Építőipari vállalkozás. A cégvezetőket leginkább a növekvő bürokrácia zavarja
Fotó: Csató Andrea
A román kormány megszorításai nemcsak a közszférát, hanem a magánvállalkozások boldogulását is érintik. Az áfaemelés és az egyéb megszorítások visszafogták az emberek vásárlási kedvét, ami a kereskedelem számos területén érezteti hatását. Noha ez még nem gyűrűzött be a cégek többségének mindennapi tevékenységébe, szakemberek szerint csak idő kérdése, hogy a kereskedelem és a termelés visszaesése számos társaság forgalmának csökkenéséhez vezessen. Könyvelési cég vezetőjével vettük górcső alá a magánvállalkozásoknak a megszorító intézkedések közepette sokasodó gondjait.
2025. október 03., 19:002025. október 03., 19:00
2025. október 03., 19:012025. október 03., 19:01
Láng Éva kolozsvári könyvelő, cégvezető szerint a mindennapi könyvelői munka ma már jóval több adminisztrációval és állami elvárással jár, mint néhány évvel ezelőtt. A változások egy része technikai jellegű, de a következményeiket leginkább a kisebb vállalkozások érzik meg. Bár drámai szigorításokról még nem beszélhetünk, a folyamat egyértelműen a cégek terhei növekedésének irányába mutat.
Az egyik legfrissebb a RECeS rendszer, amelyben a cégvezetőnek magának kell elektronikus aláírással megnyitnia a folyamatot, mielőtt a könyvelő folytathatná a munkát. Ez sokak számára felesleges pluszkörnek tűnik, hiszen eddig a könyvelő intézett mindent. „A nehézség inkább a platform működésében van: határidők előtt gyakran lefagy, többször kell próbálkozni a belépéssel. Ez ugyanaz a gond, amit már az ANAF rendszereinél is tapasztaltunk” – mondta Láng Éva. Ezek a bürokratikus akadályok sok cég életét megkeserítik, hiszen az állam a saját internetes felületeit nem tudja olyan szinten karbantartani, hogy azok minden időszakban kielégítő szolgáltatást nyújtsanak az adófizető állampolgárok számára.
Bár a közbeszédben gyakran hallani, hogy a pénzügyi hatóság egyre erélyesebben lép fel, Láng Éva a gyakorlatban ezt nem érzékeli. Ügyfelei között nincs befizetési elmaradás az államkassza felé, és évek óta nem kaptak olyan körlevelet vagy felszólítást, amely gyorsabb befizetésre ösztönözte volna őket. Szerinte a legtöbb vállalkozó időben teljesíti kötelezettségeit, így a hatósági szigorítás inkább más szinteken lehet jelen, a mindennapokban azonban ez egyelőre nem tapasztalható.
A pénzügyi ellenőrzések tekintetében sem beszélhetünk fokozódó szigorról. Bár idén előfordultak vizsgálatok, különösen az átállási időszakban, a könyvelő szerint az utóbbi hónapokban csendesebb volt a hatóság. „Remélem, ez így is marad” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
Ami viszont egyértelműen látható, az a cégbezárások számának növekedése. Egyre többen keresik meg ilyen problémákkal a könyvelési céget, még akkor is, ha nem az ő ügyfelei. Ennek hátterében több tényező állhat: az újabb negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségek, a kötelező SAF-T nyilatkozat, illetve a vásárlóerő csökkenése. Bár ügyfeleinél még nem tapasztal drasztikus visszaesést, saját mindennapi tapasztalatai során is látja az árak megugrását. „Amiért nemrég 45 lejért fizettem, az most már 110 lejbe kerül. Ez biztosan visszafogja a fogyasztást” – fogalmazott a szakember, aki azt is hangsúlyozta, hogy ezt a pénzügyi és adminisztratív nyomást a kis cégek egyre nehezebben tudják kezelni. Ezért sok cégvezető dönt úgy, hogy nem folytatja tovább, inkább lehúzza a rolót.
A kisebb cégek helyzete azért is különösen érzékeny, mert amíg a mikroadó egyszerű és tervezhető formát biztosított, sokan biztonságban érezték magukat. Ezzel szemben immár profitadó-fizetőként új stratégiára van szükség. „Sokan nem a bizniszre koncentrálnak, hanem arra, hogy minél több költséget tudjanak elszámolni, és így csökkentsék az adóalapjukat. Ez nem adócsalás, de elvonja a figyelmet a valódi üzleti tevékenységről” – hangsúlyozta Láng Éva.
Az új SAF-T nyilatkozat minden cég és nonprofit szervezet számára kötelező, és negyedéves adatszolgáltatást jelent.
Ezáltal a hatóság gyakorlatilag minden fontos pénzügyi információt lát.
Ez tovább növeli a könyvelők adminisztratív terheit, és arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy minden apró részletre figyeljenek.
A cégek tevékenysége ilyen módon egy nyitott könyvvé válik a pénzügyi hatóságok számára, ami sokkal kevesebb teret ad az „ügyeskedésnek”.
Láng Éva szerint a legnagyobb kihívást a növekvő adminisztráció és a folyamatos finomhangolások okozzák. Bár rövid távon nem érzékelhető drámai szigorítás, a piac szűkülése, az infláció és a kisebb cégek adóterheinek változása középtávon hátrányos következményekkel járhat. „Most még a számokban nem látszik, de a következő fél évben bizonyosan lecsapódik a cégek eredményeiben” – fogalmazott lapunknak a kolozsvári könyvelési szakértő.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A Mol is azon három „kérő” között van, amely érdeklődik a Lukoil orosz kőolajcég romániai érdekeltségei iránt.
Az olajárak nem változtak a Lukoil elleni szankciók bejelentése után, ezért nincs ok arra, hogy az olajipari vállalatok emeljék a benzin és a gázolaj árát – jelentette ki pénteken Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Román Nemzeti Bank (BNR) felfelé módosította inflációs előrejelzését: 2025 decemberére 9,6 százalékos (+0,8 százalékpont az előző jelentéshez képest), 2026 decemberére pedig 3,7 százalékos (+0,7 százalékpont) pénzromlást vár.
A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel fogja támogatni a koalíció egy újabb intézkedéscsomagját, ha az a gazdaságélénkítő javaslataikat is tartalmazni fogja – jelentették be pénteken az alakulat képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!