
Fotó: Rostás Szabolcs
Jelentős számban járnak át a környező országokba – többek között Romániába – tankolni a magyarországi sofőrök az árkülönbségek miatt sajtóbeszámolók szerint.
2023. január 10., 18:002023. január 10., 18:00
Az RTL Klub kereskedelmi csatorna beszámolója alapján az Index portál arról írt kedden, hogy a magyarországi benzinárstop eltörlése után beindult a „negatív benzinturizmus”, ami annyit tesz, hogy a határ mellett élő magyarok közül egyre többen tankolnak külföldön, mivel a szomszédos országokban olcsóbban lehet üzemanyaghoz jutni, mint Magyarországon. Mint ismeretes, az Orbán-kormány tavaly december 7-ei hatállyal megszüntette az egy évvel korábban bevezetett ársapkát, amelynek köszönhetően egységesen 480 forintba (akkori árfolyamon 6,5 lej, jelenleg 1 lej 80 forint) került a benzin és a gázolja literenkénti ára.
Azóta fordult a kocka. Az Index beszámolója szerint jelenleg Szlovákiában a 95-ös benzin körülbelül 50, a gázolaj 60 forinttal olcsóbb, Romániában pedig a benzinen literenként 100 (1,25 lej), a gázolajon pedig akár 110 forintot (1,37 lej) is spórolhatnak a magyar–román határon átkelő járművezetők. Az anyaországi kutaknál a 95-ös oktánszámú benzin jelenleg literenként 652 forintba (8,15 lej), míg a gázolaj 720 forintba (9 lej) kerül.
A portál közölte, a drávaszabolcsi határátkelő után található első horvátországi benzinkúton – ahol a 95-ös benzin literenként 118, a gázolaj 122 forinttal olcsóbb, mint Magyarországon – egyre több magyar rendszámú autó fordul meg. A magyar–román–szerb hármashatár közelében fekvő Kübekháza polgármestere arról számolt be, hogy a település lakói a tankoláson kívül sokszor a bevásárlást is Romániában végzik az olcsóbb árak miatt.
– idézte az Index Molnár Róbert polgármestert. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára úgy nyilatkozott, leginkább a 27 százalékos általános forgalmi adóval (áfa) magyarázható, hogy a környező országokban jóval olcsóbb az üzemanyag, mint Magyarországon.
Romániában az év elején átlagosan mintegy 0,30 lejjel drágult az üzemanyag, miután a bukaresti kormány megszüntette az árkompenzációt. A Nicolae Ciucă vezette kabinet még tavaly júliusban vezette be a 0,50 lejes támogatást, amelynek a felét vállalta át az állam, 25 banit a kereskedőkre hárítottak. A január elsejei áremelkedés nyomán a 95-ös oktánszámú benzint már 6,39 lejért, míg a standard gázolajat 7,50 lejért forgalmazzák literenként a hazai kőolajipari társaságok. Romániában 19 százalékos az üzemanyagok jövedéki adója, és tavaly – miután meredeken drágulni kezdett a benzin és a gázolaj – voltak kezdeményezések, hogy ezt csökkentsék 5 százalékra, de a kormány nem támogatta.

Több mint 0,30 lejjel emelkedett a benzin és a gázolaj literenkénti ára a romániai töltőállomásoknál 2023. januárjának első napján az állami kompenzáció megszüntetésének hatására. Nőtt az áfa a vendéglátóiparban, de az üdítőitalok esetében is.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!