Fotó: Rostás Szabolcs
2022 szeptemberéhez képest a romániai boltok polcain az élelmiszerek árai az európai átlaggal megegyező mértékben, azaz 9,2 százalékkal emelkedtek. A sertéshús, a baromfi és a tojás esetében azonban a romániai áremelkedés az uniós átlag felett van. Az egyetlen árucikk, amely olcsóbb lett, az az olaj.
2023. november 11., 18:542023. november 11., 18:54
Nagyjából megegyező tényezők hatására, mint más európai országokban, a romániai boltok polcain szeptemberben 9,2 százalékos élelmiszerár-emelkedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest, ami pontosan megegyezik az uniós átlaggal – derül ki az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Összehasonlításképpen a régióban az árak néhány országban valamivel nagyobb mértékben emelkedtek: Szlovákiában 11,3 százalékkal, Lengyelországban 11,1 százalékkal, Magyarországon 11,7 százalékkal, Bulgáriában 10,9 százalékkal, Horvátországban 10,7 százalékkal és Görögországban 9,6 százalékkal, míg más országokban, például a Cseh Köztársaságban mindössze 5,7 százalékkal, Lettországban 5,1 százalékkal, Dániában és Finnországban 4,7 százalékkal, Svájcban pedig 3,9 százalékkal.
A sertéshús esetében például a 8. legmagasabb, 13,7 százalékos áremelkedést tapasztaljuk az EU-ban, miközben az uniós átlag 9,3 százalék. A rekord Bulgáriáé, ahol a sertéshús kilogrammonkénti ára 17,4 százalékkal nőtt 2023 szeptemberében az előző év azonos időszakához képest, míg Horvátországban 5,5 százalékos, Észtországban 15,3 százalékos, Magyarországon pedig 15,1 százalékos volt az emelkedés. Vannak azonban olyan európai országok, ahol csökkent a sertéshús ára, például Dánia és Finnország (mínusz 0,6 százalék, illetve 2,2 százalék).
ezzel az ország az első öt közé került az áremelkedés tekintetében ebben a kategóriában Észtország (13,1 százalék), Izland (12,6 százalék), Belgium (10,3 százalék) és Magyarország (8,5 százalék) után.
Kilenc tagállamban eközben a baromfihús ára 2023 szeptemberében 2022 szeptemberéhez képest csökkent, az áresés mértéke a ciprusi 0,6 százalék és a csehországi 6,9 százalék között alakult.
A többi uniós tagállamhoz képest Romániában a kilencedik legnagyobb a tojás árának növekedése, az élen Szlovákia áll 36,7 százalékos emelkedés után. Ezt követi Málta (24,5 százalék), Belgium (22,1 százalék), Horvátország (22,1 százalék), Bulgária (20,5 százalék). A tojás Finnországban drágult a legkevésbé, 1,5 százalékkal.
Eközben a legnagyobb mértékben Cipruson (+ 18,7 százalék) nőttek az árak, az ellenkező póluson pedig Ausztriát találjuk 3,1 százalékos csökkenéssel.
A friss tej szeptemberben átlagosan 1,9 százalékkal volt drágább, mint 2022 szeptemberében, ami elmaradt a 2,5 százalékos uniós áremelkedéstől, a kenyér pedig 7,5 százalékkal volt drágább, ami szintén kisebb a 8,1 százalékos uniós áremelkedésnél.
Ebben a kategóriában nálunk 12 százalékkal csökkentek a polcárak. Összehasonlításképpen: Bulgáriában az olaj átlagosan 20,8 százalékkal lett olcsóbb, Spanyolországban viszont 41,9 százalékkal drágult. Az uniós átlag 4,8 százalékkal magasabb, mint egy éve.
Az augusztusi 9,4 százalékról szeptemberben 8,8 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A nyers adatok szerint 2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az idei első kilenc hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!