
Vétóznak? Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint Románia spanyol mintára megakadályozhatja, jogy magyar kézbe kerüljön az E.ON romániai érdekeltsége
Fotó: Facebook/AHK Romania
Románia spanyol mintára, nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja, hogy a magyar MVM vásárolja meg a német E.ON energiacég romániai érdekeltségét – jelentette ki a Financial Times-nak nyilatkozva Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
2025. január 10., 09:592025. január 10., 09:59
2025. január 10., 10:062025. január 10., 10:06
A miniszter szerint felülvizsgálják a magyar állami tulajdonú MVM által az E.ON Romania energiaszolgáltató megvásárlására tett ajánlatot, miután felmerült a gyanú a túlzó ajánlat mögött álló indítékokkal kapcsolatban, beleértve az orosz befolyástól való félelmet.

A Versenytanácshoz fordult a szélsőjobboldali Románok Egységéért Szövetség (AUR) a hét elején a az E.ON Energie Románia magyarországi MVM-nek történő eladását célzó ügylet miatt.
Mint arról beszámoltunk, a magyar állami tulajdonú MVM energetikai csoport nemrégiben túllicitálta a német E.ON vállalat tulajdonában lévő romániai gáz- és áramelosztó hálózat megvásárlásában érdekelt többi vállalatot.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a Financial Timesnak azt mondta, hogy
A baloldali spanyol kabinet azt vétózta meg, hogy a Ganz–MaVag (Magyar Vagon) csoport megvásárolja megvásárolja a Talgót, Európa egyik legnagyobb vonatgyártóját.
„Láttunk már precedenst Spanyolországban, ahol egy magyar céget érintő tranzakciót a románhoz hasonló bizottság utasított el” – mondta Burduja. „Mindezt akkor kell majd mérlegelnünk” – jegyezte meg.
– mondta.

A román miniszterelnök kancelláriáján megalakítandó bizottság fogja megvizsgálni, hogy a magyar állami tulajdonban levő MVM megvásárolhatja-e a német E.ON csoport romániai szolgáltatói üzletágát – értesült a Hotnews.
Az MVM árbevételét tekintve a második legnagyobb magyarországi cég, és az orosz gáz fő magyarországi importőre. Emellett egy orosz tervezésű atomerőművet is üzemeltet Magyarországon, amelyet a moszkvai állami atomóriás, a Roszatom égisze alatt bővítenek.
A magyar cég akár 200 millió eurót is felajánlhatott az E.ON Energie többségi részvénycsomagjáért, amelynek értékét Burduja legfeljebb 50 millió euróra becsülte. Az ajánlat jóval magasabb volt, mint amit a versenytársak, köztük két román állami tulajdonú energetikai vállalat hajlandó volt fizetni.

A magyar állami tulajdonú MVM energetikai vállalat megegyezett a német E.ON csoporttal az E.ON Energie romániai gáz- és áramszolgáltató vállalat felvásárlásáról – értesült a Hotnews.ro hírportál a tranzakcióhoz közel álló forrásoktól.
„Kivizsgálják az ügylet értékét ... és az energiapiacra gyakorolt lehetséges hatásokat” – mondta. „További vizsgálatokat fogunk folytatni, valószínűleg a nemzetbiztonsági intézmény véleményét is kikérve” – jegyezte meg.
– mondta Burduja, hozzátéve, hogy Románia saját földgázkészleteit akarja kiaknázni, és további készleteket akar vásárolni az azonnali piacon.
Decemberben Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Timesnak azt mondta, miután az MVM-megállapodásról tárgyalt Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel, hogy vannak „megoldatlan kérdések”, amelyeket még meg kell oldani.
„A román miniszterelnök felvetette ezeket a kérdéseket, és kérte, hogy ... hozzunk létre egy közös munkacsoportot, hogy mindenkit megnyugtassunk és mindent átláthatóvá tegyünk” – mondta Orbán Viktor, megválaszolatlanul hagyva az Oroszországnak az üzletben való részvételével kapcsolatos egyéb kérdéseket.

Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
Mint arról beszámoltunk,
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságnál (ANRE) 16 évig – ebből évekig alelnökként tevékenykedő Nagy-Bege Zoltán a Krónikának nyilatkozva kijelentette: görcsös erőlködésnek tartja az MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat. Nagy-Bege szerint
A szakember úgy véli, az MVM-mel szembeni hangulatkeltés helyett azt kellene kielemezni, miért vonultak ki Romániából nagy energiacégek az elmúlt években.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!