Kell az energia. Sokat kell befektetni, ha nulla rezsiköltséget kívánunk
Fotó: Pixabay.com
Az egymást követő válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége Európában és Romániában is. Azonban nagy kérdés, mindez mennyibe kerül, van-e rá pénz. Friss elemzésekben kiszámították a hőszivattyús beruházások, illetve a nulla rezsiköltséget biztosító energetikai befektetések várható költségeit.
2024. július 09., 10:002024. július 09., 10:00
Az Energy Policy Group (EPG) nevű, bukaresti székhelyű független agytröszt (think-tank) kutatásában azt járják körül, milyen stratégiát kellene alkalmaznia Romániának 2030-ig a fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására alkalmas, környezetbarát hőszivattyúk gördülékeny térnyerése érdekében. A 2014-ben létrejött, energia- és klímapolitikai, energiastratégiai és piacelemző témakörökre, tevékenységekre szakosodott szervezet több szempontot vizsgáló elemzésében átlagárakat is kiszámolt hat típusú, az országban reprezentatívnak tartott, elégséges energetikai hatékonyságú lakóépületet, három-három fajta családi és társasházat vizsgálva.
Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúkat nagyjából három nagy csoportra osztják: levegő- (levegő-víz, levegő-levegő), talajvízzel működő (víz-víz) és geotermikus (talaj-víz) hőszivattyúk. A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők. A hővisszanyerés a környezeti levegőn keresztül történik. Ugyanakkor ezek a legkevésbé hatékony rendszerek, télen minél hidegebb van, annál több elektromos energiát igényel működtetésük. Ennél jóval hatékonyabb, alig függ a külső hőmérséklettől a víz-víz hőszivattyú, amely révén a talajvízből nyerik ki a fűtéshez szükséges hőt. Azonban ez a típus telepítés előtt sok előkészületet, több kútfúrást, és így többletköltséget igényel. A víz elapadása esetén a hőszivattyú nem működik. Szintén rendkívül hatékony, egyáltalán nem függ a külső hőmérséklettől, de rendkívül költséges is a talajszondás hőszivattyú beszerelése, amely a talaj geotermikus energiáját használja, azonban ez esetben még komplexebb fúrások szükségesek.
A családi házak közül az első típusú 1995 után épült, kertvárosi vagy vidéki, homlokzati hőszigetelő anyaggal burkolt, hőszigetelő nyílászárókkal ellátott, C osztályú energetikai besorolású ingatlan, a második pedig hasonló besorolású. városi, felújított, központi távfűtésre kapcsolt családi ház. A két esetben nagyjából megegyezik a kezdeti pénzbeli ráfordítás. Az EPG által közölt táblázat szerint
Ha azonban az országos áramhálózatra kapcsolt napelemes rendszerrel is ki szeretnénk egészíteni a beruházást, akkor már átlagosan 54 ezer lej körüli kiadással kell számolni. Abban az esetben pedig, ha az általunk megtermelt energiát akkumulátorokban szeretnénk tárolni, az összbefektetés értéke 66 ezer lej körülire ugrik.
A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők
Fotó: Pixabay.com
A harmadik családi házas verziót egy újabb építésű, jobban hőszigetelt, B-s energetikai besorolású ingatlanra „szabták”, amelybe már hatékonyabb, de költségesebb talaj-víz hőszivattyút szerelnek. Ez esetben az alapköltség 56 ezer lej, de az összeg napelemes kiegészítéssel 78 ezer, akkumulátorokkal együtt pedig több mint 90 ezer lejre rúg.
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyú működését egy fordított hűtőszekrényhez szokták hasonlítani. Az elektromos energiával működő hűtőszekrény ugyanis a belső teréből a külső környezetbe szivattyúzza a hőt, ezáltal a belseje lehűl. A hőszivattyúban ezzel szemben fordítva, a környezetből származó hőenergiát juttatjuk el a hőhordozó közeghez, ahol az elpárolog. Ezt a lehűtött gőzt ezután egy kompresszor összenyomja, és az ezáltal keletkező energiát a fűtési rendszer vizébe juttatja. A hőhordozó közeg cseppfolyóssá válik, és a folyamat újrakezdődik. A hőszivattyú segítségével fűthetünk, meleg vizet állíthatunk elő, illetve fordított eljárással hűthetünk is.
Társasházak esetében jelentős a költségkülönbség aközött, hogy minden lakás külön-külön szeretne saját hőszivattyút szerelni, vagy pedig egy nagy teljesítményű közös rendszer mellett döntenek. Előbbi esetben egy régebbi, illetve egy újabb, jobban hőszigetelt tömbházban is hasonló, 30 ezer lej körüli befektetésre lehet számítani, ha saját levegő-víz hőszivattyút szeretnénk.
Az Energy Policy Group elemzéséből kiderül, a földgáz, illetve a villanyáram jelenlegi árát tekintve utóbbi négyszer drágább, így ma költségesebb egy hőszivattyús rendszert működtetni, mint egy gázkazánt. Viszont az országos hálózatba is áramot tápláló napelemes rendszerrel kiegészülve a hőszivattyú éves szinten már kevesebb rezsiköltséget generál, mint a földgázfogyasztás, a kiadás pedig tovább csökken, ha akkumulátort is beszerzünk. A különbség pedig tovább nőhet a következő években, miután az Európai Unió klímavédelmi irányelvei szigorítanak, drágítanak a környezetszennyező földgázhasználaton.
vagy maximum 15 ezer lejt a talaj-víz alapúra. Napelemes-akkumulátoros kiegészítőkkel a „csomag” legtöbb 30 ezer lejes támogatást élvezhetne, annál magasabbat csak a szociálisan rászorulók kaphatnának – vélik az energetikai szakemberek.
Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat.
A megújuló energiát otthon kiaknázó beruházások népszerűségére a minap egy ingatlanfejlesztő is felhívta a figyelmet. A Nexto Group elemzése szerint miközben az elmúlt években a legtöbben csak napelemeket telepítettek, ma már egyre többen döntenek amellett, hogy teljeskörű intelligens rendszerrel lássák el otthonukat, amely minimálisra csökkenti a rezsiköltségeket. A romániaiak több mint 30 százaléka szereltet napelemeket az áramtermelés érdekében, hőszivattyút fűtésre, hűtésre és meleg víz előállítására, illetve akkumulátorokat a megtermelt energia tárolására. Ugyanakkor fontosnak tartják az épületek megfelelő szigetelését is, hogy nőjön az energiahatékonyság.
A cég szerint az erre irányuló igény Bukarestben és Ilfov megyében, illetve Kolozsvár, Temesvár és Iași agglomerációjában a legnagyobb. Az ingatlanfejlesztő árbecslésekbe is bocsátkozott. Példájában egy 200 négyzetméter alapterületű emeletes ház szerepel, amely esetében egy akkumulátoros napelemes rendszer és hőszivattyú beszerelése munkadíjjal együtt legkevesebb 20 ezer euróba (100 ezer lejbe kerülhet), ha a nappali energiafogyasztás ellátására elegendő, 6 kilowattos rendszert választ a tulajdonos.
A cégcsoport közleményében kiemelik: a kereslet növekedése árcsökkenéshez vezet, ugyanis folyamatos fejlesztésekre készteti az iparágat.
A lakosságitól az ipariig valamennyi fogyasztót kihívás elé állítja Romániában a meredek energiaár-emelés, ami nemcsak pillanatnyilag ijesztő, hanem hosszú távú kérdéseket vet fel: meddig drágulhat az energiahordozó, van-e plafon, elfogyhat-e a földgáz?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!