Elveszítheti a termőföldek fele fölötti ellenőrzését az ország – Sötét képet festenek a román mezőgazdaság jövőjéről

amelyet a Mezőgazdasági Minisztériumtól, az APIA-tól, a kutatóintézetektől, a Nemzeti Növény-egészségügyi Ügynökségtől stb. kellene kapniuk. Akkor meg csodálkozunk, hogy a román mezőgazdaság teljesítményképtelen, csődközeli?” – hangsúlyozza a LAPAR elnöke.

Az Agerpres hírügynökség által szemlézett elemzésében a mezőgazdasági szakember kitér az agráriumot kiszolgáló más gazdasági ágazatok gondjaira is. A helyzet hasonló a mezőgazdasághoz kapcsolódó valamennyi ágazatban, a gépgyártóktól a vetőmag-termelőkig. „Mondjuk ki, hogy román vegyipar már nem létezik. Mindent máshonnan vásárolunk, az általuk diktált árakon. A termelés is ugyanazon entitásokhoz kerül, természetesen az általuk diktált árakon. Ebben a kontextusban csak megállapíthatjuk, hogy Románia mezőgazdasága foglyul ejtett ágazattá vált, amely másoktól függ” – figyelmeztet Nicu Vasile.

• Véleménye szerint az elektromos energia árának július 1-jétől hatályos túlzott növekedése hatalmas nyomást helyez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, amelyek létfontosságúak Románia gazdasági fejlődése szempontjából.

• 2024-ben ezek 4,8 milliárd eurós kereskedelmi hiányt mutattak, ami 50%-os növekedést jelent a 2023-as 3,2 milliárd euróhoz képest, ami azt jelzi, hogy a termelés a költségvetés számára veszteséggel valósul meg – állapítja meg a LAPAR elemzése.

Egekbe szökő inputanyag-árak a mezőgazdaságban

„Miközben a mezőgazdasági termények eladási ára évek óta stagnál, a ráfordítások (vetőmag, műtrágya, mezőgazdasági gépek, munkaerő stb.) ára az egekbe szökött. Akárcsak az előzőeknek, a jelenlegi kormánynak sincs terve az agrárszektor támogatására, amelyet ráadásul az elmúlt évek aszályai is sújtottak, komoly veszteségeket okozva. Sok gazda eladta a farmját, vagy csődbe ment, számos gazdaságot a hitelezők hajtottak be. A mezőgazdasági földek iránt pedig rengeteg a vásárló, főként befektetési alapok, amelyek egyetlen célja az, hogy továbbadják haszonnal, semmiképp sem az, hogy mezőgazdasági vállalkozást fejlesszenek.

– olvasható a LAPAR elemzésében.

A gazdálkodók – különösen a gyümölcstermesztők, szőlőtermesztők és zöldségtermesztők – súlyosan megsínylették az energia drágulását, mivel olyan energiaigényes berendezéseket használnak, mint a hűtőházak, válogatósorok és üvegházak, ami jelentősen megnövelte működési költségeiket.

„Az energiaárak liberalizációja pusztító hatással bír az élelmezési és nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú ágazatokra támogatási konstrukció nélkül. Lehet, hogy a Bolojan-kormány, amelyet jobban foglalkoztat a költségvetési hiánnyal folytatott harc, elfeledkezett a mezőgazdaságról, pedig ez az ágazat lehetne Románia gazdasági fejlődésének motorja, ha megállítanák a profit kivitelét, a költségvetési hiányt pedig az élelmiszerimport csökkentésével mérsékelnék” – áll a LAPAR állásfoglalásában.

Az energiaárak túlzott növekedése a gazdákat is kiszorítja a piacról, megakadályozva őket abban, hogy jobb árakra várva silókban tartsák terményeiket. A tárolás költsége, amely nagyrészt az elektromos energiától függ, „túlzottan magas”, így a gazdák kénytelenek azonnal, „már a mezőn” eladni a termést.

Történelmi mélyponton a búza ára

„Idén az agrárminiszter rekord gabonaterméssel büszkélkedik, több mint 14 millió tonnával, ami az elmúlt évek legnagyobb mennyisége, de ez nem jelenti azt, hogy a román gazdák nyerni fognak rajta. A búza tonnánkénti ára történelmi mélypontot ért el a globális túltermelés miatt. Most érkeztek meg a termelési jelentések az északi féltekéről, ahol befejeződött az aratás: ott is túltermelés van. Ugyanez a helyzet az északi féltekén, Oroszországban és Németországban is. Románia termelése ugyan pozitív trendben van, de a kultúrák beállításától az aratásig számított költségek nálunk mintegy 20%-kal nőttek, miközben a világban, Európában is, a termelési árak csökkentek (...)” – áll a LAPAR közleményében.

A gazdák szervezete arra figyelmeztet, hogy Románia más gazdaságoktól vált függővé.

azoknak, akik teljesítményt akarnának nyújtani, az EU-tól kapott különböző környezetvédelmi sémák révén, amelyeket teljesíteni kell” – olvasható a dokumentumban.

Az export kapcsán a LAPAR képviselői kifejtik: az állam támogatásokat fizet a gazdáknak európai és hazai forrásokból, jóval kisebbeket, mint Nyugaton, ráadásul indokolatlan korlátozásokkal kísérve. A termés nagy részét azonnal, nevetséges árakon vásárolják fel a nemzetközi gabona- és agrártermék-kereskedő óriások.

„Bár a román gazdák reggeltől estig dolgoznak, nagy kitettséggel a klimatikus, gazdasági és társadalmi tényezők miatt, a legnagyobb profitra a globális gabonakereskedelmet uraló nemzetközi kereskedők tesznek szert. A gabona nagy része aztán visszakerül Romániába feldolgozott termékek formájában. Nincs fejlett élelmiszeriparunk, mert a nagy érdekcsoportok ezt nem akarják. Ők abban érdekeltek, hogy Románia csak értékesítési piac legyen az élelmiszeripari termékek számára” – tették hozzá a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) képviselői.

korábban írtuk

A masszív élelmiszerimportot a mezőgazdaság gyökeres átalakításával lehetne leállítani a Krónikának nyilatkozó szakember szerint

Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.