Hirdetés

Fejenként közel öt és fél gramm arany jut minden egyes román állampolgárra, viszonylag jelentős a román aranykészlet

Jelentős készletek. Romániát csak Lengyelország előzi meg a volt kommunista országok közül a felhalmozott aranytartalék tekintetében

Jelentős készletek. Romániát csak Lengyelország előzi meg a volt kommunista országok közül a felhalmozott aranytartalék tekintetében

Előkelő helyen áll Románia a volt kommunista országok között a felhalmozott aranykészlet tekintetében, csupán egy ország előzi meg – derül ki a friss kimutatásokból.

Krónika

2024. július 08., 17:532024. július 08., 17:53

2024. július 08., 17:552024. július 08., 17:55

egy ország előzi meg – derül ki a friss kimutatásokból.

A Román Nemzeti Bank aranytartaléka 103,6 tonna, amivel az ország a 39. helyen áll a világon.

Hirdetés

A volt kommunista blokk európai országai közül Lengyelország után Románia rendelkezik a második legnagyobb aranytartalékkal.

„Románia aranytartalékainak számba vételekor a mennyiséget a népesség nagyságához kell mérnünk.

Idézet
Egy főre vetítve Románia körülbelül 5,45 gramm arannyal rendelkezik lakosonként. Lengyelországban ezzel szemben 9,75 gramm arany jut egy főre.

Tehát bár Lengyelország nettó aranytartalékai majdnem két és félszer nagyobbak, mint Romániáé, egy főre vetítve a különbség 1,8-szoros. A román aranytartalékokban legutóbb 2007 októberében történt változás, amikor a nemzeti bank egy tonna aranyat adott el” – mondta el az Economica.ro gazdasági portálnak Victor Dima, a Tavex Románia treasury osztályának vezetője.

Az Arany Világtanács nem rendelkezik konkrét adatokkal a romániai arany iránti fogyasztói keresletről. Az ország az „egyéb európai országok” kategóriájába tartozik, amely nem foglalja magában az olyan nagy aranypiacokat, mint Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria.

Abban a kategóriában, amelybe Románia is tartozik, a befektetési arany iránti teljes fogyasztói kereslet 2023-ban mindössze 24,2 tonna volt, ami a 2022-es 41,9 tonnához képest jelentős csökkenés.

Összességében, bár a konkrét adatok hiányoznak, a befektetési arany fogyasztói piaca Romániában még mindig gyerekcipőben jár.

A lengyel központi bank 2023-ban a második helyen áll az aranyvásárlások terén Kína után és India előtt. Ezzel ez a lengyel intézmény az első helyen áll az aranyvásárlás tekintetében az európai jegybankok rangsorában.

Tavaly év végén az aranytartalékai 130 tonnával voltak magasabbak, mint 2022 végén, összesen 359 tonnát tettek ki, ami 56,9 százalékos növekedést jelent.

Részesedésük a teljes jegybanki tartalékból 12 százalék.

A Lengyel Nemzeti Bank elnöke tavaly októberben bejelentette, hogy ezt az arányt 2025-re 20 százalékra kívánja növelni. 2024 első negyedévében a Lengyel Nemzeti Bank vásárlási üteme mindössze 1,19 tonnára lassult, ami a 10. helyet jelenti a vásárlások tekintetében, de a közeljövőben várhatóan gyorsulni fog.

Az arany ára az év eleje óta jelentős mértékben emelkedett: a februári 2020 dollár/uncia szintről május 21-én közel 2430 dollárra emelkedett. Azóta az ár korrekción ment keresztül, de az elmúlt hónapban trályaunciánként (mintegy 31,1 gramm) 2300 dollár körül stabilizálódott.

Az Arany Világtanács legfrissebb, az idei első negyedévre vonatkozó adatai szerint a globális aranykereslet a tőzsdén kívüli (OTC) vásárlásokat is beleértve 1238 tonna volt.

Ez 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és 2016 óta ez a legerősebb első negyedév a nemesfém iránti globális kereslet tekintetében. A fő hajtóerő a befektetési arany fogyasztói vásárlása rudak és érmék formájában, amely az első negyedévben 3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest 2024 első negyedévében. Ugyanakkor a jegybanki vásárlások 1 százalékkal emelkedtek.

A szakértők szerint az utóbbi hónapok jelentős növekedésének okai az arany iránti befektetési célú kereslet globális dinamikájában keresendők, mind intézményi szinten, a központi bankok által a tartalékok felhalmozására, mind fogyasztói szinten, a magánszemélyek által megtakarítás céljából tett erőfeszítések nyomán.

A jegybankok közül India, Kína és Törökország volt az elmúlt években a fő aranyvásárló.

A Kínai Népi Bank 2024 első negyedévében 27,06 tonnával növelte aranytartalékát, amely a negyedév végén 2262,4 tonna volt. Ez az előző évi jelentős mértékű vásárlásokat követően történt. 2023-ban Kína aranytartalékai 11,2 százalékkal nőttek, míg egy évvel korábban a növekedés jóval alacsonyabb, 3,2 százalékos volt. Ennek nyomán 2023-ban legalább 1977 óta (a legkorábbi év, amelyről adatok állnak rendelkezésre) Kína aranytartalékainak eddigi legnagyobb mértékű növekedése következett be. A 2024 első negyedévére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a kínai aranytartalék emelkedő tendenciája folytatódik. Jelenleg Kína a világon a hatodik helyen áll a birtokolt aranytartalék tekintetében.

A befektetési célú arany iránti fogyasztói keresletet tekintve Kína (Hongkong kivételével) az első helyen áll.

2024 első negyedévében Kína fogyasztói aranyvásárlása elérte a 308,8 tonnát, szemben az előző negyedévi 245,9 tonnával.

Az első helyen azonban Törökország áll, amelynek központi bankja 30,12 tonnával 570,3 tonnára növelte tartalékait. Ez a harmadik egymást követő negyedéves növekedés Törökország aranytartalékában. 2023-ban az ország aranytartalékainak dinamikája vegyes képet mutatott. A második negyedévben bekövetkezett jelentős, közel 130 tonnás csökkenés után Törökország elkezdett vásárolni, és mostanra aranytartalékai közel a tavaly év eleji szintre tértek vissza.

A magánszemélyek vásárlásainak tekintetében Törökország a harmadik helyen állt 55,7 tonnás beszerzéssel 2024 első negyedévében, szemben a 2023 negyedik negyedévi 40,5 tonnával.

India a harmadik legnagyobb aranytartalék-halmozó volt 2024 első negyedévében, 18,5 tonna vásárlással összesen 822,1 tonnára növelte készleteit.

Ez a legnagyobb növekedés India aranytartalékában egyetlen negyedév alatt 2021 harmadik negyedéve óta.

A magánszemélyek aranyvásárlásait tekintve India 2024 első negyedévében a második helyen állt, 136,6 tonna aranyat vásároltak, ami több, mint 2023 első negyedévében, amikor a vásárolt mennyiség 126,3 tonna volt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”

Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat

Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat
2026. augusztus 14., péntek

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint

Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint
2026. augusztus 14., péntek

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után

A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját

Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját
2026. augusztus 13., csütörtök

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra

Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra
2026. augusztus 13., csütörtök

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék

A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
2026. augusztus 13., csütörtök

Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt

Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.

Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt
Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt
2026. augusztus 13., csütörtök

Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt

2026. augusztus 13., csütörtök

A kánikula és az aszály miatt rontotta inflációs előrejelzését a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.

A kánikula és az aszály miatt rontotta inflációs előrejelzését a román jegybank
Hirdetés
Hirdetés