Rossz lapjárás. Az elemzői várakozásoknak megfelelően technikai recesszióba süllyedt Románia
Fotó: Orbán Orsolya
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
2026. február 13., 14:042026. február 13., 14:04
Románia gazdasága technikailag recesszióba került, miután a bruttó hazai termék (GDP) két egymást követő negyedévben is csökkent, a kilátások pedig továbbra is nehezek – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke. „A gazdaság nem áll jól. Idén sem fog jól menni, és talán a következő években sem. Nehéz lesz kilábalni ebből a helyzetből” – nyilatkozta a Digi24.ro-nak az elemző, miután az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai rávilágítottak: Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, ezt megelőzően pedig 2025 harmadik negyedévében a GDP reálértékben 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
„A negyedik negyedévet összehasonlítva a harmadik negyedévvel a visszaesés jelentős, 1,9%. Ez az aggasztó rész. Alapvetően most technikailag teljesítjük a recesszió definíciójában meghatározott feltételeket, bár a határértéknél vagyunk” – magyarázta Codirlașu. Meglátása szerint a gazdasági visszaesés fő oka a fogyasztás csökkenése, miután az évekig támogatta a gazdasági növekedést. „Az infláció körülbelül 10 százalék volt, a béremelések pedig csak 5 százalékos. A vásárlóerő jelentősen csökkent, és ez természetesen tükröződött a fogyasztásban is” – húzta alá.
Márpedig ilyen körülmények között a fogyasztás a következő időszakban már nem fog jelentősen hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. A fellendülés a beruházásokból és az európai forrásokból származhat, de csak akkor, ha végrehajtják a hozzájuk való hozzáféréshez szükséges reformokat.
amelyet adóemelésekkel és inflációval korrigáltak, ez pedig csökkentette a vásárlóerőt és negatívan hatott a versenyszférára.
„A hiányt a közkiadások csökkentésével kell mérsékelni, nem pedig adóemeléssel. Nem lehet fellendíteni a gazdaságot azzal, hogy pénzt vesznek el a magánszektortól” – hangsúlyozta a gazdasági szakember.
Aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy Románia stagflációval fenyegetett időszak előtt áll, amelyet gazdasági stagnálás és magas infláció jellemez, és amely kombinációt nehéz kezelni, mert a hagyományos eszközök, például a kamatlábak, súlyosbíthatják az inflációt vagy a recessziót.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
A technikai recesszió inkább figyelmeztető jel, mint végleges ítélet a gazdaságra nézve – vallja eközben Flavius Jakubowicz, a Román Pénzügyi-Banki Elemzők Szövetségének (AAFBR) elnöke.
„A ma közzétett adatok hivatalosan is megerősítik az elemzők előrejelzéseit: Románia gazdasága két egymást követő negyedévnyi reál-GDP-csökkenés után technikai recesszióba került, a harmadik negyedévben (–0,2%) és a negyedik negyedévben (–1,9% a harmadik negyedévhez képest), ami statisztikailag technikai recessziónak minősül. Ez a fejlemény több tényező kombinációját tükrözi:
Összességében a 2025-ös évre vonatkozó, mindössze körülbelül 0,6%-os éves növekedés megerősíti a gazdasági lendület megtorpanását a korábbi évek erőteljes növekedése után” – nyilatkozta Flavius Jakubowicz az Agerpresnek.
Jakubowicz úgy látja, hogy 2026-ban a legvalószínűbb forgatókönyv a szerény növekedés, amely elmarad a román gazdaság valós potenciáljától.
„A fiskális konszolidáció továbbra is nyomást gyakorol a fogyasztásra és a beruházásokra, a külső környezet pedig továbbra is instabil. A közberuházások és az európai források erőteljes ösztönző hatása nélkül nehéz lesz a növekedési ütemet 1–2 százalék fölé emelni. A fellendülés nem jön el automatikusan, hanem csak koherens és kiszámítható politikák révén. Románia gazdasági korrekciós fázison megy keresztül, nem strukturális válságon. A technikai recesszió figyelmeztető jel, nem végső ítélet. A stagnálás és a fellendülés közötti különbség 2026-ban a költségvetési fegyelemtől, a fiskális stabilitástól és az állam azon képességétől függ, hogy támogatni tudja-e azokat a beruházásokat, amelyek valódi termelékenységet és fenntartható növekedést generálnak” – hangsúlyozta az AAFBR elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Bogdan Glăvan közgazdász az Adevărul.ro-nak nyilatkozva eközben azt emelte ki, hogy ugyan a mostani technikai recesszió a 2009–2010-es válságra emlékeztet, ám alapvetően más a jelenlegi helyzet.
„A technikai recesszió egy hagyományos kifejezés, amely két egymást követő negyedév gazdasági visszaesését jelenti. Azonban nem ez az, ami igazán releváns. Az a releváns, hogy ez a technikai recesszió láncreakcióként jelentkezik, hozzájárulva az utóbbi évek egyre negatívabb tendenciájához, amelyben a gazdasági növekedés gyakorlatilag nulla volt. A világjárvány után a gazdaság 2021-ben fellendült, de aztán 2022-től, és különösen 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben a fejlődés üteme tovább lassult, és most már közel nulla. Idén valószínűleg gazdasági növekedést fogunk látni az év végén, de ez nem lesz reprezentatív, mert a valóságban a legtöbb vállalat és ember szenved a gazdaság szerkezetében” – magyarázza Bogdan Glăvan.
„Ha nem lenne ez a külső segítség, akkor olyan válságban lennénk, mint 2010-ben. Ha megnézzük, mennyire csökkennek a volumenek, a termelés, sok polgár és vállalat jövedelme, akkor láthatjuk, hogy nagyon nehéz időszakon mennek keresztül. Az általános hatást szigorúan az európai alapok mentik meg. Pontosan azért nem olyan súlyos a helyzet, mert van kompenzáció. Van egy külső impulzusunk, amely kompenzálja a belső nehézségeket, és ez az impulzus a külső segítség. Ha valaki pénzt ad neked, akkor van mit enned, még akkor is, ha nincs munkád. Röviden, ez a helyzet.
2010-ben Románia még nem is kezdte el igénybe venni a strukturális alapokat. Csak most kezdte el. Románia, hogy úgy mondjam, a saját lábán állt. Ma már nem áll a saját lábán. Ez a jelentős külső segítség tartja biztonsági hálóban – magyarázta az egyetemi professzor.
A gyakorlatban a jelenlegi technikai recesszió egy olyan válság „enyhe” változata, amely EU-források nélkül sokkal súlyosabb lett volna – összegzett a közgazdász.
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
Adrian Negrescu gazdasági elemző eközben úgy fogalmazott, hogy Románia elhúzódó technikai recesszióban van, amit az elmúlt évek következetlen költségvetési politikája idézett elő, de az infláció csökkenő tendenciája és a jegybanki alapkamat várható csökkenése kedvező feltételeket teremthet a gazdasági növekedés újraindulásához 2026 második felében.
A Facebook-oldalán közzétett gyorselemzésében a gazdasági szakértő rámutatott: a román GDP az elmúlt két év összesen öt negyedévében zsugorodott, ami szerinte az egymást követő kormányok következetlen költségvetési döntéseinek következménye. Szerinte a vállalati szektort négy éven keresztül nyomás alatt tartották az egymásra rakódó adók és „fiskális kísérletek”, ami visszavetette a növekedést, miközben a magas energia- és élelmiszerárak, valamint az adóterhek jelentősen rontották a lakosság reáljövedelmét és vásárlóerejét.
Az Agerpres hírügynökség által idézett szavai szerint a gazdaság pályáját a költségvetési korrekciók kényszere határozza meg: a hiányt vagy a kiadások lefaragásával, vagy újabb adóemelésekkel lehet csökkenteni, az utóbbi megoldás azonban a jelenlegi sérülékeny gazdasági környezetben kockázatos. A progresszív adózás bevezetését sem tartja járható útnak, mert szerinte további terheket róna a gazdaságra.
Az elemző szerint a gazdaság élénkítéséhez a munkát terhelő adók csökkentésére és a fogyasztást támogató intézkedésekre – például az étkezési utalványok értékének emelésére – van szükség.
mert az infláció csökkenő pályára állt, ami lehetővé teheti a jegybanki alapkamat mérséklését, ez pedig olcsóbb finanszírozást és élénkülő hitelkeresletet hozhat. Szerinte a vállalatok alkalmazkodtak a válsághoz, és már látszanak a stabilizálódás jelei: élénkülnek az exportok, javul az ipar teljesítménye, mérséklődik a kiskereskedelem visszaesése. Ha ez a tendencia fennmarad, 2026 második felében újraindulhat a gazdasági növekedés – vetítette előre Adrian Negrescu.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!