Éghajlatkutatók szerint sokat romlott a burgonya termeszthetősége Magyarországon, az új kártevők megjelenésével súlyosbodik a helyzet
Fotó: Orbán Orsolya
Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.
2025. november 04., 17:152025. november 04., 17:15
Két egyetem közös, éghajlatkutatók által végzett tanulmánya szerint előfordulhat, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya, vagy csak kis területek maradnak alkalmasak a termesztésre. Tanulmányukban az ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem) meteorológiai és a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) agronómiai tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták,
Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza nyilatkozott a kutatásról az inforstart.hu-nak. A vizsgálat során arra jutottak, hogy természetes körülmények között rendkívüli módon lecsökkent a burgonya termeszthetősége Magyarországon. Ennek oka
– mondta Szabó Péter. Hozzátette, másrészről a melegedő klíma kedvez a kártevőknek, így tehát kettős hatásként ezek próbálják kiszorítani a burgonyát.
Ráadásul ez már csak 40-50 százalékát fedezi a hazai fogyasztásnak, a többit importból kell pótolnunk – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza. A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon – Budapesten és az Észak-Alföldön – történt. Mára a főváros kertes övezeteiben teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, noha az évezred elején még 200-300 hektárnyi is volt – emelte ki Szabó Péter. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. A Dél-Alföldön pedig már csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – ismertette.
A zöld jövőképpel – azonnali kibocsátáscsökkentéssel, a párizsi klímacélok teljesülését feltételezve – elérhető lenne, hogy újra nagyobb területen is jó minőségű hazai burgonyát termeszthessünk az import helyett. A realista jövőkép szerint pedig kisebb és jól megválasztott területen azért lehet majd termeszteni burgonyát, de közel sem akkora mennyiséget, mint ami a 2000-es években volt – mondta az éghajlatkutató, kitérve arra is, hogy
Az ország nagyjából 20 százaléka erdőkből, vizes élőhelyekből és beépített területekből áll, ahol nincs mód a termesztésre.
Idén is folytatja a mezőgazdasági minisztérium a burgonyatermesztők 200 eurós hektáronkénti de minimis támogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mol is azon három „kérő” között van, amely érdeklődik a Lukoil orosz kőolajcég romániai érdekeltségei iránt.
Az olajárak nem változtak a Lukoil elleni szankciók bejelentése után, ezért nincs ok arra, hogy az olajipari vállalatok emeljék a benzin és a gázolaj árát – jelentette ki pénteken Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Román Nemzeti Bank (BNR) felfelé módosította inflációs előrejelzését: 2025 decemberére 9,6 százalékos (+0,8 százalékpont az előző jelentéshez képest), 2026 decemberére pedig 3,7 százalékos (+0,7 százalékpont) pénzromlást vár.
A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel fogja támogatni a koalíció egy újabb intézkedéscsomagját, ha az a gazdaságélénkítő javaslataikat is tartalmazni fogja – jelentették be pénteken az alakulat képviselői.
Befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát – áll a Versenytanács által pénteken közzétett jelentésében.
Az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az előző három hónapos időszakhoz képest, a második negyedben jegyzett 1 százalékos növekedést követően – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Hivatalosan is közölte az Aptiv amerikai autóipai vállalat, hogy 900 alkalmazottjától válik meg a borosjenői gyárának bezárásával. A térség legnagyobb munkaadója az EU-n kívülre helyezi a termelést.
Az Egyesült Államok Lukoilra vonatkozó szankcióinak bevezetése megnehezítheti a vállalat romániai működését, ha nem találnak gazdasági megoldást, a Lukoilnak nagyon nehéz lesz Romániában működnie – szögezte le Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ is tárgyalásra hívta a szerdán a fővárosban tüntető Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) képviselőit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!