Hiány, gazdaság. A kormánynak jelentős költségvetési hiánnyal kell számolnia, ennek csökkentéséhez pedig szakértők szerint adóemelés szükséges
Fotó: Gábos Albin
Közleményben reagált a pénzügyminisztérium azon keddi értesülésekre, amelyek szerint a kormány többek között az osztalékadó emelésével és az építőipari dolgozók adókedvezményének megszüntetésével csökkentené a költségvetési hiányt.
2024. július 30., 11:592024. július 30., 11:59
2024. július 30., 14:272024. július 30., 14:27
A közleményben a tárca arra hivatkozik, hogy az erre vonatkozó értesülések csupán „egy régi tervezeten” alapulnak, ugyanakkor nem cáfolja egyértelműen az adóemelési szándékot.
„Ami a nyilvánosság előtt megjelent információkat illeti, amelyek a kormány adó- és illetékemelési szándékáról, valamint bizonyos adókedvezmények megszüntetéséről szólnak, a pénzügyminisztérium közli, hogy a bemutatott információk egy régi munkadokumentumból származnak, és nem a kormány jelenlegi terveit tükrözik. Jelenleg a pénzügyminisztérium párbeszédet folytat az Európai Bizottság képviselőivel annak érdekében, hogy meghatározzák a legjobb megoldásokat, amelyek a gazdasági fejlődéshez és az EU tagjaként vállalt gazdasági elvekhez való igazodáshoz vezetnek, anélkül azonban, hogy az adóreform tárgyát képező intézkedéseket határoztak volna meg” – közölte a minisztérium.
Ugyanakkor a szóban forgó dokumentumon szereplő dátum július 23-ai.
Azt is leszögezte, hogy
Az adóemelésről kormányzati dokumentumokra hivatkozva a Profit.ri portál írt. Eszerint a kormány már elfogadott egy sor adóügyi intézkedést, de továbbiak várnak elfogadásra, beleértve az osztaléladó 8-ról 10 százalékra történő emelését, a tőke egyéb formáinak megadóztatását, a jövedéki adó emelését, azon termékek körének csökkentését, amelyekre csökkentett áfa érvényes, és az építőipari alkalmazottak adókedvezményeinek megszüntetését.
– derül ki a dokumentumból.
Ellenzi Marcel Boloș pénzügyminiszter, hogy a költségvetési hiányt a jövedelemadó vagy az áfa emelésével próbálják csökkenteni, ugyanakkor arra nem adott érdemi választ, hogy milyen módon szorítható le a deficit.
Mircea Ciolacu miniszterelnök az információt kommentálva leszögezte: nem igaz, hogy a kormány adóemelésekre készül
Hozzátette, hogy ilyen adóügyi intézkedéscsomagról még nem tárgyaltak sem a kormányban, sem a koalícióban, és emlékeztetett arra, hogy ezért arra kérte a minisztereket, hogy a kormányban ne terjesszenek elő adóügyi javaslatokat az üzleti környezettel és a civil társadalommal való előzetes konzultáció nélkül.
„Arra is kérem őket, hogy legyenek körültekintőbbek az ezzel kapcsolatos kommunikációjukban!
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az építőipari alkalmazottak (a munkaerő 10 százaléka) jelenleg mentesülnek a személyi jövedelemadó és a kötelező társadalombiztosítási járulékok egy része alól, azaz a második nyugdíjpillérbe való befizetés nem kötelező.
Az osztalékok adóját 5-ről 8 százalékra emelték, de még ezt a kulcsot is túl alacsonynak tartják a nemzetközi pénzintézetek és a kormány szociáldemokrata része. Ami a jövedelmek adómentes részének növelését illeti illeti, a kormány a következő évekre csak a magán egészségbiztosítás és az oktatás jövedelemadó-kedvezményét ígéri.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
Mint arról beszámoltunk,
Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott,
A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.
Ezzel szemben elemzők arra figyelmeztetnek, hogy már idén januárban 26,7 százalékkal emelkedtek az állami kiadások a 2023-as év első hónapjához képest, holott idéntől adókat és illetékeket emelt a kormány, így a hiány várhatóan eléri a 6 százalékot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia jelentős mennyiségben termel búzát, kukoricát és napraforgót, és Európa egyik meghatározó gabonaszállítója. Ennek ellenére a román állampolgárok bevásárlókosara egyre inkább külföldről érkező élelmiszerekkel telik meg.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első félévben jegyzett 3,64 százalékhoz képest – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Egy kínai, nehéz építőipari gépeket gyártó vállalat az európai piacra való belépést tervezi, és ennek érdekében megkezdte az előkészületeket egy gyártóüzem megnyitására a Brassó megyei Vidombákon – adta hírül a BZB.ro.
Romániában jelenleg nem áll fenn üzemanyag-ellátási válság kockázata – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A piacvezető Petrom pénteken újfent jelentősen emelte meg a töltőállomásain gyakorolt üzemanyagárakat, így a benzin ára meghaladta a 9 lejt, a gázolajé pedig egyre közelebb a 10 lejes lélektani határhoz.
Megtorpanni látszik az online kereskedelem Romániában: bár a boltok bevétele nőtt, a rendelések száma gyakorlatilag nem változott az év első felében.
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet.
A Nokian Tyres nagyváradi gyára a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújt, és a finn gumiabroncs-gyártó vezetése szerint a vállalat közép-európai növekedésének egyik fő hajtóerejévé vált.
Ugyan júniusban hét ponttal 37,5 pontra emelkedett a román gazdaság iránti bizalom indexe, de továbbra is recessziós helyzetre utaló szinten maradt – nyilatkozta csütörtökön a CFA Románia Egyesület elnöke, Adrian Codirlașu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!