
Éghajlatkutatók szerint sokat romlott a burgonya termeszthetősége Magyarországon, az új kártevők megjelenésével súlyosbodik a helyzet
Fotó: Orbán Orsolya
Veszélybe került a krumpli termeszthetősége Magyarországon, mivel a termőterület rendkívüli módon lecsökkent – derült ki éghajlatkutatók új tanulmányából.
2025. november 04., 17:152025. november 04., 17:15
Két egyetem közös, éghajlatkutatók által végzett tanulmánya szerint előfordulhat, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya, vagy csak kis területek maradnak alkalmasak a termesztésre. Tanulmányukban az ELTE ( Eötvös Loránd Tudományegyetem) meteorológiai és a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) agronómiai tanszék kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – azt vizsgálták,
Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza nyilatkozott a kutatásról az inforstart.hu-nak. A vizsgálat során arra jutottak, hogy természetes körülmények között rendkívüli módon lecsökkent a burgonya termeszthetősége Magyarországon. Ennek oka
– mondta Szabó Péter. Hozzátette, másrészről a melegedő klíma kedvez a kártevőknek, így tehát kettős hatásként ezek próbálják kiszorítani a burgonyát.
Ráadásul ez már csak 40-50 százalékát fedezi a hazai fogyasztásnak, a többit importból kell pótolnunk – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza. A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon – Budapesten és az Észak-Alföldön – történt. Mára a főváros kertes övezeteiben teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, noha az évezred elején még 200-300 hektárnyi is volt – emelte ki Szabó Péter. Jelenleg a fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. A Dél-Alföldön pedig már csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – ismertette.
A zöld jövőképpel – azonnali kibocsátáscsökkentéssel, a párizsi klímacélok teljesülését feltételezve – elérhető lenne, hogy újra nagyobb területen is jó minőségű hazai burgonyát termeszthessünk az import helyett. A realista jövőkép szerint pedig kisebb és jól megválasztott területen azért lehet majd termeszteni burgonyát, de közel sem akkora mennyiséget, mint ami a 2000-es években volt – mondta az éghajlatkutató, kitérve arra is, hogy
Az ország nagyjából 20 százaléka erdőkből, vizes élőhelyekből és beépített területekből áll, ahol nincs mód a termesztésre.

Idén is folytatja a mezőgazdasági minisztérium a burgonyatermesztők 200 eurós hektáronkénti de minimis támogatását.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
szóljon hozzá!