
A legtöbb romániai közszolga a központi közigazgatásban dolgozik
Fotó: ANAF/Facebook
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján közzétett adatokból.
2024. július 17., 17:482024. július 17., 17:48
2024. július 17., 17:522024. július 17., 17:52
A központi közigazgatásban foglalkoztatott 827 460 személy közül 609 661-en kizárólag az állami költségvetésből finanszírozott intézményeknél dolgoztak (1269-cel többen, mint 2024 áprilisában). A legtöbb betöltött álláshelyet az oktatási minisztériumnál jegyezték, 302 376-ot, aztán a belügyminisztérium (124 094), a védelmi minisztérium (74 695), a pénzügyminisztérium (24 731) és az egészségügyi minisztérium (18 200) következett a sorban.
A helyi közigazgatási intézményekben 466 851-en dolgoztak májusban (543-mal többen, mint az előző hónapban), közülük 286 741-en kizárólag a helyi költségvetésből fenntartott intézményeknél, 180 110-en pedig részben vagy teljesen saját bevételekre támaszkodó intézményeknél – ismertette a pénzügyi tárca adatait az Agerpres hírügynökség.

Áprilisban 1 292 549 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és állami hatóságoknál, 3009-cel többet, mint egy hónappal korábban.
Mint ismert, a román kormány a takarékossági intézkedések keretében tavaly júliusban létszámstopot vezetett be be év végéig a közszférában, és akkor leszögezték: a megüresedett közalkalmazotti állások betöltésére kizárólag a kormány jóváhagyásával lehet pályázatot kiírni. A költségvetési kiadások lefaragása révén egymilliárd euróval remélték csökkenteni az elszabadult államháztartási deficitet.
A hivatalos adatok szerint a tavalyi év második felében havonta több százzal nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma az országban, és a teljes létszám például 2023 júniusában elérte az 1 284 199-et; mint a mostani adatokból kiderül, az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 10 ezerrel bővült az államapparátus létszáma.
Bár az ágazat megreformálásának igénye nyilatkozatok szintjén rendszeresen felmerül, ez mindig csak politikai nyilatkozat, terv marad. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök például már hivatala tavaly júniusi átvételekor egyértelműnek nevezte, hogy a közszférában reformra van szükség, akkor is, ha ezt senki nem akarja ezt felvállalni.
„Itt az aktuális balek, aki felvállalja ezt a népszerűtlen feladatot” – fogalmazott akkor a kormányfő, elfogadhatatlannak nevezve, hogy számos azonos tevékenységi és hatáskörrel rendelkező közintézmény működjön, válságok idején pedig rendre kiderül, hogy egyik sem végzi a munkáját. Ciolacu azonban a fogadkozásai ellenére sem indította el a közszféra reformját célzó intézkedéseket, mindössze a létszámstopig jutott, ám az idén beindult foglalkoztatások révén hamar sikerült behozni a lemaradást.

Jövő héten fogadja el a kormány a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet – értesült az Agerpres hírügynökség.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.
szóljon hozzá!