Éghajlatkutatók szerint sokat romlott a burgonya termeszthetősége Magyarországon, az új kártevők megjelenésével súlyosbodik a helyzet
Fotó: Orbán Orsolya
Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.
2025. november 04., 17:152025. november 04., 17:15
Két egyetem közös, éghajlatkutatók által végzett tanulmánya szerint előfordulhat, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya, vagy csak kis területek maradnak alkalmasak a termesztésre. Tanulmányukban az ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem) meteorológiai és a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) agronómiai tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták,
Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza nyilatkozott a kutatásról az inforstart.hu-nak. A vizsgálat során arra jutottak, hogy természetes körülmények között rendkívüli módon lecsökkent a burgonya termeszthetősége Magyarországon. Ennek oka
– mondta Szabó Péter. Hozzátette, másrészről a melegedő klíma kedvez a kártevőknek, így tehát kettős hatásként ezek próbálják kiszorítani a burgonyát.
Ráadásul ez már csak 40-50 százalékát fedezi a hazai fogyasztásnak, a többit importból kell pótolnunk – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza. A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon – Budapesten és az Észak-Alföldön – történt. Mára a főváros kertes övezeteiben teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, noha az évezred elején még 200-300 hektárnyi is volt – emelte ki Szabó Péter. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. A Dél-Alföldön pedig már csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – ismertette.
A zöld jövőképpel – azonnali kibocsátáscsökkentéssel, a párizsi klímacélok teljesülését feltételezve – elérhető lenne, hogy újra nagyobb területen is jó minőségű hazai burgonyát termeszthessünk az import helyett. A realista jövőkép szerint pedig kisebb és jól megválasztott területen azért lehet majd termeszteni burgonyát, de közel sem akkora mennyiséget, mint ami a 2000-es években volt – mondta az éghajlatkutató, kitérve arra is, hogy
Az ország nagyjából 20 százaléka erdőkből, vizes élőhelyekből és beépített területekből áll, ahol nincs mód a termesztésre.
Idén is folytatja a mezőgazdasági minisztérium a burgonyatermesztők 200 eurós hektáronkénti de minimis támogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíció az első deficitcsökkentő csomagban 2026-ra befagyasztotta a közalkalmazotti béreket és az állami nyugdíjakat, és ezt a döntést be kell tartani – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Románia a 2025/2026-os kereskedelmi év első negyedévében is megőrizte pozícióját Európa Unió legnagyobb gabonaexportőreként – jelentette be kedden Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Már 2026. január 1-jén megkezdődnek a Brassó megyei Viktóriavárosban épülő új lőporgyár építési munkálatai – jelentette be Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az ingatlanárak az elmúlt évben meredeken emelkedtek a romániai nagyvárosokban. Kolozsvár továbbra is a legdrágább városnak számít Romániában, a budapesti átlag pedig nagyjából közelít a kincses városbeli árszinthez.
Körülbelül 50 000 embert kell elbocsátani az építőiparból és a kapcsolódó iparágakból, ha az országos helyreállítási terv (PNRR) és az Anghel Saligny-program által finanszírozott bizonyos projektek továbbra is felfüggesztve vagy elhalasztva maradnak.
Ajánlásokat tett közzé az Európai Fogyasztóvédelmi Központ (European Consumer Centre, ECC): a Black Friday-hez, azaz a fekete péntekhez kapcsolódó kedvezmények „csapdáira” hívták fel a figyelmet.
Bezárja Arad megyei üzemét az Aptiv amerikai autópari vállalat – adta hírül az Economica.net gazdasági portála borosjenői önkormányzat tájékoztatása alapján.
Tavaly Románia primerenergia-termelése 3,9 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, az energiaimport 6,2 százalékkal nőtt, a belső fogyasztás 0,4 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter nem hajlandó határozott garanciát adni arra, hogy az elkövetkező időszakban nem emelik az adókat.
A román kormány jövőre 10 ezer fővel csökkenti a külföldi vendégmunkások számát, annak ellenére, hogy a munkaadók még több külföldit szeretnének dolgoztatni, ugyanis nagy a munkaerőhiány. Florin Manole tárcavezető az okokról nyilatkozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!