Kell az energia. Sokat kell befektetni, ha nulla rezsiköltséget kívánunk
Fotó: Pixabay.com
Az egymást követő válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége Európában és Romániában is. Azonban nagy kérdés, mindez mennyibe kerül, van-e rá pénz. Friss elemzésekben kiszámították a hőszivattyús beruházások, illetve a nulla rezsiköltséget biztosító energetikai befektetések várható költségeit.
2024. július 09., 10:002024. július 09., 10:00
Az Energy Policy Group (EPG) nevű, bukaresti székhelyű független agytröszt (think-tank) kutatásában azt járják körül, milyen stratégiát kellene alkalmaznia Romániának 2030-ig a fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására alkalmas, környezetbarát hőszivattyúk gördülékeny térnyerése érdekében. A 2014-ben létrejött, energia- és klímapolitikai, energiastratégiai és piacelemző témakörökre, tevékenységekre szakosodott szervezet több szempontot vizsgáló elemzésében átlagárakat is kiszámolt hat típusú, az országban reprezentatívnak tartott, elégséges energetikai hatékonyságú lakóépületet, három-három fajta családi és társasházat vizsgálva.
Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúkat nagyjából három nagy csoportra osztják: levegő- (levegő-víz, levegő-levegő), talajvízzel működő (víz-víz) és geotermikus (talaj-víz) hőszivattyúk. A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők. A hővisszanyerés a környezeti levegőn keresztül történik. Ugyanakkor ezek a legkevésbé hatékony rendszerek, télen minél hidegebb van, annál több elektromos energiát igényel működtetésük. Ennél jóval hatékonyabb, alig függ a külső hőmérséklettől a víz-víz hőszivattyú, amely révén a talajvízből nyerik ki a fűtéshez szükséges hőt. Azonban ez a típus telepítés előtt sok előkészületet, több kútfúrást, és így többletköltséget igényel. A víz elapadása esetén a hőszivattyú nem működik. Szintén rendkívül hatékony, egyáltalán nem függ a külső hőmérséklettől, de rendkívül költséges is a talajszondás hőszivattyú beszerelése, amely a talaj geotermikus energiáját használja, azonban ez esetben még komplexebb fúrások szükségesek.
A családi házak közül az első típusú 1995 után épült, kertvárosi vagy vidéki, homlokzati hőszigetelő anyaggal burkolt, hőszigetelő nyílászárókkal ellátott, C osztályú energetikai besorolású ingatlan, a második pedig hasonló besorolású. városi, felújított, központi távfűtésre kapcsolt családi ház. A két esetben nagyjából megegyezik a kezdeti pénzbeli ráfordítás. Az EPG által közölt táblázat szerint
Ha azonban az országos áramhálózatra kapcsolt napelemes rendszerrel is ki szeretnénk egészíteni a beruházást, akkor már átlagosan 54 ezer lej körüli kiadással kell számolni. Abban az esetben pedig, ha az általunk megtermelt energiát akkumulátorokban szeretnénk tárolni, az összbefektetés értéke 66 ezer lej körülire ugrik.
A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők
Fotó: Pixabay.com
A harmadik családi házas verziót egy újabb építésű, jobban hőszigetelt, B-s energetikai besorolású ingatlanra „szabták”, amelybe már hatékonyabb, de költségesebb talaj-víz hőszivattyút szerelnek. Ez esetben az alapköltség 56 ezer lej, de az összeg napelemes kiegészítéssel 78 ezer, akkumulátorokkal együtt pedig több mint 90 ezer lejre rúg.
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyú működését egy fordított hűtőszekrényhez szokták hasonlítani. Az elektromos energiával működő hűtőszekrény ugyanis a belső teréből a külső környezetbe szivattyúzza a hőt, ezáltal a belseje lehűl. A hőszivattyúban ezzel szemben fordítva, a környezetből származó hőenergiát juttatjuk el a hőhordozó közeghez, ahol az elpárolog. Ezt a lehűtött gőzt ezután egy kompresszor összenyomja, és az ezáltal keletkező energiát a fűtési rendszer vizébe juttatja. A hőhordozó közeg cseppfolyóssá válik, és a folyamat újrakezdődik. A hőszivattyú segítségével fűthetünk, meleg vizet állíthatunk elő, illetve fordított eljárással hűthetünk is.
Társasházak esetében jelentős a költségkülönbség aközött, hogy minden lakás külön-külön szeretne saját hőszivattyút szerelni, vagy pedig egy nagy teljesítményű közös rendszer mellett döntenek. Előbbi esetben egy régebbi, illetve egy újabb, jobban hőszigetelt tömbházban is hasonló, 30 ezer lej körüli befektetésre lehet számítani, ha saját levegő-víz hőszivattyút szeretnénk.
Az Energy Policy Group elemzéséből kiderül, a földgáz, illetve a villanyáram jelenlegi árát tekintve utóbbi négyszer drágább, így ma költségesebb egy hőszivattyús rendszert működtetni, mint egy gázkazánt. Viszont az országos hálózatba is áramot tápláló napelemes rendszerrel kiegészülve a hőszivattyú éves szinten már kevesebb rezsiköltséget generál, mint a földgázfogyasztás, a kiadás pedig tovább csökken, ha akkumulátort is beszerzünk. A különbség pedig tovább nőhet a következő években, miután az Európai Unió klímavédelmi irányelvei szigorítanak, drágítanak a környezetszennyező földgázhasználaton.
vagy maximum 15 ezer lejt a talaj-víz alapúra. Napelemes-akkumulátoros kiegészítőkkel a „csomag” legtöbb 30 ezer lejes támogatást élvezhetne, annál magasabbat csak a szociálisan rászorulók kaphatnának – vélik az energetikai szakemberek.
Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat.
A megújuló energiát otthon kiaknázó beruházások népszerűségére a minap egy ingatlanfejlesztő is felhívta a figyelmet. A Nexto Group elemzése szerint miközben az elmúlt években a legtöbben csak napelemeket telepítettek, ma már egyre többen döntenek amellett, hogy teljeskörű intelligens rendszerrel lássák el otthonukat, amely minimálisra csökkenti a rezsiköltségeket. A romániaiak több mint 30 százaléka szereltet napelemeket az áramtermelés érdekében, hőszivattyút fűtésre, hűtésre és meleg víz előállítására, illetve akkumulátorokat a megtermelt energia tárolására. Ugyanakkor fontosnak tartják az épületek megfelelő szigetelését is, hogy nőjön az energiahatékonyság.
A cég szerint az erre irányuló igény Bukarestben és Ilfov megyében, illetve Kolozsvár, Temesvár és Iași agglomerációjában a legnagyobb. Az ingatlanfejlesztő árbecslésekbe is bocsátkozott. Példájában egy 200 négyzetméter alapterületű emeletes ház szerepel, amely esetében egy akkumulátoros napelemes rendszer és hőszivattyú beszerelése munkadíjjal együtt legkevesebb 20 ezer euróba (100 ezer lejbe kerülhet), ha a nappali energiafogyasztás ellátására elegendő, 6 kilowattos rendszert választ a tulajdonos.
A cégcsoport közleményében kiemelik: a kereslet növekedése árcsökkenéshez vezet, ugyanis folyamatos fejlesztésekre készteti az iparágat.
A lakosságitól az ipariig valamennyi fogyasztót kihívás elé állítja Romániában a meredek energiaár-emelés, ami nemcsak pillanatnyilag ijesztő, hanem hosszú távú kérdéseket vet fel: meddig drágulhat az energiahordozó, van-e plafon, elfogyhat-e a földgáz?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!