Hirdetés

Éghajlatkutatók: egy-két évtized múlva már nem lesz termeszthető a krumpli Magyarországon

éghajlatkutatók

Éghajlatkutatók szerint sokat romlott a burgonya termeszthetősége Magyarországon, az új kártevők megjelenésével súlyosbodik a helyzet

Fotó: Orbán Orsolya

Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.

Krónika

2025. november 04., 17:152025. november 04., 17:15

Két egyetem közös, éghajlatkutatók által végzett tanulmánya szerint előfordulhat, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya, vagy csak kis területek maradnak alkalmasak a termesztésre. Tanulmányukban az ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem) meteorológiai és a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) agronómiai tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták,

hogyan romlott a burgonya termeszthetősége Magyarországon az elmúlt évtizedekben, illetve az új kártevők megjelenésével hogyan súlyosbodik majd a helyzet.

Hirdetés

Éghajlatkutatók: negyedére esett vissza a krumpli mennyisége

Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza nyilatkozott a kutatásról az inforstart.hu-nak. A vizsgálat során arra jutottak, hogy természetes körülmények között rendkívüli módon lecsökkent a burgonya termeszthetősége Magyarországon. Ennek oka

  • egyrészről a melegedés; a növény számára kellemes klíma, alacsonyabb hőmérséklet az északabbra fekvő területeken,
  • illetve délebbre, a magasabb helyeken biztosított

– mondta Szabó Péter. Hozzátette, másrészről a melegedő klíma kedvez a kártevőknek, így tehát kettős hatásként ezek próbálják kiszorítani a burgonyát.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a 2000-es évekhez képest, amikor átlagosan 800 ezer tonna buzogányt takarítottak be Magyarországon, mára negyedére esett vissza a mennyiség.

Ráadásul ez már csak 40-50 százalékát fedezi a hazai fogyasztásnak, a többit importból kell pótolnunk – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza. A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon – Budapesten és az Észak-Alföldön – történt. Mára a főváros kertes övezeteiben teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, noha az évezred elején még 200-300 hektárnyi is volt – emelte ki Szabó Péter. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. A Dél-Alföldön pedig már csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – ismertette.

A pesszimista forgatókönyv szerint 10-15 év múlva sehol sem lesz Magyarországon természetes körülmények között termeszthető a burgonya.

A zöld jövőképpel – azonnali kibocsátáscsökkentéssel, a párizsi klímacélok teljesülését feltételezve – elérhető lenne, hogy újra nagyobb területen is jó minőségű hazai burgonyát termeszthessünk az import helyett. A realista jövőkép szerint pedig kisebb és jól megválasztott területen azért lehet majd termeszteni burgonyát, de közel sem akkora mennyiséget, mint ami a 2000-es években volt – mondta az éghajlatkutató, kitérve arra is, hogy

jelenleg 40 százalékon van a terület, ahol lehet valamilyen szinten burgonyát termeszteni az országban, de ez minden forgatókönyv szerint vissza fog esni 20-25 százaléknyira.

Az ország nagyjából 20 százaléka erdőkből, vizes élőhelyekből és beépített területekből áll, ahol nincs mód a termesztésre.

korábban írtuk

Kétszáz euró támogatást kapnak hektáronként a burgonyatermesztők
Kétszáz euró támogatást kapnak hektáronként a burgonyatermesztők

Idén is folytatja a mezőgazdasági minisztérium a burgonyatermesztők 200 eurós hektáronkénti de minimis támogatását.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 14., szombat

Továbbra is prioritás a kormány számára a költségvetési deficit csökkentése

A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Továbbra is prioritás a kormány számára a költségvetési deficit csökkentése
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Nemzetközi hitelminősítő: negatívak Románia kilátásai

A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.

Nemzetközi hitelminősítő: negatívak Románia kilátásai
2026. február 14., szombat

Közép-Európa kiáll a gazdák mellett: egységes a V4-ek álláspontja

Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.

Közép-Európa kiáll a gazdák mellett: egységes a V4-ek álláspontja
2026. február 13., péntek

Pénzügyminiszter a technikai recesszióról: csak átmeneti, nem jelent gazdasági válságot

A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter a technikai recesszióról: csak átmeneti, nem jelent gazdasági válságot
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Technikai recesszió: sorra rontják Románia növekedési kilátásait a pénzintézetek

Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.

Technikai recesszió: sorra rontják Románia növekedési kilátásait a pénzintézetek
2026. február 13., péntek

Románián kívül csak egyetlen EU-tagállamban csökkent a GDP a tavalyi negyedik negyedévben

Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.

Románián kívül csak egyetlen EU-tagállamban csökkent a GDP a tavalyi negyedik negyedévben
2026. február 13., péntek

Elemzők a technikai recesszióról: nehéz lesz kilábalni

Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.

Elemzők a technikai recesszióról: nehéz lesz kilábalni
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Csökkent a román ipari termelés

Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Csökkent a román ipari termelés
Csökkent a román ipari termelés
2026. február 13., péntek

Csökkent a román ipari termelés

2026. február 13., péntek

Bolojan a technikai recesszióról: ez a szilárdabb és versenyképesebb gazdaság felépítésének elkerülhetetlen költsége

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.

Bolojan a technikai recesszióról: ez a szilárdabb és versenyképesebb gazdaság felépítésének elkerülhetetlen költsége
2026. február 13., péntek

Technikai recesszióban a román gazdaság

Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.

Technikai recesszióban a román gazdaság
Technikai recesszióban a román gazdaság
2026. február 13., péntek

Technikai recesszióban a román gazdaság

Hirdetés
Hirdetés