határozni a tervezett tranzakció ügyében, hogy már nincs magyar tagja a testületnek, amióta már nem Tánczos Barna – és az RMDSZ – irányítja a pénzügyi tárcát. Éppen ezért nem zárható ki, hogy a védelmi tanács – a hatalmon lévő román mainstream pártok oroszelleneségéből adódóan – sem engedélyezi az E.ON érdekeltségének MVM általi felvásárlását, holott szakértők szerint a romániai fogyasztók érdeke az, hogy olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.

A magyar–német energiaügylet megtorpedózása ugyanakkor egyáltalán nem lenne precedens nélküli. Bár nem ebben az ágazatban, hanem a bankszektorban, de volt példa hasonlóra: 2018-ban a Román Nemzeti Bank (BNR) nem hagyta jóvá, hogy az OTP Bank felvásárolja görög tulajdonosától a Banca Romăneascát, holott a felek már mindenben megállapodtak. A bukaresti jegybank úgy vétózta meg a versenytanács támogató határozatát, hogy nem hozta nyilvánosságra döntése indoklását. Ennek ellenére már akkor olyan információk láttak napvilágot a bankszektorban, hogy az OTP oroszországi érdekeltségeit nem nézték jó szemmel a román illetékesek. Terjeszkedése megakadályozása miatt az OTP 2024-ben úgy döntött, hogy kivonul Romániából, itteni érdekeltségét pedig a Transilvania Bank, az ország legnagyobb pénzintézete vásárolta fel 347,5 millió euróért.

korábban írtuk

Görcsös politikai ellenállásba ütközik a magyar energiacég romániai bevásárlása, holott a fogyasztók jól járhatnak vele
Görcsös politikai ellenállásba ütközik a magyar energiacég romániai bevásárlása, holott a fogyasztók jól járhatnak vele

Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”

Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”
2025. augusztus 31., vasárnap

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt

Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt
2025. augusztus 31., vasárnap

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom

A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom
2025. augusztus 29., péntek

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben

A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben
2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések
2025. augusztus 27., szerda

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést

A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést
2025. augusztus 26., kedd

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét

A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét
2025. augusztus 26., kedd

Románia nyersolajtermelése csökkent, az import pedig nőtt

Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

Románia nyersolajtermelése csökkent, az import pedig nőtt
2025. augusztus 26., kedd

Húsz százalékkal több pénzt kapnak idén ősztől a gazdák előlegként az uniós forrásokból

Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.

Húsz százalékkal több pénzt kapnak idén ősztől a gazdák előlegként az uniós forrásokból