
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában, amelyet a Social Progress Imperative nevű nemzetközi nonprofit szervezet állított össze a Deloitte támogatásával.
2024. március 26., 15:052024. március 26., 15:05
Az Agerpres által szemlézett tanulmány szerint Románia az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében az országok második kategóriájába maradt Argentína, Barbados és Bulgária után. Pontszámuk alapján a vizsgált országokat hat kategóriába osztották. Románia 2022-ben jutott fel a másodikba.
A nonprofit szervezet tanulmányából kiderül, hogy a társadalmi haladást mérő mutató több mint egy évtizedig tartó folyamatos növekedése után

Románia a múlt évhez képest egy helyet előrelépve a 43-ik lett idén az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 169 ország rangsorában.
A kutatás módszertana szerint a Social Progress Imperative három szempontból vizsgálta meg a 170 országot az úgynevezett Társadalmi Haladás Index kiszámításához. Pontozták 1-től 100-ig terjedő skálán az alapvető szükségletek kielégíthetőségét, azaz az élelemhez, alapvető egészségügyi ellátáshoz, ivóvízhez és csatornázáshoz, köztisztasági szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és biztonsághoz való hozzáférést. A jólétet az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és információhoz való hozzáférés, a jó egészségi állapot és a környezet minősége alapján értékelték. Emellett pontozták a vizsgált ország polgárainak lehetőségeit az emberi jogok, az egyéni szabadságjogok, a választás szabadsága, a társadalmi felzárkóztatás és a felsőoktatáshoz való hozzáférés alapján. Az országokat a kapott pontszám alapján hat kategóriára osztva rangsorolták.
A legjobb pozíciót, a 28. helyet az ország az élelemhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve a lakhatás (43.), a személyes biztonság (45.), illetve az információk és távközlés (46.) terén érte el. A leggyengébben Románia a társadalmi felzárkóztatás (71.), illetve az ivóvízhez és csatornázáshoz való hozzáférés (67.) terén teljesített.
Az utolsó három helyre Csád, a Közép-Afrikai Köztársaság és Dél-Szudán került. Az EU összes tagállama az első két kategóriába került.
A közép- és kelet-európai országok közül Észtország (18.) érte el a legjobb helyezést. A balti államot követi Csehország (19.), Szlovénia (20.), Litvánia (31.), Lettország (32.), Horvátország (33.), Szlovákia (35.), Lengyelország (36.), Magyarország (40.), Bulgária (43.) és Románia (44.).
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!