Ciolacu újfent az ígéri, hogy jövőre nem lesz áfaemelés
Fotó: Gov.ro
Marcel Ciolacu kormányfő egy szerda esti sajtóeseményen újfent arról biztosította a közvéleményt, hogy „jövőre nem lesz semmilyen áfaemelés”.
2024. október 10., 09:292024. október 10., 09:29
A miniszterelnök arra az újságírói felvetésre reagált, hogy számos gazdasági elemző és szakember szerint a pénzügyminiszter a kormány deficitcsökkentési tervébe foglalt 2025-ös adóemelésekről egyeztet az Európai Bizottsággal.
Elsőként azzal, hogy nincs szükség adóemelésekre a költségvetési hiány csökkentéséhez, és „nem lesz semmiféle áfaemelés”.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy jelenlegi a GDP 10 százalékát is eléri az adócsalás, uniós viszonylatban
„Ezeken a területeken kell javítani, és akkor csökkenthető a deficit” – magyarázta Ciolacu az Agerpres hírügynökség szerint.
Hozzátette: már csak azért sem értene egyet az áfaemeléssel, mert inflációgerjesztő hatása van. „Épp most szorítottuk az inflációt 5 százalék alá. Ez az első alkalom, hogy nőtt a fogyasztás és az életszínvonal, nem akarjuk elölről kezdeni az egészet” – jelentette ki.
Az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintje 2025 márciusában sem fog módosulni, sőt az élelmiszerek és gyógyszerek esetében is megmarad a 9 százalékos áfa – ígéri Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfői babérokra pályázó elnöke.
Marcel Ciolacu ugyanakkor beszélt arról is, hogy az adókedvezményeket azokra a társadalom számára hasznos beruházásokra és szolgáltatásokra kellene korlátozni, amelyeket az állam nem tud biztosítani.
A kormányfő példaként említette, hogy ha egy vállalkozó sportcsarnokot építene, akkor ezt a beruházást az állam adókedvezményekkel segíthetné. „A projektalapú adókedvezményeket támogatnám. Meg kell vizsgálni egy közösség vagy akár az ország szükségleteit, és ahol az állam nem tudja ezeket biztosítani, (...) adókedvezményekkel lehet segíteni” – magyarázta.
Úgy fogalmazott, hogy egy modern állam csak korlátozott ideig nyújt adókedvezményeket. Megjegyezte, hogy ezeket az elmúlt 30 évben „bizonyos érdekek szerint” osztogatták, ami ártott Románia hitelességének.
Ciolacu emlékeztetett: három évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Párt javaslatára módosult úgy a törvény, hogy az egészségügyi ágazatba befektető alapítványok visszaigényelhetik az áfát. „Ez a támogatás ösztönző volt mindazok számára, akik hajlandóak befektetni az egészségügyi infrastruktúrába. Valójában ez csak egy példa arra az esetre, amikor az állam nem volt érzéketlen az üzleti szférából érkező igényekkel szemben” – nyilatkozta a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!