A legtöbb romániai közszolga a központi közigazgatásban dolgozik
Fotó: ANAF/Facebook
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott – derül ki a pénzügyminisztérium honlapján közzétett adatokból.
2024. július 17., 17:482024. július 17., 17:48
2024. július 17., 17:522024. július 17., 17:52
A központi közigazgatásban foglalkoztatott 827 460 személy közül 609 661-en kizárólag az állami költségvetésből finanszírozott intézményeknél dolgoztak (1269-cel többen, mint 2024 áprilisában). A legtöbb betöltött álláshelyet az oktatási minisztériumnál jegyezték, 302 376-ot, aztán a belügyminisztérium (124 094), a védelmi minisztérium (74 695), a pénzügyminisztérium (24 731) és az egészségügyi minisztérium (18 200) következett a sorban.
A helyi közigazgatási intézményekben 466 851-en dolgoztak májusban (543-mal többen, mint az előző hónapban), közülük 286 741-en kizárólag a helyi költségvetésből fenntartott intézményeknél, 180 110-en pedig részben vagy teljesen saját bevételekre támaszkodó intézményeknél – ismertette a pénzügyi tárca adatait az Agerpres hírügynökség.
Áprilisban 1 292 549 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és állami hatóságoknál, 3009-cel többet, mint egy hónappal korábban.
Mint ismert, a román kormány a takarékossági intézkedések keretében tavaly júliusban létszámstopot vezetett be be év végéig a közszférában, és akkor leszögezték: a megüresedett közalkalmazotti állások betöltésére kizárólag a kormány jóváhagyásával lehet pályázatot kiírni. A költségvetési kiadások lefaragása révén egymilliárd euróval remélték csökkenteni az elszabadult államháztartási deficitet.
A hivatalos adatok szerint a tavalyi év második felében havonta több százzal nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma az országban, és a teljes létszám például 2023 júniusában elérte az 1 284 199-et; mint a mostani adatokból kiderül, az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 10 ezerrel bővült az államapparátus létszáma.
Bár az ágazat megreformálásának igénye nyilatkozatok szintjén rendszeresen felmerül, ez mindig csak politikai nyilatkozat, terv marad. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök például már hivatala tavaly júniusi átvételekor egyértelműnek nevezte, hogy a közszférában reformra van szükség, akkor is, ha ezt senki nem akarja ezt felvállalni.
„Itt az aktuális balek, aki felvállalja ezt a népszerűtlen feladatot” – fogalmazott akkor a kormányfő, elfogadhatatlannak nevezve, hogy számos azonos tevékenységi és hatáskörrel rendelkező közintézmény működjön, válságok idején pedig rendre kiderül, hogy egyik sem végzi a munkáját. Ciolacu azonban a fogadkozásai ellenére sem indította el a közszféra reformját célzó intézkedéseket, mindössze a létszámstopig jutott, ám az idén beindult foglalkoztatások révén hamar sikerült behozni a lemaradást.
Jövő héten fogadja el a kormány a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet – értesült az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!