Kell az energia. Sokat kell befektetni, ha nulla rezsiköltséget kívánunk
Fotó: Pixabay.com
Az egymást követő válságok, klímaaggodalmak láttán egyre többen függetlenednének a földgáz és elektromos áram világpiaci árának érthetetlen váltakozásától, kiszámíthatatlanságától, így töretlen a megújuló forrásokat felhasználó energiatermelő berendezések népszerűsége Európában és Romániában is. Azonban nagy kérdés, mindez mennyibe kerül, van-e rá pénz. Friss elemzésekben kiszámították a hőszivattyús beruházások, illetve a nulla rezsiköltséget biztosító energetikai befektetések várható költségeit.
2024. július 09., 10:002024. július 09., 10:00
Az Energy Policy Group (EPG) nevű, bukaresti székhelyű független agytröszt (think-tank) kutatásában azt járják körül, milyen stratégiát kellene alkalmaznia Romániának 2030-ig a fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására alkalmas, környezetbarát hőszivattyúk gördülékeny térnyerése érdekében. A 2014-ben létrejött, energia- és klímapolitikai, energiastratégiai és piacelemző témakörökre, tevékenységekre szakosodott szervezet több szempontot vizsgáló elemzésében átlagárakat is kiszámolt hat típusú, az országban reprezentatívnak tartott, elégséges energetikai hatékonyságú lakóépületet, három-három fajta családi és társasházat vizsgálva.
Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?
A hőszivattyúkat nagyjából három nagy csoportra osztják: levegő- (levegő-víz, levegő-levegő), talajvízzel működő (víz-víz) és geotermikus (talaj-víz) hőszivattyúk. A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők. A hővisszanyerés a környezeti levegőn keresztül történik. Ugyanakkor ezek a legkevésbé hatékony rendszerek, télen minél hidegebb van, annál több elektromos energiát igényel működtetésük. Ennél jóval hatékonyabb, alig függ a külső hőmérséklettől a víz-víz hőszivattyú, amely révén a talajvízből nyerik ki a fűtéshez szükséges hőt. Azonban ez a típus telepítés előtt sok előkészületet, több kútfúrást, és így többletköltséget igényel. A víz elapadása esetén a hőszivattyú nem működik. Szintén rendkívül hatékony, egyáltalán nem függ a külső hőmérséklettől, de rendkívül költséges is a talajszondás hőszivattyú beszerelése, amely a talaj geotermikus energiáját használja, azonban ez esetben még komplexebb fúrások szükségesek.
A családi házak közül az első típusú 1995 után épült, kertvárosi vagy vidéki, homlokzati hőszigetelő anyaggal burkolt, hőszigetelő nyílászárókkal ellátott, C osztályú energetikai besorolású ingatlan, a második pedig hasonló besorolású. városi, felújított, központi távfűtésre kapcsolt családi ház. A két esetben nagyjából megegyezik a kezdeti pénzbeli ráfordítás. Az EPG által közölt táblázat szerint
Ha azonban az országos áramhálózatra kapcsolt napelemes rendszerrel is ki szeretnénk egészíteni a beruházást, akkor már átlagosan 54 ezer lej körüli kiadással kell számolni. Abban az esetben pedig, ha az általunk megtermelt energiát akkumulátorokban szeretnénk tárolni, az összbefektetés értéke 66 ezer lej körülire ugrik.
A legnépszerűbbek a levegő-hőszivattyúk, ugyanis ezek a legköltséghatékonyabbak, a legkönnyebben beszerelhetők
Fotó: Pixabay.com
A harmadik családi házas verziót egy újabb építésű, jobban hőszigetelt, B-s energetikai besorolású ingatlanra „szabták”, amelybe már hatékonyabb, de költségesebb talaj-víz hőszivattyút szerelnek. Ez esetben az alapköltség 56 ezer lej, de az összeg napelemes kiegészítéssel 78 ezer, akkumulátorokkal együtt pedig több mint 90 ezer lejre rúg.
Hogyan működik egy hőszivattyú?
A hőszivattyú működését egy fordított hűtőszekrényhez szokták hasonlítani. Az elektromos energiával működő hűtőszekrény ugyanis a belső teréből a külső környezetbe szivattyúzza a hőt, ezáltal a belseje lehűl. A hőszivattyúban ezzel szemben fordítva, a környezetből származó hőenergiát juttatjuk el a hőhordozó közeghez, ahol az elpárolog. Ezt a lehűtött gőzt ezután egy kompresszor összenyomja, és az ezáltal keletkező energiát a fűtési rendszer vizébe juttatja. A hőhordozó közeg cseppfolyóssá válik, és a folyamat újrakezdődik. A hőszivattyú segítségével fűthetünk, meleg vizet állíthatunk elő, illetve fordított eljárással hűthetünk is.
Társasházak esetében jelentős a költségkülönbség aközött, hogy minden lakás külön-külön szeretne saját hőszivattyút szerelni, vagy pedig egy nagy teljesítményű közös rendszer mellett döntenek. Előbbi esetben egy régebbi, illetve egy újabb, jobban hőszigetelt tömbházban is hasonló, 30 ezer lej körüli befektetésre lehet számítani, ha saját levegő-víz hőszivattyút szeretnénk.
Az Energy Policy Group elemzéséből kiderül, a földgáz, illetve a villanyáram jelenlegi árát tekintve utóbbi négyszer drágább, így ma költségesebb egy hőszivattyús rendszert működtetni, mint egy gázkazánt. Viszont az országos hálózatba is áramot tápláló napelemes rendszerrel kiegészülve a hőszivattyú éves szinten már kevesebb rezsiköltséget generál, mint a földgázfogyasztás, a kiadás pedig tovább csökken, ha akkumulátort is beszerzünk. A különbség pedig tovább nőhet a következő években, miután az Európai Unió klímavédelmi irányelvei szigorítanak, drágítanak a környezetszennyező földgázhasználaton.
vagy maximum 15 ezer lejt a talaj-víz alapúra. Napelemes-akkumulátoros kiegészítőkkel a „csomag” legtöbb 30 ezer lejes támogatást élvezhetne, annál magasabbat csak a szociálisan rászorulók kaphatnának – vélik az energetikai szakemberek.
Nullás energiaszámla – sokak vágya ez manapság. Amely bizony egybevág Európa nagy közös álmával, a klímasemlegességgel: a kettő között a megújuló energiaforrások képeznek hidat.
A megújuló energiát otthon kiaknázó beruházások népszerűségére a minap egy ingatlanfejlesztő is felhívta a figyelmet. A Nexto Group elemzése szerint miközben az elmúlt években a legtöbben csak napelemeket telepítettek, ma már egyre többen döntenek amellett, hogy teljeskörű intelligens rendszerrel lássák el otthonukat, amely minimálisra csökkenti a rezsiköltségeket. A romániaiak több mint 30 százaléka szereltet napelemeket az áramtermelés érdekében, hőszivattyút fűtésre, hűtésre és meleg víz előállítására, illetve akkumulátorokat a megtermelt energia tárolására. Ugyanakkor fontosnak tartják az épületek megfelelő szigetelését is, hogy nőjön az energiahatékonyság.
A cég szerint az erre irányuló igény Bukarestben és Ilfov megyében, illetve Kolozsvár, Temesvár és Iași agglomerációjában a legnagyobb. Az ingatlanfejlesztő árbecslésekbe is bocsátkozott. Példájában egy 200 négyzetméter alapterületű emeletes ház szerepel, amely esetében egy akkumulátoros napelemes rendszer és hőszivattyú beszerelése munkadíjjal együtt legkevesebb 20 ezer euróba (100 ezer lejbe kerülhet), ha a nappali energiafogyasztás ellátására elegendő, 6 kilowattos rendszert választ a tulajdonos.
A cégcsoport közleményében kiemelik: a kereslet növekedése árcsökkenéshez vezet, ugyanis folyamatos fejlesztésekre készteti az iparágat.
A lakosságitól az ipariig valamennyi fogyasztót kihívás elé állítja Romániában a meredek energiaár-emelés, ami nemcsak pillanatnyilag ijesztő, hanem hosszú távú kérdéseket vet fel: meddig drágulhat az energiahordozó, van-e plafon, elfogyhat-e a földgáz?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!