Sokba kerül az energia. Romániában fizetnek a legtöbbet a fogyasztók a villanyáramért az EU-ban
Fotó: Jakab Mónika
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
2025. szeptember 02., 19:102025. szeptember 02., 19:10
2025. szeptember 02., 21:382025. szeptember 02., 21:38
Bogdan Ivan elmondta, hogy az intézkedésekre azért van szükség, mert Románia egyike azoknak az uniós tagállamoknak, ahol legtöbbet fizetnek a fogyasztók az áramért. Szerinte a kormányzati intézkedések kiegészítik majd a hazai energiatermelési kapacitás növelésére tett lépéseket.
A gyakorlatba ültetésük két héttől hat hónapig fog tartani, de legkorábban fél év múlva éreztetik majd a hatásukat. Bogdan Ivan tájékoztatása szerint az egyik intézkedése az úgynevezett market maker mechanizmus bevezetése. Ez segít abban, hogy az energiapiac kevésbé legyen változékony, és könnyebben lehessen tranzakciókat lebonyolítani még akkor is, ha kevés a vevő vagy eladó. „Bevezetése hozzájárul az árképzés stabilitásához és a piac hatékony működéséhez” – magyarázta a tárcavezető.
Jelentősen nő a villamos energia ára a fogyasztók számára július elsejétől, amikor érvényét veszti a bukaresti kormány által alkalmazott, áprilistól csupán három hónappal meghosszabbított árplafon.
Egy másik intézkedés a garanciafizetési kötelezettség bevezetése a nagykereskedelmi piacon lebonyolított energiaügyletekre, ami megszünteti az árspekulációkat. A többi intézkedés pedig a dinamikus árképzés, az intelligens fogyasztásmérők és a digitálisan integrált rendszerek bevezetése, ami az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Spanyolországban, Németországban és a skandináv országokban mintegy 24 százalékos árcsökkenést eredményezett a végső fogyasztók számára – részletezte a miniszter.
A piaci ajánlatok szerint az áramszolgáltatók többsége mintegy kétszeres díjszabást alkalmaz az ármaximálás eltörlése után a kevés fogyasztást felmutató háztartások esetében, de a nagy fogyasztók (akik számára magasabb volt az árplafon) is megérezték a változást. A közismert, nagy szolgáltatók túlnyomó többsége 1,5 lej/kilowattóra feletti végső árral (adókkal együtt) számolnak, ami a kisfogyasztók (havi 100 kWh alatt) esetében, akik korábban a 0,68 lej/kWh-s árban maximált díjszabáshoz voltak szokva, jócskán megkétszerezte a villanyszámla eddigi összegét. De a 100–255 kWh közötti havi villanyfogyasztást produkáló háztartások is – amelyek eddig 0,8 lejt fizettek egy kilowattóráért – az eddigi számla csaknem kétszeresét fizetik az árplafon eltörlése után.
Mindemellett hozzájárul a villamosenergia drágulásához az is, hogy az általános áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelkedett augusztus elsejétől. Ráadásul az áfaemelést az energiaszolgáltatók már a júliusi számlákba is belekalkulálták, aminek kapcsán Vlad Gheorghe független európai parlamenti képviselő azt állította, hogy az energiacégek fogyasztók millióit „kirabolják”. Alexandru Nazare pénzügyminiszter azonban közölte, a szolgáltatók számára az adótörvénykönyv lehetőséget nyújt az áfaemelés visszamenőleges alkalmazására.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!