A legtöbb romániai közszolga a központi közigazgatásban dolgozik
Fotó: ANAF/Facebook
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján közzétett adatokból.
2024. július 17., 17:482024. július 17., 17:48
2024. július 17., 17:522024. július 17., 17:52
A központi közigazgatásban foglalkoztatott 827 460 személy közül 609 661-en kizárólag az állami költségvetésből finanszírozott intézményeknél dolgoztak (1269-cel többen, mint 2024 áprilisában). A legtöbb betöltött álláshelyet az oktatási minisztériumnál jegyezték, 302 376-ot, aztán a belügyminisztérium (124 094), a védelmi minisztérium (74 695), a pénzügyminisztérium (24 731) és az egészségügyi minisztérium (18 200) következett a sorban.
A helyi közigazgatási intézményekben 466 851-en dolgoztak májusban (543-mal többen, mint az előző hónapban), közülük 286 741-en kizárólag a helyi költségvetésből fenntartott intézményeknél, 180 110-en pedig részben vagy teljesen saját bevételekre támaszkodó intézményeknél – ismertette a pénzügyi tárca adatait az Agerpres hírügynökség.
Áprilisban 1 292 549 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és állami hatóságoknál, 3009-cel többet, mint egy hónappal korábban.
Mint ismert, a román kormány a takarékossági intézkedések keretében tavaly júliusban létszámstopot vezetett be be év végéig a közszférában, és akkor leszögezték: a megüresedett közalkalmazotti állások betöltésére kizárólag a kormány jóváhagyásával lehet pályázatot kiírni. A költségvetési kiadások lefaragása révén egymilliárd euróval remélték csökkenteni az elszabadult államháztartási deficitet.
A hivatalos adatok szerint a tavalyi év második felében havonta több százzal nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma az országban, és a teljes létszám például 2023 júniusában elérte az 1 284 199-et; mint a mostani adatokból kiderül, az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 10 ezerrel bővült az államapparátus létszáma.
Bár az ágazat megreformálásának igénye nyilatkozatok szintjén rendszeresen felmerül, ez mindig csak politikai nyilatkozat, terv marad. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök például már hivatala tavaly júniusi átvételekor egyértelműnek nevezte, hogy a közszférában reformra van szükség, akkor is, ha ezt senki nem akarja ezt felvállalni.
„Itt az aktuális balek, aki felvállalja ezt a népszerűtlen feladatot” – fogalmazott akkor a kormányfő, elfogadhatatlannak nevezve, hogy számos azonos tevékenységi és hatáskörrel rendelkező közintézmény működjön, válságok idején pedig rendre kiderül, hogy egyik sem végzi a munkáját. Ciolacu azonban a fogadkozásai ellenére sem indította el a közszféra reformját célzó intézkedéseket, mindössze a létszámstopig jutott, ám az idén beindult foglalkoztatások révén hamar sikerült behozni a lemaradást.
Jövő héten fogadja el a kormány a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet – értesült az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!