Éghajlatkutatók szerint sokat romlott a burgonya termeszthetősége Magyarországon, az új kártevők megjelenésével súlyosbodik a helyzet
Fotó: Orbán Orsolya
Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.
2025. november 04., 17:152025. november 04., 17:15
Két egyetem közös, éghajlatkutatók által végzett tanulmánya szerint előfordulhat, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya, vagy csak kis területek maradnak alkalmasak a termesztésre. Tanulmányukban az ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem) meteorológiai és a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) agronómiai tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták,
Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza nyilatkozott a kutatásról az inforstart.hu-nak. A vizsgálat során arra jutottak, hogy természetes körülmények között rendkívüli módon lecsökkent a burgonya termeszthetősége Magyarországon. Ennek oka
– mondta Szabó Péter. Hozzátette, másrészről a melegedő klíma kedvez a kártevőknek, így tehát kettős hatásként ezek próbálják kiszorítani a burgonyát.
Ráadásul ez már csak 40-50 százalékát fedezi a hazai fogyasztásnak, a többit importból kell pótolnunk – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza. A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon – Budapesten és az Észak-Alföldön – történt. Mára a főváros kertes övezeteiben teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, noha az évezred elején még 200-300 hektárnyi is volt – emelte ki Szabó Péter. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. A Dél-Alföldön pedig már csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – ismertette.
A zöld jövőképpel – azonnali kibocsátáscsökkentéssel, a párizsi klímacélok teljesülését feltételezve – elérhető lenne, hogy újra nagyobb területen is jó minőségű hazai burgonyát termeszthessünk az import helyett. A realista jövőkép szerint pedig kisebb és jól megválasztott területen azért lehet majd termeszteni burgonyát, de közel sem akkora mennyiséget, mint ami a 2000-es években volt – mondta az éghajlatkutató, kitérve arra is, hogy
Az ország nagyjából 20 százaléka erdőkből, vizes élőhelyekből és beépített területekből áll, ahol nincs mód a termesztésre.
Idén is folytatja a mezőgazdasági minisztérium a burgonyatermesztők 200 eurós hektáronkénti de minimis támogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!