Kell az energia. Sokat kell befektetni, ha nulla rezsiköltséget kívánunk
Fotó: Pixabay.com
Az egymást követő válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége Európában és Romániában is. Azonban nagy kérdés, mindez mennyibe kerül, van-e rá pénz. Friss elemzésekben kiszámították a hőszivattyús beruházások, illetve a nulla rezsiköltséget biztosító energetikai befektetések várható költségeit.
2024. július 09., 10:002024. július 09., 10:00
Az Energy Policy Group (EPG) nevű, bukaresti székhelyű független agytröszt (think-tank) kutatásában azt járják körül, milyen stratégiát kellene alkalmaznia Romániának 2030-ig a fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására alkalmas, környezetbarát hőszivattyúk gördülékeny térnyerése érdekében. A 2014-ben létrejött, energia- és klímapolitikai, energiastratégiai és piacelemző témakörökre, tevékenységekre szakosodott szervezet több szempontot vizsgáló elemzésében átlagárakat is kiszámolt hat típusú, az országban reprezentatívnak tartott, elégséges energetikai hatékonyságú lakóépületet, három-három fajta családi és társasházat vizsgálva.
Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúkat nagyjából három nagy csoportra osztják: levegő- (levegő-víz, levegő-levegő), talajvízzel működő (víz-víz) és geotermikus (talaj-víz) hőszivattyúk. A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők. A hővisszanyerés a környezeti levegőn keresztül történik. Ugyanakkor ezek a legkevésbé hatékony rendszerek, télen minél hidegebb van, annál több elektromos energiát igényel működtetésük. Ennél jóval hatékonyabb, alig függ a külső hőmérséklettől a víz-víz hőszivattyú, amely révén a talajvízből nyerik ki a fűtéshez szükséges hőt. Azonban ez a típus telepítés előtt sok előkészületet, több kútfúrást, és így többletköltséget igényel. A víz elapadása esetén a hőszivattyú nem működik. Szintén rendkívül hatékony, egyáltalán nem függ a külső hőmérséklettől, de rendkívül költséges is a talajszondás hőszivattyú beszerelése, amely a talaj geotermikus energiáját használja, azonban ez esetben még komplexebb fúrások szükségesek.
A családi házak közül az első típusú 1995 után épült, kertvárosi vagy vidéki, homlokzati hőszigetelő anyaggal burkolt, hőszigetelő nyílászárókkal ellátott, C osztályú energetikai besorolású ingatlan, a második pedig hasonló besorolású. városi, felújított, központi távfűtésre kapcsolt családi ház. A két esetben nagyjából megegyezik a kezdeti pénzbeli ráfordítás. Az EPG által közölt táblázat szerint
Ha azonban az országos áramhálózatra kapcsolt napelemes rendszerrel is ki szeretnénk egészíteni a beruházást, akkor már átlagosan 54 ezer lej körüli kiadással kell számolni. Abban az esetben pedig, ha az általunk megtermelt energiát akkumulátorokban szeretnénk tárolni, az összbefektetés értéke 66 ezer lej körülire ugrik.
A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők
Fotó: Pixabay.com
A harmadik családi házas verziót egy újabb építésű, jobban hőszigetelt, B-s energetikai besorolású ingatlanra „szabták”, amelybe már hatékonyabb, de költségesebb talaj-víz hőszivattyút szerelnek. Ez esetben az alapköltség 56 ezer lej, de az összeg napelemes kiegészítéssel 78 ezer, akkumulátorokkal együtt pedig több mint 90 ezer lejre rúg.
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyú működését egy fordított hűtőszekrényhez szokták hasonlítani. Az elektromos energiával működő hűtőszekrény ugyanis a belső teréből a külső környezetbe szivattyúzza a hőt, ezáltal a belseje lehűl. A hőszivattyúban ezzel szemben fordítva, a környezetből származó hőenergiát juttatjuk el a hőhordozó közeghez, ahol az elpárolog. Ezt a lehűtött gőzt ezután egy kompresszor összenyomja, és az ezáltal keletkező energiát a fűtési rendszer vizébe juttatja. A hőhordozó közeg cseppfolyóssá válik, és a folyamat újrakezdődik. A hőszivattyú segítségével fűthetünk, meleg vizet állíthatunk elő, illetve fordított eljárással hűthetünk is.
Társasházak esetében jelentős a költségkülönbség aközött, hogy minden lakás külön-külön szeretne saját hőszivattyút szerelni, vagy pedig egy nagy teljesítményű közös rendszer mellett döntenek. Előbbi esetben egy régebbi, illetve egy újabb, jobban hőszigetelt tömbházban is hasonló, 30 ezer lej körüli befektetésre lehet számítani, ha saját levegő-víz hőszivattyút szeretnénk.
Az Energy Policy Group elemzéséből kiderül, a földgáz, illetve a villanyáram jelenlegi árát tekintve utóbbi négyszer drágább, így ma költségesebb egy hőszivattyús rendszert működtetni, mint egy gázkazánt. Viszont az országos hálózatba is áramot tápláló napelemes rendszerrel kiegészülve a hőszivattyú éves szinten már kevesebb rezsiköltséget generál, mint a földgázfogyasztás, a kiadás pedig tovább csökken, ha akkumulátort is beszerzünk. A különbség pedig tovább nőhet a következő években, miután az Európai Unió klímavédelmi irányelvei szigorítanak, drágítanak a környezetszennyező földgázhasználaton.
vagy maximum 15 ezer lejt a talaj-víz alapúra. Napelemes-akkumulátoros kiegészítőkkel a „csomag” legtöbb 30 ezer lejes támogatást élvezhetne, annál magasabbat csak a szociálisan rászorulók kaphatnának – vélik az energetikai szakemberek.
Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat.
A megújuló energiát otthon kiaknázó beruházások népszerűségére a minap egy ingatlanfejlesztő is felhívta a figyelmet. A Nexto Group elemzése szerint miközben az elmúlt években a legtöbben csak napelemeket telepítettek, ma már egyre többen döntenek amellett, hogy teljeskörű intelligens rendszerrel lássák el otthonukat, amely minimálisra csökkenti a rezsiköltségeket. A romániaiak több mint 30 százaléka szereltet napelemeket az áramtermelés érdekében, hőszivattyút fűtésre, hűtésre és meleg víz előállítására, illetve akkumulátorokat a megtermelt energia tárolására. Ugyanakkor fontosnak tartják az épületek megfelelő szigetelését is, hogy nőjön az energiahatékonyság.
A cég szerint az erre irányuló igény Bukarestben és Ilfov megyében, illetve Kolozsvár, Temesvár és Iași agglomerációjában a legnagyobb. Az ingatlanfejlesztő árbecslésekbe is bocsátkozott. Példájában egy 200 négyzetméter alapterületű emeletes ház szerepel, amely esetében egy akkumulátoros napelemes rendszer és hőszivattyú beszerelése munkadíjjal együtt legkevesebb 20 ezer euróba (100 ezer lejbe kerülhet), ha a nappali energiafogyasztás ellátására elegendő, 6 kilowattos rendszert választ a tulajdonos.
A cégcsoport közleményében kiemelik: a kereslet növekedése árcsökkenéshez vezet, ugyanis folyamatos fejlesztésekre készteti az iparágat.
A lakosságitól az ipariig valamennyi fogyasztót kihívás elé állítja Romániában a meredek energiaár-emelés, ami nemcsak pillanatnyilag ijesztő, hanem hosszú távú kérdéseket vet fel: meddig drágulhat az energiahordozó, van-e plafon, elfogyhat-e a földgáz?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!