
Feszültség magas fokon. Bukarest megakasztani készül a magyar–német energiaügyletet
Fotó: Gergely Imre
Hivatalossá vált, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság (CEISD) a magyar MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT). A testület többek között a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt hatásokra hivatkozva ellenzi az energiabizniszt.
2025. augusztus 20., 18:432025. augusztus 20., 18:43
A közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság (CEISD) az MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti tranzakció elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT) – számolt be szerdán a bukaresti miniszterelnöki hivatal, megerősítve az egy nappal korábban az Economica.net gazdasági portál cikkében foglaltakat. A kormányközlemény felidézi, hogy a magyar állami cég 68 százalékos részesedést vásárolna a romániai energiapiacon csaknem 3,4 millió ügyféllel rendelkező, német tulajdonú energiaszolgáltató vállalatban.
„Megvizsgálták az ügylet főbb elemeit, beleértve a befektető profilját, illetve a romániai kritikus infrastruktúrára és az ország energiabiztonságára gyakorolt lehetséges hatásokat. A bizottság pedig úgy döntött, hogy a tranzakció elutasítását javasolja a CSAT-nek, és a javaslatot továbbították az utóbbi testületnek” – olvasható a román kormány közleményében.
A miniszterelnöki kancellária emlékeztetett, hogy a törvény szerint a végső döntést a tranzakcióról a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hozza meg az előterjesztéstől számított 90 napon belül. A tranzakció átvilágítását korábban egyebek mellett az MVM orosz kapcsolataira hivatkozva kezdeményezte az energiaügyi minisztérium.

Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.
Mint arról beszámoltunk, az MVM Csoport 2024 decemberében jelentette be, hogy többségi tulajdonrészt vásárol Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie társaságban. A lakossági és ügyfélmegoldások üzletág adásvételéről szóló megállapodás alapján a magyar állam tulajdonában lévő társaság az E.ON 68 százalékos részesedését szerezné meg a csaknem 3,4 millió ügyfelet kiszolgáló E.ON Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedéshez jutna az E.ON Asist Complet regionális szolgáltatóban. Az E.ON és az MVM között létrejött üzlet értelmében a magyarországi áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplőjének romániai leányvállalata kizárólag a villamos energia és a földgázszolgáltatást, tehát a kereskedelmi tevékenységet venné át, a kritikus infrastruktúrát nem, a német óriásvállalat továbbra is megtartaná a villamosenergia-hálózatait Romániában.
Bár a magyar energetikai vállalatnál abban bíztak, hogy a tranzakciót a hatósági jóváhagyások után, 2025 első felében nyélbe ütik, ezt a tervet a bukaresti hatóságok hamar keresztülhúzták, emiatt az MVM az év második felére tolta ki az üzlet lezárásának határidejét. Az energiabiznisz a román sajtó, illetve politikusok egy részének kereszttüzébe került, de mindenekelőtt a bukaresti kormány egykori energiaügyi minisztere támadta vehemensen. Sebastian Burduja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke – aki a júniusi kormányváltásig irányította az energiaügyi tárcát – a kezdetektől fogva nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva ellenezte a tranzakció létrejöttét és arra hivatkozott, hogy a magyar cég orosz üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik. A politikus szerint az orosz gáz „fő magyarországi importőreként” a magyar vállalat nem szerezheti meg a Romániában közel 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező E.ON Energie érdekeltségeit, és a hírszerző szolgálatok, valamint a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság elé terjesztette az MVM feltérképezését, kezdeményezve a stratégiai vállalatok Európai Unión kívüli felvásárlásának megakadályozása érdekében bevezetett vizsgálatot.
Burduja az idén januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott bukaresti megbeszélésén is azt hangoztatta – Oroszországra utalva –, hogy Románia „soha többé nem fogja Európa energiabiztonságát azoknak a kezében hagyni, akik az energiát zsarolásra használták és használják ma is”. Az energiaügyi miniszter álláspontja koalíciós feszültséghez is vezetett, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szánalmasnak nevezte, hogy a tárca közleményekkel hadakozik a tranzakció ellen. Kelemen arra is felhívta a figyelmet, hogy számos közép-európai államnak – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Csehország – az orosz gáztól való függősége immár száz éve tart.
Azóta sem a munkacsoport létrejöttéről, sem annak tevékenységéről nem hangzott el nyilvános információ. Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója februárban igyekezett megnyugtatni a román kedélyeket, miszerint a magyar vállalatcsoport nem azért vásárol, hogy aztán másoknak eladja a céget, mint ahogy a bukaresti energiaügyi minisztérium megfogalmazta. Mátrai szerint az MVM nem fog orosz gázt hozni az E.ON-tól átvett jövőbeli ügyfeleinek ellátására, mert az drágább, hanem Romániában kitermelt gázt fog szállítani. Ennek ellenére a külföldi befektetéseket vizsgáló bukaresti bizottság ellenzi a tranzakciót, holott az üzlet minden bizonnyal terítékre került Orbán Viktor idén júliusban tett bukaresti megbeszélése során is, amelyet a nem sokkal korábban hivatalba lépett Ilie Bolojannal folytatott.
Egyébként a döntéseit konszenzusos alapon meghozó CSAT úgy fog határozni a tervezett tranzakció ügyében, hogy már nincs magyar tagja a testületnek, amióta már nem Tánczos Barna – és az RMDSZ – irányítja a pénzügyi tárcát. Éppen ezért nem zárható ki, hogy a védelmi tanács – a hatalmon lévő román mainstream pártok oroszelleneségéből adódóan – sem engedélyezi az E.ON érdekeltségének MVM általi felvásárlását, holott szakértők szerint a romániai fogyasztók érdeke az, hogy olcsóbban jussanak hozzá földgázhoz és villamos energiához, származzon bárhonnan az energiahordozó.
A magyar–német energiaügylet megtorpedózása ugyanakkor egyáltalán nem lenne precedens nélküli. Bár nem ebben az ágazatban, hanem a bankszektorban, de volt példa hasonlóra: 2018-ban a Román Nemzeti Bank (BNR) nem hagyta jóvá, hogy az OTP Bank felvásárolja görög tulajdonosától a Banca Romăneascát, holott a felek már mindenben megállapodtak. A bukaresti jegybank úgy vétózta meg a versenytanács támogató határozatát, hogy nem hozta nyilvánosságra döntése indoklását. Ennek ellenére már akkor olyan információk láttak napvilágot a bankszektorban, hogy az OTP oroszországi érdekeltségeit nem nézték jó szemmel a román illetékesek. Terjeszkedése megakadályozása miatt az OTP 2024-ben úgy döntött, hogy kivonul Romániából, itteni érdekeltségét pedig a Transilvania Bank, az ország legnagyobb pénzintézete vásárolta fel 347,5 millió euróért.

Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!