A burnout tartós munkahelyi stressztényezők következménye
Fotó: Pexels.com
Egy új romániai törvénytervezet szerint a munkáltatók kötelesek lennének tájékoztatni a munkavállalókat a szakmai kimerülés – közismert nevén burnout – kockázatairól és megelőzésének lehetőségeiről, az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek pedig évente átfogó megelőzési tervet kellene kidolgozniuk. Ugyanakkor új, opcionális fizetett szabadságtípus jöhet létre a burnout megelőzésére, úgynevezett szakmai regenerálódás céljából. Cikkünkben bemutatjuk a munkahelyi kimerülés, kiégés főbb okait, veszélyeit, kezelési és megelőzési módozatait is.
2026. január 01., 16:022026. január 01., 16:02
A romániai törvénytervezet egy olyan önálló jogi keret létrehozását célozza, amely kifejezetten a munkahelyi kimerülés megelőzésére irányul, mivel a jelenlegi román munkajog nem tartalmaz külön szabályozást erre a jelenségre – számolt be a Profit.ro portál.
A kezdeményezők szerint a szakmai kimerülés a munkahelyi krónikus stresszhez szorosan kapcsolódó szakmai jelenség, amelyet az Egészségügyi Világszervezet is elismer, ugyanakkor nem minősül orvosi értelemben vett betegségnek. Arra hívják fel a figyelmet, hogy európai szinten a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a burnout meghatározó tényezőinek számítanak, és
A tervezet indoklása szerint Romániában is egyre több adat és kutatás mutatja a szakmai kimerülés terjedését, különösen azokban az ágazatokban, ahol a magas munkaterhelés, az időnyomás, a nagy felelősség vagy a folyamatos ügyfélkapcsolat a mindennapi munkavégzés része. A jogi szabályozás hiánya miatt jelenleg a megelőzés elsősorban a munkáltatók önkéntes kezdeményezésein múlik, miközben a munkavállalók jogi eszköztára korlátozott.
A tervezet egyik központi eleme a szakmai kimerülés pontos meghatározása. A jogszabály az ICD–11 (betegségek és egészségügyi állapotok nemzetközi osztályozási rendszere) besorolásával összhangban szakmai jelenségként írná le a burnoutot, amely tartós munkahelyi stressztényezők következménye, és három fő dimenzióban jelenik meg:
A meghatározás célja az, hogy egyértelműen elkülönítse a jelenséget az orvosi vagy mentális betegségektől.
A megelőzés érdekében a munkáltatóknak évente tájékoztatást kellene nyújtaniuk a kockázatokról, valamint a pszichoszociális tényezőket be kellene építeniük a belső kockázatértékelésekbe. Az 50 főnél nagyobb vállalatok számára további kötelezettségeket írna elő a tervezet: évente megelőzési tervet kellene készíteniük, rendszeres pszichoszociális kockázatelemzést végezniük, valamint bizalmas, belső bejelentési mechanizmust működtetniük, amelynek használata nem járhatna hátrányos következményekkel a munkavállalók számára.
amelyet a munkáltatók belső szabályzat vagy kollektív szerződés alapján, orvosi igazolás nélkül biztosíthatnának. Emellett lehetőség nyílna arra is, hogy a cégek részben vagy egészben finanszírozzák a munkavállalók pszicho-emocionális támogatását, például munkapszichológiai tanácsadást – írja a Profit.ro.
A tervezet külön fejezetben rögzítené a munkavállalók jogait is: joguk lenne a megfelelő tájékoztatáshoz, a túlterhelés jelzéséhez megtorlás nélkül, valamint ahhoz, hogy hivatalos keretek között kérjék a munkaterhelés vagy feladatkör átszervezését. A javaslat hangsúlyozza, hogy a pszicho-emocionális támogató programokban való részvétel önkéntes, és a részvétel megtagadása semmilyen hátránnyal nem járhatna.
Burnout után: a regenerációhoz időre, terheléscsökkentésre és tudatos támogatásra van szükség
Fotó: Pexels.com
A szakirodalom és a nemzetközi egészségügyi szervezetek értelmezése szerint a burnout, azaz a szakmai kimerülés olyan munkahelyi jelenség, amely tartós, kezeletlen stressz hatására alakul ki, és szorosan kapcsolódik a munkavégzés körülményeihez. A meghatározások alapján nem betegségről, hanem egy fokozatosan kialakuló állapotról van szó, amely hosszabb idő alatt fejti ki hatását a munkavállalók teljesítményére, közérzetére és magánéletére. A jelenséget az Egészségügyi Világszervezet is a munkahelyi krónikus stressz következményeként írja le.
Gyakran hozzájárul a kialakulásához a munka és a magánélet közötti egyensúly felborulása, a folyamatos ügyfélkapcsolatból fakadó érzelmi megterhelés, illetve az elismerés vagy a visszajelzés hiánya. A szakértők szerint a burnout nem egyik napról a másikra jelenik meg, hanem fokozatosan mélyül, miközben az érintett sokszor csak későn ismeri fel a problémát.
A kimerülés veszélyei abban rejlenek, hogy hosszú távon
A jelenség gyakran együtt jár alvászavarokkal, ingerlékenységgel, motivációvesztéssel, valamint azzal az érzéssel, hogy a munkavállaló elszakad saját szakmai szerepétől. Kezeletlenül hagyva a burnout akár tartós munkaerőpiaci kieséshez is vezethet.
A kezelési lehetőségek kapcsán a szakértők hangsúlyozzák, hogy
Ide tartozhat a feladatok újraszervezése, a munkaidő rugalmasabbá tétele, valamint pszichológiai vagy munkahelyi tanácsadás igénybevétele.
A megelőzés szempontjából kulcsfontosságúnak tartják a korai jelzések felismerését, a nyílt kommunikációt a munkahelyeken, valamint azt, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt felelősséget vállaljanak a mentális jóllét fenntartásáért. A szakmai álláspontok szerint a burnout megelőzése nem egyszeri beavatkozást, hanem folyamatos figyelmet és szervezeti szintű szemléletváltást igényel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!