Jelentősen nő a villamos energia ára az árplafon eltörlése után
Fotó: Gecse Noémi
Jelentősen nő a villamos energia ára a fogyasztók számára július elsejétől, amikor érvényét veszti a bukaresti kormány által alkalmazott, áprilistól csupán három hónappal meghosszabbított árplafon. A jelenlegi piaci ajánlatok szerint az áramszolgáltatók többsége mintegy kétszeres díjszabást alkalmazhat az árplafon eltörlése után.
2025. március 05., 10:502025. március 05., 10:50
A versenyzői piac július elsejétől, azaz a fogyasztók számára mesterségesen fenntartott árplafon „lebontásától” érvényes díjszabásait a Profit.ro gazdasági portál összesítette. A főbb áramszolgáltatók aktuális szabadversenyes ajánlatai 1,45 és 1,6 lej/kilowattóra közötti végső ár (adókkal együtt) között mozognak. Az egyetlen kivétel a Hidroelectrica, amely az aktív energia árának 60 százalékos növelése ellenére is 1-1,1 lej/kWh-s díjszabást jelzett előre.
Mint ismeretes, ezen kategória számára a kormány eddig 0,68 lej/kWh-ban maximálta az elektromos energia végső árát. Eközben a 100–255 kWh közötti havi villanyfogyasztást produkáló háztartások – amely eddig 0,8 lejt fizettek egy kilowattóráért – az eddigi számla csaknem kétszeresére számíthatnak az árplafon eltörlése után.
Mégpedig azért, mert a fő villamosenergia-szolgáltatók versenypiaci ajánlatai 0,8 lej/kWh körüli aktív energiaárat irányoznak elő – leszámítva Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társaságát, a többségében állami tulajdonban lévő Hidroelectricát, mely az adók és illetékek nélkül 0,45 lej/kWh-t alkalmaz (a jelenlegi 0,28 lej/kWh-s árat 60%-kal növelve).
A Profit.ro összesítése szerint ehhez képest például az E.ON ajánlatában az aktív energia ára 0,83 lej/kWh, ami mintegy 1,5 lej/kWh-ra növeli az adókkal együtt számított végső árat (ez változó a regionális elosztóhálózat-üzemeltetőtől függően). A PPC (korábban Enel) 0,79 lej/kWh-s aktívenergia-díjszabást kínál, a végső ár pedig 1,44 és 1,53 lej/kWh között mozog. Az Electrica 0,80 lej/kWh aktívenergia-árral 1,45–1,53 lej/kWh közötti díjszabást ajánl.
Visszatérve a Hidroelectricára: az aktív energia árának 60 százalékos növelése a végső árban nem jelent ekkora emelkedést, végül mintegy 25%-os növekedés lesz. A végső ár azonban így is minden fogyasztó számára 1 lej/KWh fölé fog ugrani, függetlenül a fogyasztási helytől és az elosztóhálózat-kezelőtől. És egyelőre attól is, hogy egy-egy háztartásnak mennyi a jövedelme.
Amint arról beszámoltunk, a kormány múlt héten jóváhagyta az áram- és a gázárkorlátozás meghosszabbítását, amely április elsején járt volna le. Az áram árának korlátozását három hónapra, a földgázét egy évre hosszabbították meg. Az intézkedés célja „a lakosság védelme és a gazdaság támogatása”. Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a kormány intézkedik a piacon lévő energiamennyiség növeléséről is, amivel „alacsonyan lehet tartani az energiaárakat”.
Bár a kormány ismét a fogyasztók segítségére sietett, köztudott volt, hogy a 2021-ben bevezetett ársapkás rendszert – mely óriási állami kiadásokat generált, hiszen a piaci ár fennmaradó részét közpénzből kell állni – előbb-utóbb megszüntetik, ami alaposan megégeti a lakosság zsebét.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a napokban arról beszélt, hogy drasztikus mértékben nőnének a villanyszámlák, ha a kormány nem hosszabbítaná meg három hónappal az elektromos áram ársapkáját: „akár 100 százalékkal” is drágulna az áram áprilistól. Azt viszont „nem tudta”, mi lesz júliustól – a jelek szerint ugyanaz, mint amitől most „megmentettek” három hónapra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!