A burnout tartós munkahelyi stressztényezők következménye
Fotó: Pexels.com
Egy új romániai törvénytervezet szerint a munkáltatók kötelesek lennének tájékoztatni a munkavállalókat a szakmai kimerülés – közismert nevén burnout – kockázatairól és megelőzésének lehetőségeiről, az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek pedig évente átfogó megelőzési tervet kellene kidolgozniuk. Ugyanakkor új, opcionális fizetett szabadságtípus jöhet létre a burnout megelőzésére, úgynevezett szakmai regenerálódás céljából. Cikkünkben bemutatjuk a munkahelyi kimerülés, kiégés főbb okait, veszélyeit, kezelési és megelőzési módozatait is.
2026. január 01., 16:022026. január 01., 16:02
A romániai törvénytervezet egy olyan önálló jogi keret létrehozását célozza, amely kifejezetten a munkahelyi kimerülés megelőzésére irányul, mivel a jelenlegi román munkajog nem tartalmaz külön szabályozást erre a jelenségre – számolt be a Profit.ro portál.
A kezdeményezők szerint a szakmai kimerülés a munkahelyi krónikus stresszhez szorosan kapcsolódó szakmai jelenség, amelyet az Egészségügyi Világszervezet is elismer, ugyanakkor nem minősül orvosi értelemben vett betegségnek. Arra hívják fel a figyelmet, hogy európai szinten a pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a burnout meghatározó tényezőinek számítanak, és
A tervezet indoklása szerint Romániában is egyre több adat és kutatás mutatja a szakmai kimerülés terjedését, különösen azokban az ágazatokban, ahol a magas munkaterhelés, az időnyomás, a nagy felelősség vagy a folyamatos ügyfélkapcsolat a mindennapi munkavégzés része. A jogi szabályozás hiánya miatt jelenleg a megelőzés elsősorban a munkáltatók önkéntes kezdeményezésein múlik, miközben a munkavállalók jogi eszköztára korlátozott.
A tervezet egyik központi eleme a szakmai kimerülés pontos meghatározása. A jogszabály az ICD–11 (betegségek és egészségügyi állapotok nemzetközi osztályozási rendszere) besorolásával összhangban szakmai jelenségként írná le a burnoutot, amely tartós munkahelyi stressztényezők következménye, és három fő dimenzióban jelenik meg:
A meghatározás célja az, hogy egyértelműen elkülönítse a jelenséget az orvosi vagy mentális betegségektől.
A megelőzés érdekében a munkáltatóknak évente tájékoztatást kellene nyújtaniuk a kockázatokról, valamint a pszichoszociális tényezőket be kellene építeniük a belső kockázatértékelésekbe. Az 50 főnél nagyobb vállalatok számára további kötelezettségeket írna elő a tervezet: évente megelőzési tervet kellene készíteniük, rendszeres pszichoszociális kockázatelemzést végezniük, valamint bizalmas, belső bejelentési mechanizmust működtetniük, amelynek használata nem járhatna hátrányos következményekkel a munkavállalók számára.
amelyet a munkáltatók belső szabályzat vagy kollektív szerződés alapján, orvosi igazolás nélkül biztosíthatnának. Emellett lehetőség nyílna arra is, hogy a cégek részben vagy egészben finanszírozzák a munkavállalók pszicho-emocionális támogatását, például munkapszichológiai tanácsadást – írja a Profit.ro.
A tervezet külön fejezetben rögzítené a munkavállalók jogait is: joguk lenne a megfelelő tájékoztatáshoz, a túlterhelés jelzéséhez megtorlás nélkül, valamint ahhoz, hogy hivatalos keretek között kérjék a munkaterhelés vagy feladatkör átszervezését. A javaslat hangsúlyozza, hogy a pszicho-emocionális támogató programokban való részvétel önkéntes, és a részvétel megtagadása semmilyen hátránnyal nem járhatna.
Burnout után: a regenerációhoz időre, terheléscsökkentésre és tudatos támogatásra van szükség
Fotó: Pexels.com
A szakirodalom és a nemzetközi egészségügyi szervezetek értelmezése szerint a burnout, azaz a szakmai kimerülés olyan munkahelyi jelenség, amely tartós, kezeletlen stressz hatására alakul ki, és szorosan kapcsolódik a munkavégzés körülményeihez. A meghatározások alapján nem betegségről, hanem egy fokozatosan kialakuló állapotról van szó, amely hosszabb idő alatt fejti ki hatását a munkavállalók teljesítményére, közérzetére és magánéletére. A jelenséget az Egészségügyi Világszervezet is a munkahelyi krónikus stressz következményeként írja le.
Gyakran hozzájárul a kialakulásához a munka és a magánélet közötti egyensúly felborulása, a folyamatos ügyfélkapcsolatból fakadó érzelmi megterhelés, illetve az elismerés vagy a visszajelzés hiánya. A szakértők szerint a burnout nem egyik napról a másikra jelenik meg, hanem fokozatosan mélyül, miközben az érintett sokszor csak későn ismeri fel a problémát.
A kimerülés veszélyei abban rejlenek, hogy hosszú távon
A jelenség gyakran együtt jár alvászavarokkal, ingerlékenységgel, motivációvesztéssel, valamint azzal az érzéssel, hogy a munkavállaló elszakad saját szakmai szerepétől. Kezeletlenül hagyva a burnout akár tartós munkaerőpiaci kieséshez is vezethet.
A kezelési lehetőségek kapcsán a szakértők hangsúlyozzák, hogy
Ide tartozhat a feladatok újraszervezése, a munkaidő rugalmasabbá tétele, valamint pszichológiai vagy munkahelyi tanácsadás igénybevétele.
A megelőzés szempontjából kulcsfontosságúnak tartják a korai jelzések felismerését, a nyílt kommunikációt a munkahelyeken, valamint azt, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt felelősséget vállaljanak a mentális jóllét fenntartásáért. A szakmai álláspontok szerint a burnout megelőzése nem egyszeri beavatkozást, hanem folyamatos figyelmet és szervezeti szintű szemléletváltást igényel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!