Van kiút? Az új segélyezési rendszer a valóban rászorulókon kíván segíteni
Fotó: Barabás Ákos
Több tízezerrel nőtt a szociális segélyben részesülők száma a régi rendszert idén januárban váltó, úgynevezett társadalmi befogadás minimumjövedelmének bevezetése óta. A korábbinál sokkal több rászorulót megcélzó járadék feltételei ugyanakkor az első hónapokban már több ezer munkakerülőt kirostáltak.
2024. április 29., 09:302024. április 29., 09:30
Romániában 2024. január elsején vezették be a szociális kirekesztést meggátolni hivatott, a be- vagy visszailleszkedést ösztönző társadalmi befogadás minimumjövedelmét (románul venit minim de incluziune – VMI). A reform során gyakorlatilag egyesítettek kétféle járadékot: a szociális segélyt és a családtámogató ellátást. Az újítást javarészt nemzetközi nyomásra vitték véghez: az Európai Unió és a Világbank is évek óta sürgeti a romániai szociális támogatási rendszer újragondolását, mely immár megvalósult, január óta érvényben van.
„Ez alapvetően fontos, hogy valóban a legszegényebb embereken segítsenek. A VMI a két korábbi rendszer egyesítésével a leginkább rászoruló családokra összpontosít. Kevéssel kezd, azaz eleinte nem minden olyan személy kap segítséget, akinek szüksége van rá, de konkrét tervek vannak az intézkedés fokozatos kiterjesztésére: azt hiszem, most, az elején 160 ezer emberről beszélhetünk, de terveink szerint egymillióra nőhet a számuk” – nyilatkozta tavaly ősszel Michal Rutkowski, a Világbank regionális szociális és munkaügyi igazgatója.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter akkor megerősítette, hogy 2023 szeptemberében 160 ezer, szociális segélyt kapó polgárt tartottak nyilván, számuk pedig szerinte hamarosan 400 ezerre nőhet a társadalmi befogadás minimumjövedelmének bevezetésével.
A társadalmi befogadás fogalma évek óta beépült az európai uniós szakpolitikákba. Az Európai Bizottság honlapján olvasható leírás szerint az Európai Unió támogatja és saját intézkedésekkel egészíti ki a szociális védelemmel és a társadalmi befogadással kapcsolatos tagállami tevékenységeket.
Ez a szakpolitikai intézkedések széles körét foglalja magában, melyek a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését, valamint meghatározott csoportok, köztük a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a hajléktalanok társadalmi befogadásának előmozdítását szolgálják.
Csaknem négy hónappal az új járadék bevezetése után a bukaresti munkaügyi minisztérium arról tájékoztatta az Adevărul hírportált, hogy április 23-án 236 864-en szerepeltek a haszonélvezők nyilvántartásában, tehát egyelőre mintegy 76 ezerrel nőtt az állami támogatásban részesülők száma tavaly őszhöz képest.
Miközben a szám várhatóan folyamatosan növekedni fog, már az első három hónapban több ezren „kirostálódtak”:
Ugyanis a vonatkozó jogszabály szerint a társadalmi befogadás minimumjövedelmében részesülő munkaképes jogosultaknak kötelességük havonta valamilyen közösségi akcióban vagy közmunkában részt venniük, illetve állást kell keresniük a helyi munkaerő-elhelyező hatóság közvetítésével.
Egyébként idén februárban a legtöbb felkaroltat Dolj (12 923 személy), Bákó (11 831), Buzău (9951), Suceava (9875), Iași (9800), Teleorman (9744) és Vaslui (9544) megyében tartották nyilván, tehát az „élbolyban” nincs erdélyi megye. A legkevesebben Bukarestben (386), illetve Ilfov (999) és Temes megyében (1630) kapják az új állami segélyt.
A szociális jogok európai pillére húsz kulcsfontosságú alapelvet és jogot határoz meg, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a munkaerőpiacok és a szociális védelmi rendszerek méltányosak legyenek és jól működjenek. Az erre vonatkozó cselekvési terv az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiára építve három célkitűzést irányoz elő a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan a foglalkoztatás, a felnőttoktatás és a szegénység területén.
A szegénység elleni fellépés terén kitűzött cél értelmében 2030-ig legalább 15 millióval csökkenteni kell a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek számát, és gondoskodni kell arról, hogy ezen belül legalább egyharmadot tegyen ki a gyermekek aránya.
A bukaresti szakminisztérium az Adevărul szerint úgy próbálja ösztönözni, elősegíteni a társadalmi be- vagy visszafogadást, hogy állásbörzéket szervez azokban a térségekben, ahol sok a VMI-kedvezményezett. Másrészt a helyi hatóságok is részt vesznek a formálásban és informálásban, például más települések munkaerő-kereséséről, távmunka-lehetőségekről is értesítik a támogatottakat: „a lényeg, hogy dolgozzanak”.
A társadalmi befogadás minimumjövedelmét azok kaphatják meg, akiknek egyedülálló rászorulóként havi jövedelme nem haladja meg a 346 lejt, ha pedig 65 év feletti igénylőről van szó, akkor az 504 lejt. Gyerekes családok esetében az egy főre jutó jövedelem nem lehet több 879 lejnél.
A minisztérium tájékoztatása szerint azok esetében, akik semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, személyenként (az egyedülállók, illetve a családtagok fejenként) legtöbb 346 lej minimumjövedelemben részesülhetnek, a 65 év felettiek esetében ez az összeg 504 lej. Ha az igénylő vagy a család valamely tagja rendelkezik valamiféle, az említett határértékeknél kisebb jövedelemmel, akkor azt arányosan levonják a megkapható összegből.
Simona Bucura-Oprescu szakminiszter tavaly ősszel úgy számolt, hogy ha a régi rendszerben egy család 529 lejes családtámogató ellátást és 226 lej szociális segélyt, azaz 785 lejes össztámogatást kapott, a társadalmi befogadás minimumjövedelme esetükben összesen 944 lej lehet, tehát több pénz juthat a rászorulóknak, mint amennyi korábban.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
Hónapok óta enyhén, de folyamatosan növekszik a munkanélküliség Hargita megyében, és ugyan volt egy több mint százfős elbocsátás Székelyudvarhelyen, valójában jórészt nem a leépítések miatt növekszik az állástalanok száma.
2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!