A kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerdán ülésezett a Victoria-palotában
Fotó: Gov.ro
A kormány által kedden bejelentett intézkedéscsomaggal nem érhetők el az adóreform célkitűzései, és a gazdaság egyes ágazataiban nem sikerül felszámolni az adóelkerülést és a csalást az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint.
2023. szeptember 20., 21:052023. szeptember 20., 21:05
2023. szeptember 20., 22:102023. szeptember 20., 22:10
Dumitru Costin a kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerda esti üléséről számolt be a sajtónak, amelynek fő napirendi pontja a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezet volt. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy „semmi hír” a közbeszerzési törvény módosításáról, amire szerinte azért lenne szükség, mert a jogszabály előírásai kedveznek azoknak az ügyeskedőknek, akik alvállalkozókkal végeztetnek el munkálatokat.
Ezt azzal illusztrálta, hogy miközben az állami építőipari vállalatoknál az átlagfizetés meghaladja a 7000 lejt, a magáncégeknél ennek összege alig 4300 lej. Ez szerinte azt jelenti, hogy az utóbbi vállalkozások sok esetben feketén fizetik az alkalmazottaikat.
„Tehát a mi álláspontunk az, hogy az adóreform célkitűzéseit így nem lehet elérni, legfeljebb bizonyos jelenségeket lehet némileg visszaszorítani. Ezért én több társammal együtt feltettem a kérdést: uraim, mikor akarnak alaposan nekilátni azoknak az adóreformoknak, amelyekre Romániának valóban szüksége van?” – számolt be a szakszervezeti vezető. Costin beszélt annak a veszélyeiről is, hogy az étkezési utalványokat ezentúl készpénzzel helyettesítse a kormány. Szerinte ehelyett inkább az utalványokat kibocsátó cégek jutalékát kellene csökkenteni.
Marcel Ciolacu emlékeztetett, hogy a jogszabályjavaslatnak négy területre terjed ki: az állami kiadások csökkentése, az adóbehajtás növelése és az adócsalás visszaszorítása, a luxus, a káros szenvedélyek és az extraprofit megadóztatása, valamint az adófizetők közötti egyenlőség biztosítása. A miniszterelnök elmondta, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor az állami kiadások lefaragása volt a kormány kiindulópontja. Ezért jelentősen csökkentik a közszférában a vezetői posztok számát, megszüntetik a betöltetlen állásokat, összevonnak és decentralizálnak intézményeket, korlátozzák a bérpótlékokat és a különböző juttatásokat. „Egy 8000 lejes fizetésű közalkalmazott nem kérhet üdülési és étkezési utalványt is” – jegyezte meg.
Ciolacu kifejtette, hogy a törvénytervezet egy másik fontos fejezete az adócsalás és az adóelkerülés visszaszorítását célzó intézkedésekről szól. Ezeknek megfelelően jelentősen növelik a törvénysértésért járó bírságokat és lehetővé teszik az adócsalásból származó javak széleskörű elkobzását. A miniszterelnök kiemelte azt az előírást is, hogy a magánszemélyek 70 százalékos adót fognak fizetni az igazolatlan eredetű jövedelmük után.
Emellett a bankokra extraprofitadót vetnek ki, és az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb. Ciolacu megemlítette azt is, hogy a törvénytervezet előírja bizonyos adókedvezmények fokozatos kifizetését, amivel a kormány biztosítja az adófizetők közötti egyenlőséget. Közlése szerint ezek a kedvezmények évi 75 milliárd lejtől fosztják meg az államkasszát.
A kormányfő végezetül bejelentette, hogy október elsejétől a bruttó országos minimálbér 10 százalékkal 3300 lejre nő, az építőiparban pedig 12,5 százalékkal 4500 lejre emelkedik a minimálbér összege.
Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!