
Hiány, gazdaság. A kormánynak jelentős költségvetési hiánnyal kell számolnia, ennek csökkentéséhez pedig szakértők szerint adóemelés szükséges
Fotó: Gábos Albin
Közleményben reagált a pénzügyminisztérium azon keddi értesülésekre, amelyek szerint a kormány többek között az osztalékadó emelésével és az építőipari dolgozók adókedvezményének megszüntetésével csökkentené a költségvetési hiányt.
2024. július 30., 11:592024. július 30., 11:59
2024. július 30., 14:272024. július 30., 14:27
A közleményben a tárca arra hivatkozik, hogy az erre vonatkozó értesülések csupán „egy régi tervezeten” alapulnak, ugyanakkor nem cáfolja egyértelműen az adóemelési szándékot.
„Ami a nyilvánosság előtt megjelent információkat illeti, amelyek a kormány adó- és illetékemelési szándékáról, valamint bizonyos adókedvezmények megszüntetéséről szólnak, a pénzügyminisztérium közli, hogy a bemutatott információk egy régi munkadokumentumból származnak, és nem a kormány jelenlegi terveit tükrözik. Jelenleg a pénzügyminisztérium párbeszédet folytat az Európai Bizottság képviselőivel annak érdekében, hogy meghatározzák a legjobb megoldásokat, amelyek a gazdasági fejlődéshez és az EU tagjaként vállalt gazdasági elvekhez való igazodáshoz vezetnek, anélkül azonban, hogy az adóreform tárgyát képező intézkedéseket határoztak volna meg” – közölte a minisztérium.
Ugyanakkor a szóban forgó dokumentumon szereplő dátum július 23-ai.
Azt is leszögezte, hogy
Az adóemelésről kormányzati dokumentumokra hivatkozva a Profit.ri portál írt. Eszerint a kormány már elfogadott egy sor adóügyi intézkedést, de továbbiak várnak elfogadásra, beleértve az osztaléladó 8-ról 10 százalékra történő emelését, a tőke egyéb formáinak megadóztatását, a jövedéki adó emelését, azon termékek körének csökkentését, amelyekre csökkentett áfa érvényes, és az építőipari alkalmazottak adókedvezményeinek megszüntetését.
– derül ki a dokumentumból.

Ellenzi Marcel Boloș pénzügyminiszter, hogy a költségvetési hiányt a jövedelemadó vagy az áfa emelésével próbálják csökkenteni, ugyanakkor arra nem adott érdemi választ, hogy milyen módon szorítható le a deficit.
Mircea Ciolacu miniszterelnök az információt kommentálva leszögezte: nem igaz, hogy a kormány adóemelésekre készül
Hozzátette, hogy ilyen adóügyi intézkedéscsomagról még nem tárgyaltak sem a kormányban, sem a koalícióban, és emlékeztetett arra, hogy ezért arra kérte a minisztereket, hogy a kormányban ne terjesszenek elő adóügyi javaslatokat az üzleti környezettel és a civil társadalommal való előzetes konzultáció nélkül.
„Arra is kérem őket, hogy legyenek körültekintőbbek az ezzel kapcsolatos kommunikációjukban!
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az építőipari alkalmazottak (a munkaerő 10 százaléka) jelenleg mentesülnek a személyi jövedelemadó és a kötelező társadalombiztosítási járulékok egy része alól, azaz a második nyugdíjpillérbe való befizetés nem kötelező.
Az osztalékok adóját 5-ről 8 százalékra emelték, de még ezt a kulcsot is túl alacsonynak tartják a nemzetközi pénzintézetek és a kormány szociáldemokrata része. Ami a jövedelmek adómentes részének növelését illeti illeti, a kormány a következő évekre csak a magán egészségbiztosítás és az oktatás jövedelemadó-kedvezményét ígéri.

Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
Mint arról beszámoltunk,
Románia jelenleg a legmagasabb költségvetési deficittel rendelkező tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: a 2022-ben jegyzett 6,3 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban az össztermék 6,6 százalékára nőtt; ez a tendencia idén folytatódott,
A bukaresti kormány az idei évre szóló költségvetés kidolgozásakor 5 százalékos deficittel számolt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint nem fog elszabadulni év végére a költségvetési hiány. Mindezt a kormányfő azzal támasztja alá, hogy jelenleg a deficitet nem a fogyasztás, hanem az állami beruházások hizlalják, amelyek megtérülnek majd, mert hosszabb távon növelni fogják a költségvetési bevételeket.
Ezzel szemben elemzők arra figyelmeztetnek, hogy már idén januárban 26,7 százalékkal emelkedtek az állami kiadások a 2023-as év első hónapjához képest, holott idéntől adókat és illetékeket emelt a kormány, így a hiány várhatóan eléri a 6 százalékot.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
szóljon hozzá!