Aszálykárok. Kukoricatábla az Arad megyei Kisiratos határában idén júliusban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Hektáronként maximum ezer lejre jogosultak a veszteséget szenvedett termelők, az erről szóló 400 millió euró értékű román állami programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.
2024. október 31., 18:092024. október 31., 18:09
A 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti vetésekre vonatkozik az aszály után járó kártérítési program, és összesen 39 növényfajta (köztük búza, tritikálé, árpa, zab, repce, napraforgó és kukorica) termelői jogosultak a kárpótlásra, akik a termésnek legalább 30 százalékát elveszítették a szárazság miatt. Összesen kétmilliárd lejt (mintegy 400 millió eurót) fordítanak majd a gazdák – őstermelők, családi vállalkozások, agráripari kombinátok – veszteségeinek enyhítésére. Az Európai Bizottság által jóváhagyott program értelmében a támogatás közvetlen kifizetésekkel történik, összege 100 százalékos veszteség esetén hektáronként legfeljebb 1000 lej (200 euró), és nem haladhatja meg a termesztési költségek 30 százalékát.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A nyugati határvidéken a kalászosok és a repce jól fejlődtek, tavasszal megfelelő csapadékot kaptak, viszont a kapásnövények – a kukorica és a napraforgó – megsínylették a júliusi szárazságot, illetve az ahhoz társuló perzselő hőséget. Nagy Zsolt Arad megyei falugazdász szerint – aki maga is földműveléssel foglalkozik – a legnagyobb gondot az jelentette, hogy
Ilyen körülmények között az öntözés sem segít – ha működött volna az egykori csatornarendszer –, a növények gyakorlatilag sokkot kaptak, nem voltak képesek fejlődni.
„Arad megyében a károk 50 százalékosnál nagyobbak voltak, de akadt, aki 80 százalékos kárt szenvedett. Persze, előfordulhat, hogy valaki későn vetett, vagy nem megfelelően alkalmazta a növényvédő szereket, s neki akár százszázalékos lehet a vesztesége” – magyarázta a Krónikának Nagy Zsolt, aki a megyei magyar gazdaegylet alelnöke is egyben.
Nem fejlődtek ki a csövek a kukoricán
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kárfelmérési procedúra augusztus 5-én kezdődött és szeptember végéig tartott. Október 15-től lehetett benyújtani a kárigényeket a megyei agrárkamarához, és október 28. volt a végső határidő. „Elég szűkös, mert ilyenkor a legtöbb gazda még a határban van, előfordulhat, hogy nem jut el idejében hozzá az információ, ezért le is késheti azt. Mi próbáltunk segíteni, felhívtuk a tagok figyelmét erre, telefonon is értesítettük őket, de szerencsére a helyi önkormányzatok is szóltak nekik” – mondta a falugazdász.
Nagy Zsolt falugazdász szerint egységes szabályt kellett volna kidolgozni a kárfelmérésre
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kártérítésre csak azok jogosultak, akik hektáronként 30 százaléknál nagyobb kárt szenvedtek. Arad megyében a gazdák úgy becsülték, hogy több mint 70 ezer hektárt érintett az aszály, ehhez képest a megyei mezőgazdasági igazgatóság körülbelül 40 ezer hektárra ítélt meg kártérítést. Nagy Zsolt szerint
„Egész Arad megyét, sőt Nyugat-Romániát aszály sújtotta, ezt egységesen kellett volna kezelni. Tudok olyan településekről, amelyeken jobb termés volt, mégis nagyobb kártérítést kaptak a gazdák, mint ott, ahol kisebb volt a termés mennyisége, mégis kevesebbet ítéltek meg nekik” – jelentette ki.
Jelentősen eltér a gazdák által bejelentett, illetve a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei által felmért aszály sújtotta területek nagysága Arad megyében: 72 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, de csak 40 ezer hektárra ítéltek meg kártérítést.
A gazdák az 1000 lejes kárpótlásból arányosan kapnak hektáronként, attól függően, mekkora mértékű a káruk. A teljes összegre csak azok jogosultak, akiknek teljesen tönkrement a vetésük, de Nagy Zsolt nem hallott Arad megyében olyanról, akinek az egészet jóváhagyták volna. „Jó, ha futja a vetőmag árára, a többi a gazda vesztesége. De ez is több a semminél” – fűzte hozzá a falugazdász.
A kártérítéseket az ígéret szerint az év végéig kifizetik a jogosultaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!