
Banki jogviták: a pénzintézetek szép összegeket téríthetnek vissza a fogyasztóknak a békéltetési eljárás eredményeként
Fotó: Pál Árpád
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény. A legtöbb, folyamatban lévő per lezárására irányuló kérelem Erdélyből: Kolozs, Maros, Fehér és Hargita megyéből érkezett.
2025. december 14., 11:332025. december 14., 11:33
2025. december 14., 11:362025. december 14., 11:36
A CSALB tájékoztatása szerint a felek – bírói ajánlásra, banki kezdeményezésre vagy a fogyasztók kérésére – már a banki jogviták miatt indult per korai szakaszában is kérhetik a békés megoldást. A központ keretében zajló egyeztetés gyors, a fogyasztók számára ingyenes, és célja egy méltányos megállapodás elérése a felek között – írja a News.ro hírportál.
Emellett végrehajtás elleni kifogásokkal, illetve az olyan jellegű eljárásokkal kapcsolatos jogviták is szerepelnek a lezárt esetek között, amelyek során az adós a hitellel terhelt ingatlant átadja a banknak, és ezzel teljes mértékben megszabadul a hiteltartozástól, függetlenül attól, hogy az ingatlan piaci értéke fedezi-e a fennálló tartozást.
Konkrét példaként a CSALB két, 2024 óta a gyulafehérvári bíróság előtt folyamatban lévő ügyet említ, amelyek békés megállapodással zárultak:
Más esetekben – köztük 2025-ben indult perekben – a megállapodások 27 700 lejes, illetve több ezer lejes kártérítést tartalmaztak.
A CSALB szerint a bíróságokról érkező ügyek esetében a megegyezések aránya eléri a 100 százalékot, mivel mindkét fél felismeri a békéltetés előnyeit a hosszadalmas és költséges peres eljárásokkal szemben. A központ hangsúlyozza: a békéltetés során nem a szerződés szigorú jogi értelmezése, hanem elsősorban a fogyasztók valós pénzügyi helyzete kerül előtérbe.
Alexandru Păunescu – aki a Román Nemzeti Bank képviselője a CSALB koordinációs testületében – rámutatott:
A CSALB közvetítésével viszont lehetőség nyílik a hitelszerződések optimalizálására és a pénzügyi egyensúly helyreállítására.
A központ határozottan javasolja a bankoknak, hogy elemezzék a folyamatban lévő peres ügyeiket, és ahol lehetséges, maguk is kezdeményezzék a békéltetést. A CSALB egy uniós irányelv alapján létrehozott intézmény, amely online kérelem alapján, kijelölt békéltetők segítségével, három hónapon belül segíti a fogyasztók és a bankok közötti megállapodás létrejöttét. Az így született egyezségek bírósági határozattal azonos erejűek.

Jó hírrel indulhat az év a jelzáloghitelesek számára: januártól kevesebb lehet a havi törlesztőrészlet, mivel csökken a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC).
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
szóljon hozzá!