Részben az export növekedési ütemének lassulása miatt fog csökkenni idén a román össztermék
Fotó: Gov.ro
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása következtében az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
2023. március 30., 11:302023. március 30., 11:30
2023. március 30., 12:002023. március 30., 12:00
A magyar tőkéjű pénzintézet romániai leányvállalata ezt a tendenciát összhangban találja a globális bankszektor közelmúltbeli problémáival, amelyek a gazdasági aktivitást érintő kockázatokra utalnak. Az OTP Románia előrejelzése szerint még ha az első hat hónapban lassul is a román gazdaság növekedése, az össztermék (GDP) bővülése jó kilátásokkal rendelkezik a további fellendülésre, és az év végére eléri a 2,8 százalékot. Ehhez az eredményhez hozzájárul az a tény, hogy az infláció az alaphatások enyhülését és az árnyomás gyengülését követően csökkenő pályára áll, és az év végére eléri a 6,5 százalékot.
A pénzintézet elemzői úgy vélik, a gazdasági fellendülés tavalyi teljesítménye, amikor Románia 4,9 százalékos növekedést regisztrált, a GDP-képződéshez való ágazati hozzájárulások tekintetében is strukturális változásokat jelzett. A tavalyi növekedést – különösen a negyedik negyedévben – az építőipar és a mezőgazdaság vártnál kisebb mértékű visszaesése hajtotta, 2023-ban az építőipar hozzájárulása várhatóan csökkenni fog, míg a kiskereskedelem stabil marad, a szolgáltatások és az ipar pedig enyhe növekedést mutat.
Az év második felében fog drágulni az energia
„A növekedés lassulásának magyarázata a reálgazdaságból ered, ahol a magánfogyasztás, a háztartások fogyasztása a vásárlóerővel és a reálbérek szintjével közvetlen összefüggésben csökken. Ugyanakkor az energiadíjak szintje az európai szintű kereslet és fogyasztás kiigazítását követően, az enyhébb tél hatásaival együtt stabilizálódott, és úgy tűnik, hogy a néhány hónappal ezelőtti súlyos helyzet elmúlt. Az energiaárak további emelkedésére az év második felében kerülhet sor, amikor a tél beállta előtt a gáztartalékok nagy része felhalmozódik” – állapítják meg az OTP romániai leányának elemzői.
Kitérnek arra is, hogy az év első hónapjaiban az inflációs szint még mindig 2022 utolsó negyedévének hatásai alatt volt, ami a februári atipikus alakulást is indokolta, amikor januárhoz képest enyhén, 15,5 százalékra emelkedett a pénzromlás mértéke, aminek magyarázata a továbbra is emelkedő maginflációban keresendő. Az infláció alakulásának mintázatát és annak főbb összetevőit tekintve arra lehet számítani, hogy az üzemanyagárak hatása már az év első negyedévében elhalványul, majd a második negyedévben az energiaárak csökkenő részesedését lehet látni a havi inflációban.
Jobb a foglalkoztatási ráta, mint más európai gazdaságokban
„Az előrejelzések szerint a szolgáltatások árainak aránya az év során viszonylag állandó marad, míg a tendencia azt mutatja, hogy az élelmiszerárak hatása fokozatosan csökken, különösen az év második felétől. Áprilistól tehát az infláció gyors csökkenése várható” – jósolja az OTP, hozzátéve, azáltal, hogy a bukaresti jegybank az év elején 0,25 százalékkal megemelte az irányadó kamatlábat, minden bizonnyal lezárta az elmúlt évben az infláció kordában tartását célzó emelési ciklust.
Tavaly a mezőgazdaság teljesítménye alapvetően hozzájárult a gazdaság bővüléséhez
Fotó: Pinti Attila
A tágabb makrogazdasági képet tekintve kitérnek arra is, hogy a foglalkoztatás stabil maradt, a foglalkoztatási ráta jobb, mint más európai gazdaságokban, a munkanélküliség pedig 5,6 százalékos szinten van, az európai átlag alatt.
Tavaly októberi, lapunkban ugyancsak ismertetett prognózisában az OTP Románia elemzői a nemzetközi pénzintézetek előrejelzéséhez képest alacsonyabb, 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósoltak 2023-ra. Akkor az infláció kapcsán megállapították, hogy a jelek szerint tetőzött vagy legalábbis a csúcspont közelében van, és miután több hónapig a 15-16 százalékos szint körül ingadozott, a következő időszakban csökkenő tendenciának kellene következnie.
A bukaresti statisztikai intézet (INS) legfrissebb, március elején közzétett adatsorában lefelé módosította a tavalyi negyedik negyedévi gazdasági növekedést, a tavalyi év egészét illetően azonban megerősítette a korábbi prognózist, miszerint 2022-ben 4,8 százalékkal bővült a román gazdaság. A román kormány a tavalyi évre 4,6 százalékos gazdasági növekedésre számított, idén 2,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. A Világbank szerint 2023-ban 2,6 százalékos, az Európai Bizottság szerint 2,5 százalékos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank előrejelzése szerint pedig 1,7 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!