„Feketelistázás” a helyi közigazgatásban: kiknek van veszélyben az állása a megszorítások miatt?

– idézte az RMDSZ-es tárcavezető szavait a News.ro hírügynökség.

Cseke szavai szerint ez a módosítás a 2010/63-as rendeletre vonatkozna, amely meghatározza a posztok minimális és maximális számát a település – község, város, megye, kerület, Bukarest – besorolása szerint.

korábban írtuk

Bolojan a megszorításokról: ha nem tesszük meg, még bonyolultabb helyzetbe kerülünk

A politikai stabilitás az egyik legfontosabb mutató, amelyet a pénzpiacok, az Európai Bizottság, a partnerországok vagy a befektetők figyelembe vesznek az ország helyzetének megítélésekor – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő.

Nem minden önkormányzatot érintenek egyformán a megszorítások

A tárcavezető jelezte egyúttal: ő maga támogatja a posztok számának csökkentését, mivel „nem mindenkit érint egyformán”. „Egy olyan helyi hatóságnál, ahol a tevékenységet hatékonyan irányították és a szervezeti felépítés nem teljes mértékben kihasznált, ez a csökkentés nem feltétlenül jelenti azt, hogy bárkit is elbocsátanak. Ezzel szemben ott, ahol a szervezeti felépítés telített és a hatékonyság az idők folyamán kívánnivalót hagyott maga után, ott átszervezésre lesz szükség, mert a posztok számának 20 százalékos lefaragása a betöltött munkahelyek számának csökkenését is jelenti” – magyarázta a fejlesztési miniszter.

Cseke Attila amúgy úgy vélekedett, hogy a parlamentnek még ebben a hónapban rá kellene bólintania a második intézkedéscsomagra.

korábban írtuk

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Az elmúlt időszakban Ilie Bolojan miniszterelnök és Dragoș Anastasiu azóta korrupciós botrány miatt lemondani kényszerült kormányfőhelyettes is beszélt a készülő intézkedéscsomag részleteiről.

Bolojan például többször is említette azt a sok éve belebegtetett, ám végül nem foganatosított megszorítást, ami szerint

„Úgy gondolom, hogy mivel bizonyos intézményekben létszámleépítésre kerül sor, és ezt elkerülhetetlennek tartom a közeljövőben, erkölcsi szempontból legalábbis igazságosabb lenne, ha az elmenő személy olyan ember lenne, aki részesül jövedelemben, nyugdíjban, előrehozott nyugdíjazás következtében, ahelyett, hogy mondjuk egy fiatal távozna, aki ott maradhatna. És meg fogjuk vizsgálni ezt a lehetőséget, hogy elfogadjuk egy olyan intézkedést, amely megtiltja a nyugdíj és a közszférában szerzett fizetés egyidejű folyósítását” – nyilatkozta nemrég Ilie Bolojan a B1 Tv-nek.

„A második intézkedés a helyi rendőrök számát érinti, abban az értelemben, hogy a ma megállapított normát, azaz 1 helyi rendőrt 1000 lakosra, meg kell emelni. (...) A növelés mértékét a megyeszékhely önkormányzatokkal folytatott konzultációk után fogjuk meghatározni, ezeken a településeken van ugyanis Romániában a legtöbb helyi rendőr. (...) Nem lesz többé öt országos rendőr egy diszpécserközpontban és további öt helyi rendőr egy másikban. Egyetlen diszpécserszolgálattal, közös videómegfigyeléssel tisztázzuk a felelősségi köröket, és elkerüljük a felesleges kiadásokat” – idézte az Adevărul.ro portál minap megjelent összeállítása a Bihar megyei politikust, aki korábban Nagyvárad polgármestereként, majd a Bihar megyei önkormányzat elnökeként is bizonyította, hogy ha kiadáscsökkentésről van szó, akkor nem teketóriázik.

„Ma olyan helyzetekkel találkozunk, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek kevés alkalmazottal nagyon jól működnek, és vannak olyanok, ahol sokkal több alkalmazott van, de nem látszik semmilyen plusz szolgáltatás, minőségi javulás. Vannak olyan megyei tanácsok, amelyek 100 alkalmazottal rendelkeznek, és vannak kisebb megyék, amelyek több mint 200 alkalmazottal rendelkeznek. A módszer, ahogyan ez meghatározásra kerül, azt eredményezi, hogy ahol a személyzet létszáma eltúlzott volt, ott csökkenteni kell, és ahol a létszám alacsony, azokra nem lesz hatással” – magyarázta korábban Ilie Bolojan.

„Van egy teljesítménybeli problémánk, hadd mondjak egy példát arra, hogyan értékelhetjük ezt. Vettünk néhány repülőteret, megnéztük az utasok számát, és összehasonlítottuk. Ebből az összehasonlításból látható, hogy a romániai repülőtereken, nem akarok egyet se megnevezni, sokkal kevesebb személyzettel is meg lehet oldani” – nyilatkozta a távozó miniszterelnök-helyettes.

Megszorítási kényszerben

Mint ismeretes, a megszorítások azt követően váltak elkerülhetetlenné, hogy – többek között az elnökválasztás érvénytelenítése miatt az idei évre is átnyúlt 2024-es választási szuperév kampányadakozásai miatt – óriásira duzzadt az amúgy az európai uniós viszonylatban egyik legmagasabbnak számító GDP-arányos költségvetési hiány, a tavalyi év végén elérte a 9,4 százalékot.

A parlamenti választások után megalakult Ciolacu-kormány már tudta, hogy deficitcsökkentésre lesz szükség, ha az ország nem akarja a bóvli kategóriába besorolt államokhoz hasonló óriási kamatok mellett finanszíroznia hiányt, illetve nem akarja, hogy Brüsszel elzárja a pénzcsapokat. Első körben egy úgynevezett salátarendeletbe foglalt intézkedésekkel próbált „tüzet oltani”, és vállalta, hogy 2025-ben konkrét intézkedéseket foganatosít a kiadások visszaszorítása és a bevételek növelése érdekében.

Az idei évi állami költségvetésben nem kevesebbet vállaltak, mint hogy 7,05 százalékos szintre szorítják vissza a 2025-ös év végére a hiányt, ma már azonban senki sem hiszi azt, hogy ezt a célt tartani lehetne, még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerülhet visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.

Amint arról korábban írtunk, az augusztus elsejétől hatályos első deficitcsökkentő intézkedéscsomag főbb előírásai:

• az általános forgalmi adó (áfa/TVA) emelése,
• a 3 ezer lejnél nagyobb nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni augusztustól;
• 2026. január 1-től a felvett osztalék után a jelenlegi 10 százalék helyett 16 százalék adót kell fizetni, és nő a szerencsejátékokból származó bevételek után fizetendő adó mértéke is, a bankokat terhelő extraadó pedig az árbevétel 2 százalékáról a 4 százalékára emelkedik;
• a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak az idén és 2026-ban is be lesznek fagyasztva.

korábban írtuk

Zöld jelzés a megszorításoknak: kihirdette Nicușor Dan az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagot

Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.