A támogatások ellenére a román mezőgazdaság nem fejlődik, mutat rá Nicu Vasile, a LAPAR elnöke
Fotó: Makkay József
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága: a fejlődést lenullázza az elektromos energia túlzott drágulása, az adók és illetékek felsrófolása, valamint a béreknek a munkatermelékenységtől függetlenül történő emelése, miközben robbanásszerűen nő a mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelmi hiány.
2025. szeptember 12., 07:572025. szeptember 12., 07:57
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője szerint évek óta hiába kérik a Victoria-palotában egymást követő kormányokat, hogy szakértőkkel és a mezőgazdasági termelők szervezeteivel együtt vitassanak meg és vezessenek be hosszú-, közép- és rövid távú programot, amely kivezetné a romániai agráriumot a válságból. ,,Ma támogatásokat fizetnek, de az eredmény nulla, mert senkit nem érdekel, hogy mit termelnek ezek a támogatások.
amelyet a Mezőgazdasági Minisztériumtól, az APIA-tól, a kutatóintézetektől, a Nemzeti Növény-egészségügyi Ügynökségtől stb. kellene kapniuk. Akkor meg csodálkozunk, hogy a román mezőgazdaság teljesítményképtelen, csődközeli?” – hangsúlyozza a LAPAR elnöke.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett elemzésében a mezőgazdasági szakember kitér az agráriumot kiszolgáló más gazdasági ágazatok gondjaira is. A helyzet hasonló a mezőgazdasághoz kapcsolódó valamennyi ágazatban, a gépgyártóktól a vetőmag-termelőkig. „Mondjuk ki, hogy román vegyipar már nem létezik. Mindent máshonnan vásárolunk, az általuk diktált árakon. A termelés is ugyanazon entitásokhoz kerül, természetesen az általuk diktált árakon. Ebben a kontextusban csak megállapíthatjuk, hogy Románia mezőgazdasága foglyul ejtett ágazattá vált, amely másoktól függ” – figyelmeztet Nicu Vasile.
Véleménye szerint az elektromos energia árának július 1-jétől hatályos túlzott növekedése hatalmas nyomást helyez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, amelyek létfontosságúak Románia gazdasági fejlődése szempontjából.
2024-ben ezek 4,8 milliárd eurós kereskedelmi hiányt mutattak, ami 50%-os növekedést jelent a 2023-as 3,2 milliárd euróhoz képest, ami azt jelzi, hogy a termelés a költségvetés számára veszteséggel valósul meg – állapítja meg a LAPAR elemzése.
„Miközben a mezőgazdasági termények eladási ára évek óta stagnál, a ráfordítások (vetőmag, műtrágya, mezőgazdasági gépek, munkaerő stb.) ára az egekbe szökött. Akárcsak az előzőeknek, a jelenlegi kormánynak sincs terve az agrárszektor támogatására, amelyet ráadásul az elmúlt évek aszályai is sújtottak, komoly veszteségeket okozva. Sok gazda eladta a farmját, vagy csődbe ment, számos gazdaságot a hitelezők hajtottak be. A mezőgazdasági földek iránt pedig rengeteg a vásárló, főként befektetési alapok, amelyek egyetlen célja az, hogy továbbadják haszonnal, semmiképp sem az, hogy mezőgazdasági vállalkozást fejlesszenek.
– olvasható a LAPAR elemzésében.
A gazdálkodók – különösen a gyümölcstermesztők, szőlőtermesztők és zöldségtermesztők – súlyosan megsínylették az energia drágulását, mivel olyan energiaigényes berendezéseket használnak, mint a hűtőházak, válogatósorok és üvegházak, ami jelentősen megnövelte működési költségeiket.
„Az energiaárak liberalizációja pusztító hatással bír az élelmezési és nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú ágazatokra támogatási konstrukció nélkül. Lehet, hogy a Bolojan-kormány, amelyet jobban foglalkoztat a költségvetési hiánnyal folytatott harc, elfeledkezett a mezőgazdaságról, pedig ez az ágazat lehetne Románia gazdasági fejlődésének motorja, ha megállítanák a profit kivitelét, a költségvetési hiányt pedig az élelmiszerimport csökkentésével mérsékelnék” – áll a LAPAR állásfoglalásában.
Az energiaárak túlzott növekedése a gazdákat is kiszorítja a piacról, megakadályozva őket abban, hogy jobb árakra várva silókban tartsák terményeiket. A tárolás költsége, amely nagyrészt az elektromos energiától függ, „túlzottan magas”, így a gazdák kénytelenek azonnal, „már a mezőn” eladni a termést.
„Idén az agrárminiszter rekord gabonaterméssel büszkélkedik, több mint 14 millió tonnával, ami az elmúlt évek legnagyobb mennyisége, de ez nem jelenti azt, hogy a román gazdák nyerni fognak rajta. A búza tonnánkénti ára történelmi mélypontot ért el a globális túltermelés miatt. Most érkeztek meg a termelési jelentések az északi féltekéről, ahol befejeződött az aratás: ott is túltermelés van. Ugyanez a helyzet az északi féltekén, Oroszországban és Németországban is. Románia termelése ugyan pozitív trendben van, de a kultúrák beállításától az aratásig számított költségek nálunk mintegy 20%-kal nőttek, miközben a világban, Európában is, a termelési árak csökkentek (...)” – áll a LAPAR közleményében.
A gazdák szervezete arra figyelmeztet, hogy Románia más gazdaságoktól vált függővé.
azoknak, akik teljesítményt akarnának nyújtani, az EU-tól kapott különböző környezetvédelmi sémák révén, amelyeket teljesíteni kell” – olvasható a dokumentumban.
Az export kapcsán a LAPAR képviselői kifejtik: az állam támogatásokat fizet a gazdáknak európai és hazai forrásokból, jóval kisebbeket, mint Nyugaton, ráadásul indokolatlan korlátozásokkal kísérve. A termés nagy részét azonnal, nevetséges árakon vásárolják fel a nemzetközi gabona- és agrártermék-kereskedő óriások.
„Bár a román gazdák reggeltől estig dolgoznak, nagy kitettséggel a klimatikus, gazdasági és társadalmi tényezők miatt, a legnagyobb profitra a globális gabonakereskedelmet uraló nemzetközi kereskedők tesznek szert. A gabona nagy része aztán visszakerül Romániába feldolgozott termékek formájában. Nincs fejlett élelmiszeriparunk, mert a nagy érdekcsoportok ezt nem akarják. Ők abban érdekeltek, hogy Románia csak értékesítési piac legyen az élelmiszeripari termékek számára” – tették hozzá a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) képviselői.
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
szóljon hozzá!