A Nagyenyed mellett épülő intermodális terminál látványterve
Fotó: DP World
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportja szerint példamutató a Nagyenyed mellett épülő úgynevezett intermodális terminál, mely – Erdélyben úttörő módon – megkönnyíti a hosszú távú közúti áruszállítás vasútra, majd hajóra „terelését”. A környezetkímélőbb teherforgalmi elvárásoknak megfelelő „száraz kikötő” fontos kereskedelmi összeköttetést biztosít majd Erdély és több tenger térsége, illetve a kontinens jelentős logisztikai központjai között. Az európai zöldmegállapodásban „áhított” kamionmentes közlekedés lehetővé tétele érdekében teljes terminálhálózatot kellene kiépíteni, ám ez egyelőre nehezen megvalósítható uniós szinten.
2023. július 02., 21:102023. július 02., 21:10
A BBTE adattudomány szakterületű interdiszciplináris központjának jelentése szerint Románia-szerte ki kellene építeni az intermodális terminálok hálózatát, hogy az országon belül minél inkább előnyben részesítsék a vasúti áruszállítást.
A román Agerpres hírügynökség által is idézett jelentésben a kolozsvári szakemberek hangsúlyozzák: a projekt az európai zöldmegállapodás (EU Green Deal) egyik fontos kitételének megvalósíthatósága miatt is fontos egész Erdély és Románia számára.
Mint ismeretes, a megállapodás értelmében 2050-re nullára kell csökkennie az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának, ezt pedig többek között a vasúti áruszállítás igénybe vételi arányának megduplázásával szeretnék elérni. Ahhoz pedig, hogy a vasútra „tereljék” a többszörös környezetszennyezési mutatókkal rendelkező közúti teherforgalmat, kiiktatva a kamionokat, az enyedihez hasonló terminálokat kellene megépíteni – ilyen nagy kapacitású központok jelenleg nincsenek Erdélyben a hatástanulmány készítői szerint.
Jelenleg így állnak a munkálatokkal
Fotó: DP World
A beruházást megvalósító DP World több mint 75 országban van jelen, Romániában 2004-ben „horgonyoztak le” a konstancai kikötőben. Egyik romániai képviselőjük, Marian Drăgoi szerint
A beruházást irányító cégvezető szerint 82 ezer négyzetméteres termináljuk eleinte hetente egy, konténereket és kamionos félpótkocsikat szállító vasúti szerelvényt indít majd Konstanca és Enyed között, majd remélik, hogy később már naponta megtehetik ezt.
Grafikon az Európai Számvevőszék jelentéséből
Fotó: Op.europa.eu
A tervek szerint az első három esztendőben évente 50 ezer konténert „mozgatnak meg”, egyszerre legtöbb 3000 tároló állomásozhat raktárukban. A telephely az A10-es autópálya, illetve a villamosított vasúti fővonal közelében található; 100 kilométeres körzetben 11 nagyobb város, megyei jogú város fekszik. Az egyesült arab emírségekbeli székhelyű cég képviselői szerint az enyedi terminál révén gyors, közvetlen vasúti összeköttetést biztosítanak majd az erdélyi vállalatok számára a konstancai kikötővel, ezáltal a Fekete-, az Északi- és az Adriai-tenger térségével. Állításuk szerint az őket választók nemcsak a környezetet kímélik, hanem a közúti fuvarozás vasúti-tengeri szállításra cserélésével olcsóbban is kijönnek.
Fotó: Op.europa.eu
A logisztikai világcég képviselői eleinte az idei év első felére tették az Enyed mellett épülő intermodális terminál elkészültét. A romániai cégük Facebook-oldalán idén júniusban közölt bejegyzés viszont már arról árulkodik, hogy még több hónapot várni kell rá. Cosmin Cârstea romániai vezérigazgató ugyanakkor bizakodva nyilatkozott: „hiszek Erdély jövőjében, és abban az értékes hozzájárulásban, amelyet a DP World tesz hozzá Románia ezen térségéhez”.
Intermodális áruszállítás – de hogyan?
Nem fognak egyhamar eltűnni a kamionok az Unió útjairól – vonta le a következtetést idei különjelentésében az Európai Számvevőszék. Az EU független külső ellenőrző szerve emlékeztetett: az intermodális árufuvarozás lényege, hogy az árukat egy rakodási egységként (pl. konténer), különböző szállítási módok – közút, vasút, vízi vagy légi út – kombinációjával szállítják. Az intermodális fuvarozás optimális módon kombinálhatja a különböző szállítási módok egymáshoz viszonyított előnyeit, például a rugalmasságot, a gyorsaságot, a költségszempontokat és a környezeti teljesítményt. A 2014–2020-as időszakban az intermodalitást támogató projektekre elkülönített teljes uniós finanszírozás mintegy 1,1 milliárd eurót tett ki.
„A Bizottság uniós szintű célokat tűzött ki arra nézve, hogyan kellene nőnie a vasúti és belvízi utak használatának. Ezek a célok nem voltak reálisak, és a tagállamok saját célértékei nem álltak velük összhangban. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a szabályozási és infrastrukturális akadályok miatt az intermodális árufuvarozás mindmáig nem élvez egyenlő versenyfeltételeket a közúti fuvarozással” – közölte az Európai Számvevőszék, amely egy sor ajánlást is megfogalmazott a területen nyújtott uniós támogatás eredményességének növelése érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!