Fotó: Rostás Szabolcs
2022 szeptemberéhez képest a romániai boltok polcain az élelmiszerek árai az európai átlaggal megegyező mértékben, azaz 9,2 százalékkal emelkedtek. A sertéshús, a baromfi és a tojás esetében azonban a romániai áremelkedés az uniós átlag felett van. Az egyetlen árucikk, amely olcsóbb lett, az az olaj.
2023. november 11., 18:542023. november 11., 18:54
Nagyjából megegyező tényezők hatására, mint más európai országokban, a romániai boltok polcain szeptemberben 9,2 százalékos élelmiszerár-emelkedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, ami pontosan megegyezik az uniós átlaggal – derül ki az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Összehasonlításképpen a régióban az árak néhány országban valamivel nagyobb mértékben emelkedtek: Szlovákiában 11,3 százalékkal, Lengyelországban 11,1 százalékkal, Magyarországon 11,7 százalékkal, Bulgáriában 10,9 százalékkal, Horvátországban 10,7 százalékkal és Görögországban 9,6 százalékkal, míg más országokban, például a Cseh Köztársaságban mindössze 5,7 százalékkal, Lettországban 5,1 százalékkal, Dániában és Finnországban 4,7 százalékkal, Svájcban pedig 3,9 százalékkal.
A sertéshús esetében például a 8. legmagasabb, 13,7 százalékos áremelkedést tapasztaljuk az EU-ban, miközben az uniós átlag 9,3 százalék. A rekord Bulgáriáé, ahol a sertéshús kilogrammonkénti ára 17,4 százalékkal nőtt 2023 szeptemberében az előző év azonos időszakához képest, míg Horvátországban 5,5 százalékos, Észtországban 15,3 százalékos, Magyarországon pedig 15,1 százalékos volt az emelkedés. Vannak azonban olyan európai országok, ahol csökkent a sertéshús ára, például Dánia és Finnország (mínusz 0,6 százalék, illetve 2,2 százalék).
ezzel az ország az első öt közé került az áremelkedés tekintetében ebben a kategóriában Észtország (13,1 százalék), Izland (12,6 százalék), Belgium (10,3 százalék) és Magyarország (8,5 százalék) után.
Kilenc tagállamban eközben a baromfihús ára 2023 szeptemberében 2022 szeptemberéhez képest csökkent, az áresés mértéke a ciprusi 0,6 százalék és a csehországi 6,9 százalék között alakult.
A többi uniós tagállamhoz képest Romániában a kilencedik legnagyobb a tojás árának növekedése, az élen Szlovákia áll 36,7 százalékos emelkedés után. Ezt követi Málta (24,5 százalék), Belgium (22,1 százalék), Horvátország (22,1 százalék), Bulgária (20,5 százalék). A tojás Finnországban drágult a legkevésbé, 1,5 százalékkal.
Eközben a legnagyobb mértékben Cipruson (+ 18,7 százalék) nőttek az árak, az ellenkező póluson pedig Ausztriát találjuk 3,1 százalékos csökkenéssel.
A friss tej szeptemberben átlagosan 1,9 százalékkal volt drágább, mint 2022 szeptemberében, ami elmaradt a 2,5 százalékos uniós áremelkedéstől, a kenyér pedig 7,5 százalékkal volt drágább, ami szintén kisebb a 8,1 százalékos uniós áremelkedésnél.
Ebben a kategóriában nálunk 12 százalékkal csökkentek a polcárak. Összehasonlításképpen: Bulgáriában az olaj átlagosan 20,8 százalékkal lett olcsóbb, Spanyolországban viszont 41,9 százalékkal drágult. Az uniós átlag 4,8 százalékkal magasabb, mint egy éve.
Az augusztusi 9,4 százalékról szeptemberben 8,8 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A nyers adatok szerint 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az idei első kilenc hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!