Burnout: fizetett szabadsággal a munkahelyi kimerülés ellen

Elkülönítik az orvosi vagy mentális betegségektől

A tervezet indoklása szerint Romániában is egyre több adat és kutatás mutatja a szakmai kimerülés terjedését, különösen azokban az ágazatokban, ahol a magas munkaterhelés, az időnyomás, a nagy felelősség vagy a folyamatos ügyfélkapcsolat a mindennapi munkavégzés része. A jogi szabályozás hiánya miatt jelenleg a megelőzés elsősorban a munkáltatók önkéntes kezdeményezésein múlik, miközben a munkavállalók jogi eszköztára korlátozott.

A tervezet egyik központi eleme a szakmai kimerülés pontos meghatározása. A jogszabály az ICD–11 (betegségek és egészségügyi állapotok nemzetközi osztályozási rendszere) besorolásával összhangban szakmai jelenségként írná le a burnoutot, amely tartós munkahelyi stressztényezők következménye, és három fő dimenzióban jelenik meg:

• az állandó kimerültség érzésében,
• a munkától való mentális eltávolodásban – beleértve a cinizmust és negativizmust –,
• valamint a szakmai hatékonyság csökkenésében.

A meghatározás célja az, hogy egyértelműen elkülönítse a jelenséget az orvosi vagy mentális betegségektől.

A megelőzés érdekében a munkáltatóknak évente tájékoztatást kellene nyújtaniuk a kockázatokról, valamint a pszichoszociális tényezőket be kellene építeniük a belső kockázatértékelésekbe. Az 50 főnél nagyobb vállalatok számára további kötelezettségeket írna elő a tervezet: évente megelőzési tervet kellene készíteniük, rendszeres pszichoszociális kockázatelemzést végezniük, valamint bizalmas, belső bejelentési mechanizmust működtetniük, amelynek használata nem járhatna hátrányos következményekkel a munkavállalók számára.

amelyet a munkáltatók belső szabályzat vagy kollektív szerződés alapján, orvosi igazolás nélkül biztosíthatnának. Emellett lehetőség nyílna arra is, hogy a cégek részben vagy egészben finanszírozzák a munkavállalók pszicho-emocionális támogatását, például munkapszichológiai tanácsadást – írja a Profit.ro.

A tervezet külön fejezetben rögzítené a munkavállalók jogait is: joguk lenne a megfelelő tájékoztatáshoz, a túlterhelés jelzéséhez megtorlás nélkül, valamint ahhoz, hogy hivatalos keretek között kérjék a munkaterhelés vagy feladatkör átszervezését. A javaslat hangsúlyozza, hogy a pszicho-emocionális támogató programokban való részvétel önkéntes, és a részvétel megtagadása semmilyen hátránnyal nem járhatna.

Gyakran hozzájárul a kialakulásához a munka és a magánélet közötti egyensúly felborulása, a folyamatos ügyfélkapcsolatból fakadó érzelmi megterhelés, illetve az elismerés vagy a visszajelzés hiánya. A szakértők szerint a burnout nem egyik napról a másikra jelenik meg, hanem fokozatosan mélyül, miközben az érintett sokszor csak későn ismeri fel a problémát.

A kimerülés veszélyei abban rejlenek, hogy hosszú távon

• csökkenti a munkavégzés hatékonyságát,
• növeli a hibák számát,
• rontja a munkahelyi kapcsolatok minőségét,
• és komoly hatással lehet a mentális és fizikai egészségre is.

A jelenség gyakran együtt jár alvászavarokkal, ingerlékenységgel, motivációvesztéssel, valamint azzal az érzéssel, hogy a munkavállaló elszakad saját szakmai szerepétől. Kezeletlenül hagyva a burnout akár tartós munkaerőpiaci kieséshez is vezethet.

A kezelési lehetőségek kapcsán a szakértők hangsúlyozzák, hogy

Ide tartozhat a feladatok újraszervezése, a munkaidő rugalmasabbá tétele, valamint pszichológiai vagy munkahelyi tanácsadás igénybevétele.

A megelőzés szempontjából kulcsfontosságúnak tartják a korai jelzések felismerését, a nyílt kommunikációt a munkahelyeken, valamint azt, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt felelősséget vállaljanak a mentális jóllét fenntartásáért. A szakmai álláspontok szerint a burnout megelőzése nem egyszeri beavatkozást, hanem folyamatos figyelmet és szervezeti szintű szemléletváltást igényel.