Fotó: Haáz Vince
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – fogalmazták meg elemzők a bukaresti kormánykoalíció által kidolgozott jogszabályjavaslat kapcsán. Ugyanakkor úgy látják, nincs biztosíték arra, hogy ezeket a rendelkezéseket nem módosítják majd politikai megfontolásból ismét sürgősségi rendeletekkel. Továbbá az új törvény sem oldja meg a rendszer fenntarthatósági problémáit, különösen, hogy közeledik az úgynevezett „dekrétum generáció” nyugdíjba vonulása.
2023. november 04., 11:342023. november 04., 11:34
„Megértem, miért bírálják ezt a törvényt. Úgy tűnik, nincs változás a régi törvényhez képest. Ám szerintem ez inkább egy pozitív szempont. A mi tapasztalataink és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjtörvények területén nem lehet drámai, nagyon hirtelen változásokat végrehajtani, mert sok embert érint. Láttuk, mi történt néhány évvel ezelőtt Franciaországban. A változások nem is voltak olyan nagyok, de a felfordulás nagyon nagy volt. Nem hiszem, hogy ennek a területnek hűbelebalázs módjára kellene nekirontani, és nagy változásokat kellene kieszközölni” – jelentette ki az Economedia.ro gazdasági portál megkeresésére Aurelian Dochia közgazdász.
„Úgy tűnik, az elvek szintjén, a járulékfizetés és a fenntarthatóság tekintetében nem sok változás történt. Az a mechanizmus, hogy a nyugdíjakat minden évben az inflációval és a fizetésemelés mértékének felével igazítják ki, a korábbi jogszabályban is létezett” – mutatott rá Dochia, aki szerint a kulcstényező a nyugdíjak kiszámításának módja a pontrendszeren keresztül.
Pozitívumok és negatívumok
„Eddig ez egy önkényes elem volt. Minden évben bevezettek egy korrekciós tényezőt, amelyet Victor Ponta miniszterelnöksége alatt jelentettek be, ami torzította a rendszert.
– fogalmazta meg a gazdasági szakember. Úgy véli, most a nyugdíjak újraszámítása feloldja ezeket a méltánytalanságokat, még akkor is, ha azok, akiknek az újraszámítás után kevesebbet kellene kapniuk, a jelenlegi összegekkel maradnak.
A most kialakuló méltánytalanság idővel vissza fog fordulni, amint eltűnnek azok a nyugdíjasok, akik eddig élvezték az előnyöket, és új nyugdíjasok lépnek be a rendszerbe” – vélekedett Dochia, aki szerint a törvényt könnyebb lesz elfogadni, mert „fokozatosan alkalmazzák, és végül egyesek nem veszítenek el semmilyen előnyt”.
Fotó: Haáz Vince
Dochia ugyanakkor értékeli a fenntarthatósági elem bevezetését azzal a fékkel, amely figyelembe veszi a nyugdíjalap költségvetési bevételeinek növekedését, valamint azt az elvet, hogy a nyugdíjat minden évben az inflációval és az átlagbér növekedésével kell kiigazítani. „Ez hosszú távon biztosítja a rendszer egyensúlyát és fenntarthatóságát” – szögezte le.
Aurelian Dochia úgy látja, a pontrendszer bevezetése üdvözlendő, mivel ösztönzi az embereket arra, hogy tovább dolgozzanak.
„Még mindig elég sok különleges esetet tűr meg a törvény. Bohócok, táncosok is haszonélvezői voltak különleges esetekből. Ez nevetséges. És sok olyan kategória van a listán, amelyek esetében nem indokolt ez a pozitív diszkrimináció. Lehetett volna ebben több határozottság” – szögezte le.
„A Ponta- és Dragnea-kabinetek idején a kormány inkább a politikai megfontolásból hozott nyugdíjemelési intézkedéseket, és már nem tartotta tiszteletben a törvényt. Ha ismét egy voluntarista kormány jön, és szavazatokat akar szerezni, akkor ismét a feje tetejére áll az egész törvény. Sajnos abszolút minden rendelkezést meg lehet változtatni rendeleti úton” – mondta.
Adrian Codîrlașu, a CFA Románia Egyesület alelnöke úgy véli, bár jobb járulékfizetési és méltányossági elvet vezetnek be, alapvetően továbbra is ugyanazt a pénzt szedik be az állami társadalombiztosítási költségvetésbe.
– irányította rá a figyelmet az Economedia által megszólaltatott gazdasági elemző.
Adrian Codîrlașu szerint azonban nincs értelme annak az intézkedésnek, miszerint a munkavállalók 70 éves korukig dolgozhassanak, azaz 5 évvel többet fizessenek be a társadalombiztosítási költségvetésbe, és 5 évvel kevesebbet kapjanak nyugdíjba vonuláskor. „Amennyiben valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjba mehet, de emellett tovább dolgozhat. Nem látom okát, hogy miért mondanának le egy jogukról. A kormány valószínűleg emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, először fakultatívan, majd kötelezően” – vetítette előre a közgazdász.
„A nem »különlegesek« esetében a nyugdíjkorhatár gyorsabban emelkedik. És Románia az Európai Unió élén áll a nyugdíjkorhatár tekintetében, Bulgáriával együtt a legrövidebb várható élettartammal. Franciaországban alacsonyabb a nyugdíjkorhatár és magasabb a várható élettartam is – tette hozzá.
Fotó: Haáz Vince
„Az alapkezelők nem vethetnek ki jutalékot a járulékfizetőkre. A kormánynak a teljes pénzáramlásra kellett volna jutalékot kivetnie. Ez a rendelkezés az alapkezelőkre hárítja a terhet, csak azért, hogy az egyik kivonuljon a piacról, hogy a kormány elvehesse azt a pénzt. Ezzel szabotálják a rendszert” – fogalmazta meg.
A két közgazdász az Economedia cikke szerint ugyanakkor egyetért abban, hogy az új nyugdíjtörvény nem elegendő a hosszú távú fenntarthatósági problémák és az elkövetkező években felmerülő kihívások kezelésére, mint például a „dekrétum generáció” (a Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születettek – szerk. megj.) nyugdíjba vonulása, a lakosság elöregedése vagy a folyamatos kivándorlás.
A mostani demográfiai előrejelzések például azon alapulnak, ahogyan a dolgok eddig alakultak. De nem tudjuk, hogyan fog alakulni a bevándorlás” – fogalmazott Aurelian Dochia. „Nagyon világos, hogy meg kell találnunk a hosszú távú fenntarthatóság biztosításának módját, mert a demográfiai változások, amelyeken keresztülmegyünk, egyre rosszabbá teszik a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok arányát. Románia jelenleg néhány jó évet él át, de 2030-tól a dolgok rosszabbra fordulnak” – mondta a közgazdász.
Adrian Codîrlașu is úgy látja, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak. „Át kellene térnünk a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre, egyéni számlával, mindenki a saját pénzével. Az emberek még keményebben dolgoznának, és több pénzt kapnának. Az átállás valóban 15 évig tartana, de egyértelmű, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, és egyre rosszabb lesz, mert a nyugdíjasok és az alkalmazottak közötti arány egyre romlik” – érvelt az elemző.
Az új nyugdíjtörvény 2024. január elsején hatályba lép, és ugyanakkor minden nyugdíj 13,8 százalékkal emelkedik – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu.
Január elsejétől minden nyugdíj az inflációs rátának megfelelő mértékben, vagyis 13,5 százalékkal nő – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök, azt ígérve, a készülő nyugdíjtörvény orvosolni fogja a rendszerben fennálló méltánytalanságokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!