Aszálykárok. Kukoricatábla az Arad megyei Kisiratos határában idén júliusban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Hektáronként maximum ezer lejre jogosultak a veszteséget szenvedett termelők, az erről szóló 400 millió euró értékű román állami programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.
2024. október 31., 18:092024. október 31., 18:09
A 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti vetésekre vonatkozik az aszály után járó kártérítési program, és összesen 39 növényfajta (köztük búza, tritikálé, árpa, zab, repce, napraforgó és kukorica) termelői jogosultak a kárpótlásra, akik a termésnek legalább 30 százalékát elveszítették a szárazság miatt. Összesen kétmilliárd lejt (mintegy 400 millió eurót) fordítanak majd a gazdák – őstermelők, családi vállalkozások, agráripari kombinátok – veszteségeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság által jóváhagyott program értelmében a támogatás közvetlen kifizetésekkel történik, összege 100 százalékos veszteség esetén hektáronként legfeljebb 1000 lej (200 euró), és nem haladhatja meg a termesztési költségek 30 százalékát.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A nyugati határvidéken a kalászosok és a repce jól fejlődtek, tavasszal megfelelő csapadékot kaptak, viszont a kapásnövények – a kukorica és a napraforgó – megsínylették a júliusi szárazságot, illetve az ahhoz társuló perzselő hőséget. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint – aki maga is földműveléssel foglalkozik – a legnagyobb gondot az jelentette, hogy
Ilyen körülmények között az öntözés sem segít – ha működött volna az egykori csatornarendszer –, a növények gyakorlatilag sokkot kaptak, nem voltak képesek fejlődni.
„Arad megyében a károk 50 százalékosnál nagyobbak voltak, de akadt, aki 80 százalékos kárt szenvedett. Persze, előfordulhat, hogy valaki későn vetett, vagy nem megfelelően alkalmazta a növényvédő szereket, s neki akár százszázalékos lehet a vesztesége” – magyarázta a Krónikának Nagy Zsolt, aki a megyei magyar gazdaegylet alelnöke is egyben.
Nem fejlődtek ki a csövek a kukoricán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kárfelmérési procedúra augusztus 5-én kezdődött és szeptember végéig tartott. Október 15-től lehetett benyújtani a kárigényeket a megyei agrárkamarához, és október 28. volt a végső határidő. „Elég szűkös, mert ilyenkor a legtöbb gazda még a határban van, előfordulhat, hogy nem jut el idejében hozzá az információ, ezért le is késheti azt. Mi próbáltunk segíteni, felhívtuk a tagok figyelmét erre, telefonon is értesítettük őket, de szerencsére a helyi önkormányzatok is szóltak nekik” – mondta a falugazdász.
Nagy Zsolt falugazdász szerint egységes szabályt kellett volna kidolgozni a kárfelmérésre
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kártérítésre csak azok jogosultak, akik hektáronként 30 százaléknál nagyobb kárt szenvedtek. Arad megyében a gazdák úgy becsülték, hogy több mint 70 ezer hektárt érintett az aszály, ehhez képest a megyei mezőgazdasági igazgatóság körülbelül 40 ezer hektárra ítélt meg kártérítést. Nagy Zsolt szerint
„Egész Arad megyét, sőt Nyugat-Romániát aszály sújtotta, ezt egységesen kellett volna kezelni. Tudok olyan településekről, amelyeken jobb termés volt, mégis nagyobb kártérítést kaptak a gazdák, mint ott, ahol kisebb volt a termés mennyisége, mégis kevesebbet ítéltek meg nekik” – jelentette ki.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A gazdák az 1000 lejes kárpótlásból arányosan kapnak hektáronként, attól függően, mekkora mértékű a káruk. A teljes összegre csak azok jogosultak, akiknek teljesen tönkrement a vetésük, de Nagy Zsolt nem hallott Arad megyében olyanról, akinek az egészet jóváhagyták volna. „Jó, ha futja a vetőmag árára, a többi a gazda vesztesége. De ez is több a semminél” – fűzte hozzá a falugazdász.
A kártérítéseket az ígéret szerint az év végéig kifizetik a jogosultaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!