
Jelentős készletek. Romániát csak Lengyelország előzi meg a volt kommunista országok közül a felhalmozott aranytartalék tekintetében
Előkelő helyen áll Románia a volt kommunista országok között a felhalmozott aranykészlet tekintetében, csupán egy ország előzi meg – derül ki a friss kimutatásokból.
2024. július 08., 17:532024. július 08., 17:53
2024. július 08., 17:552024. július 08., 17:55
egy ország előzi meg – derül ki a friss kimutatásokból.
A volt kommunista blokk európai országai közül Lengyelország után Románia rendelkezik a második legnagyobb aranytartalékkal.
„Románia aranytartalékainak számba vételekor a mennyiséget a népesség nagyságához kell mérnünk.
Tehát bár Lengyelország nettó aranytartalékai majdnem két és félszer nagyobbak, mint Romániáé, egy főre vetítve a különbség 1,8-szoros. A román aranytartalékokban legutóbb 2007 októberében történt változás, amikor a nemzeti bank egy tonna aranyat adott el” – mondta el az Economica.ro gazdasági portálnak Victor Dima, a Tavex Románia treasury osztályának vezetője.
Az Arany Világtanács nem rendelkezik konkrét adatokkal a romániai arany iránti fogyasztói keresletről. Az ország az „egyéb európai országok” kategóriájába tartozik, amely nem foglalja magában az olyan nagy aranypiacokat, mint Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria.
Abban a kategóriában, amelybe Románia is tartozik, a befektetési arany iránti teljes fogyasztói kereslet 2023-ban mindössze 24,2 tonna volt, ami a 2022-es 41,9 tonnához képest jelentős csökkenés.
A lengyel központi bank 2023-ban a második helyen áll az aranyvásárlások terén Kína után és India előtt. Ezzel ez a lengyel intézmény az első helyen áll az aranyvásárlás tekintetében az európai jegybankok rangsorában.
Részesedésük a teljes jegybanki tartalékból 12 százalék.
A Lengyel Nemzeti Bank elnöke tavaly októberben bejelentette, hogy ezt az arányt 2025-re 20 százalékra kívánja növelni. 2024 első negyedévében a Lengyel Nemzeti Bank vásárlási üteme mindössze 1,19 tonnára lassult, ami a 10. helyet jelenti a vásárlások tekintetében, de a közeljövőben várhatóan gyorsulni fog.
Az arany ára az év eleje óta jelentős mértékben emelkedett: a februári 2020 dollár/uncia szintről május 21-én közel 2430 dollárra emelkedett. Azóta az ár korrekción ment keresztül, de az elmúlt hónapban trályaunciánként (mintegy 31,1 gramm) 2300 dollár körül stabilizálódott.
Ez 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és 2016 óta ez a legerősebb első negyedév a nemesfém iránti globális kereslet tekintetében. A fő hajtóerő a befektetési arany fogyasztói vásárlása rudak és érmék formájában, amely az első negyedévben 3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest 2024 első negyedévében. Ugyanakkor a jegybanki vásárlások 1 százalékkal emelkedtek.
A szakértők szerint az utóbbi hónapok jelentős növekedésének okai az arany iránti befektetési célú kereslet globális dinamikájában keresendők, mind intézményi szinten, a központi bankok által a tartalékok felhalmozására, mind fogyasztói szinten, a magánszemélyek által megtakarítás céljából tett erőfeszítések nyomán.
A Kínai Népi Bank 2024 első negyedévében 27,06 tonnával növelte aranytartalékát, amely a negyedév végén 2262,4 tonna volt. Ez az előző évi jelentős mértékű vásárlásokat követően történt. 2023-ban Kína aranytartalékai 11,2 százalékkal nőttek, míg egy évvel korábban a növekedés jóval alacsonyabb, 3,2 százalékos volt. Ennek nyomán 2023-ban legalább 1977 óta (a legkorábbi év, amelyről adatok állnak rendelkezésre) Kína aranytartalékainak eddigi legnagyobb mértékű növekedése következett be. A 2024 első negyedévére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a kínai aranytartalék emelkedő tendenciája folytatódik. Jelenleg Kína a világon a hatodik helyen áll a birtokolt aranytartalék tekintetében.
2024 első negyedévében Kína fogyasztói aranyvásárlása elérte a 308,8 tonnát, szemben az előző negyedévi 245,9 tonnával.
Az első helyen azonban Törökország áll, amelynek központi bankja 30,12 tonnával 570,3 tonnára növelte tartalékait. Ez a harmadik egymást követő negyedéves növekedés Törökország aranytartalékában. 2023-ban az ország aranytartalékainak dinamikája vegyes képet mutatott. A második negyedévben bekövetkezett jelentős, közel 130 tonnás csökkenés után Törökország elkezdett vásárolni, és mostanra aranytartalékai közel a tavaly év eleji szintre tértek vissza.
A magánszemélyek vásárlásainak tekintetében Törökország a harmadik helyen állt 55,7 tonnás beszerzéssel 2024 első negyedévében, szemben a 2023 negyedik negyedévi 40,5 tonnával.
Ez a legnagyobb növekedés India aranytartalékában egyetlen negyedév alatt 2021 harmadik negyedéve óta.
A magánszemélyek aranyvásárlásait tekintve India 2024 első negyedévében a második helyen állt, 136,6 tonna aranyat vásároltak, ami több, mint 2023 első negyedévében, amikor a vásárolt mennyiség 126,3 tonna volt.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!