
A kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerdán ülésezett a Victoria-palotában
Fotó: Gov.ro
A kormány által kedden bejelentett intézkedéscsomaggal nem érhetők el az adóreform célkitűzései, és a gazdaság egyes ágazataiban nem sikerül felszámolni az adóelkerülést és a csalást az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint.
2023. szeptember 20., 21:052023. szeptember 20., 21:05
2023. szeptember 20., 22:102023. szeptember 20., 22:10
Dumitru Costin a kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerda esti üléséről számolt be a sajtónak, amelynek fő napirendi pontja a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezet volt. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy „semmi hír” a közbeszerzési törvény módosításáról, amire szerinte azért lenne szükség, mert a jogszabály előírásai kedveznek azoknak az ügyeskedőknek, akik alvállalkozókkal végeztetnek el munkálatokat.
Ezt azzal illusztrálta, hogy miközben az állami építőipari vállalatoknál az átlagfizetés meghaladja a 7000 lejt, a magáncégeknél ennek összege alig 4300 lej. Ez szerinte azt jelenti, hogy az utóbbi vállalkozások sok esetben feketén fizetik az alkalmazottaikat.
„Tehát a mi álláspontunk az, hogy az adóreform célkitűzéseit így nem lehet elérni, legfeljebb bizonyos jelenségeket lehet némileg visszaszorítani. Ezért én több társammal együtt feltettem a kérdést: uraim, mikor akarnak alaposan nekilátni azoknak az adóreformoknak, amelyekre Romániának valóban szüksége van?” – számolt be a szakszervezeti vezető. Costin beszélt annak a veszélyeiről is, hogy az étkezési utalványokat ezentúl készpénzzel helyettesítse a kormány. Szerinte ehelyett inkább az utalványokat kibocsátó cégek jutalékát kellene csökkenteni.
Marcel Ciolacu emlékeztetett, hogy a jogszabályjavaslatnak négy területre terjed ki: az állami kiadások csökkentése, az adóbehajtás növelése és az adócsalás visszaszorítása, a luxus, a káros szenvedélyek és az extraprofit megadóztatása, valamint az adófizetők közötti egyenlőség biztosítása. A miniszterelnök elmondta, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor az állami kiadások lefaragása volt a kormány kiindulópontja. Ezért jelentősen csökkentik a közszférában a vezetői posztok számát, megszüntetik a betöltetlen állásokat, összevonnak és decentralizálnak intézményeket, korlátozzák a bérpótlékokat és a különböző juttatásokat. „Egy 8000 lejes fizetésű közalkalmazott nem kérhet üdülési és étkezési utalványt is” – jegyezte meg.
Ciolacu kifejtette, hogy a törvénytervezet egy másik fontos fejezete az adócsalás és az adóelkerülés visszaszorítását célzó intézkedésekről szól. Ezeknek megfelelően jelentősen növelik a törvénysértésért járó bírságokat és lehetővé teszik az adócsalásból származó javak széleskörű elkobzását. A miniszterelnök kiemelte azt az előírást is, hogy a magánszemélyek 70 százalékos adót fognak fizetni az igazolatlan eredetű jövedelmük után.
Emellett a bankokra extraprofitadót vetnek ki, és az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb. Ciolacu megemlítette azt is, hogy a törvénytervezet előírja bizonyos adókedvezmények fokozatos kifizetését, amivel a kormány biztosítja az adófizetők közötti egyenlőséget. Közlése szerint ezek a kedvezmények évi 75 milliárd lejtől fosztják meg az államkasszát.
A kormányfő végezetül bejelentette, hogy október elsejétől a bruttó országos minimálbér 10 százalékkal 3300 lejre nő, az építőiparban pedig 12,5 százalékkal 4500 lejre emelkedik a minimálbér összege.

Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
szóljon hozzá!