Fotó: Erdély Bálint Előd
A romániai gazdák az ukrán gabonafélék és olajos magvak behozatali tilalmának 2023. szeptember 15. utáni meghosszabbítását követelik, hogy elkerüljék és korlátozzák a hazai termelők veszteségeit, a versenyképességük csökkenését és Románia gabonaexportőri pozíciójának gyengülését – olvasható a Román Gazdák Klubjának pénteken közzétett nyílt levelében.
2023. szeptember 15., 14:122023. szeptember 15., 14:12
2023. szeptember 15., 14:142023. szeptember 15., 14:14
Az aláírók szerint a határidő lejárta bizonytalan helyzetet teremt, ami súlyosan érinti a kelet-európai régió mezőgazdasági termelőinek versenyképességét. Ezért a Román Gazdák Klubja olyan intézkedéseket vár el a kormánytól, amelyek hozzájárulnak az ágazat újjáélesztéséhez és a romániai farmok versenyképességének növeléséhez.
A gazdák emellett tonnánként legalább 30 euró kárpótlást kérnek az uniós költségvetésből a szállítási díjak emelkedésének kompenzálására, emlékeztetve arra, hogy a drágulást az ukrán gabonatranzit által gyakorolt nyomás okozta. Ugyanakkor javasolják az Agrárhitel projekt sürgős beindítását, ami segíthet a hazai termelők pénzügyi stabilitásának biztosításában, elsősorban az idén ősszel esedékes számlákkal összefüggésben.
A gazdák az Agerpres szerint arra is kérik a kormányt: tekintettel az ukrán mezőgazdasági termékek folyamatos tranzitjára, tegyen politikai és diplomáciai lépéseket annak érdekében, hogy a romániai kikötői és közúti infrastruktúra fejlesztésére különítsenek el uniós forrásokat.
Nyílt levelükben megemlítik, hogy Románia csupán 2022-ben termett gabonája értékesítésekor több mint 3 milliárd eurós veszteséget szenvedett el, a 2023-ra eddig becsült veszteség pedig több mint 1,3 milliárd euró lesz a regionális gabonapiac zavarai, a logisztikai költségek jelentős növekedése, valamint az ukrán gabonafélékre kivetett vámok lemondása miatt. Hozzáteszik: mivel a búzatermelés az előző évhez képest idén mindössze 10 százalékkal nőtt, a becslések szerint a hazai mezőgazdasági vállalkozók forgalma ebben az évben mintegy 30 százalékkal fog csökkenni, ami veszélyezteti az ágazat túléléséhez szükséges bevételeket.
Orbán Viktor: ha Brüsszel nem lép, akkor nemzeti hatáskörben hosszabbítunk
Ha Brüsszel nem lép, akkor Magyarország – összefogva Romániával, Lengyelországgal és Szlovákiával – nemzeti hatáskörben meghosszabbítja az ukrán gabona pénteken éjfélkor lejáró behozatali tilalmát – közölte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. „Egyelőre a brüsszeli bürokraták nem akarják ezt meghosszabbítani, és ha mai éjfélig ők nem hosszabbítják meg, akkor nemzeti hatáskörben néhány ország összefogva – románok, lengyelek, magyarok, szlovákok – mi meg fogjuk hosszabbítani nemzeti alapon ezt a behozatali tilalmat, amiből egy komoly brüsszeli küzdelem lesz” – fogalmazott az MTI szerint Orbán Viktor.
Hozzátette: minden nap ilyen csatákat kell vívni, mert Brüsszel nem hajlandó a tagállamok és az európai emberek oldalára állni, hanem a gabonaügyben is inkább amerikai érdekeket képvisel. Értékelése szerint ugyanis az ukrán gabona valójában nem ukrán, hanem „már régen valószínűleg amerikai tulajdonban lévő területről származó kereskedelmi termék”, ez pedig egy újabb dimenzióját nyitja ki az Ukrajnáról szóló vitának, hogy ezen a háborún ki nyer, ki veszít. Az biztos, hogy Amerika nyer, Európa pedig veszít – hangsúlyozta.
A növénytermesztő gazdák számára hatvan millió euró gyorssegélyről döntött mai ülésén a kormány. Az ukrajnai gabonaimport okozta válság enyhítésére a termelők a gázolaj 50 százalékának a beszerzésére literenként 2 lejes ártámogatást kapnak.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vita alakult ki az ukrajnai gabonaexport tilalmának meghosszabbításáról év végéig. A felszólaló magyar, román és lengyel EP-képviselők az Európai Bizottságot ostorozták a kialakult bizonytalan helyzetért.
Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró uniós behozatali korlátozások meghosszabbítását követelik a román gazdaszervezetek, kilátásba helyezve, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket.
Ukrajnából a szomszédos tagállamokba irányuló gabona behozatali tilalmát előíró rendkívüli intézkedést továbbra is fent kell tartani – közölte Nagy István agrárminiszter, aki a román tárcavezetővel egyeztetett kedden, Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!