A támogatások ellenére a román mezőgazdaság nem fejlődik, mutat rá Nicu Vasile, a LAPAR elnöke
Fotó: Makkay József
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága: a fejlődést lenullázza az elektromos energia túlzott drágulása, az adók és illetékek felsrófolása, valamint a béreknek a munkatermelékenységtől függetlenül történő emelése, miközben robbanásszerűen nő a mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelmi hiány.
2025. szeptember 12., 07:572025. szeptember 12., 07:57
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője szerint évek óta hiába kérik a Victoria-palotában egymást követő kormányokat, hogy szakértőkkel és a mezőgazdasági termelők szervezeteivel együtt vitassanak meg és vezessenek be hosszú-, közép- és rövid távú programot, amely kivezetné a romániai agráriumot a válságból. ,,Ma támogatásokat fizetnek, de az eredmény nulla, mert senkit nem érdekel, hogy mit termelnek ezek a támogatások.
amelyet a Mezőgazdasági Minisztériumtól, az APIA-tól, a kutatóintézetektől, a Nemzeti Növény-egészségügyi Ügynökségtől stb. kellene kapniuk. Akkor meg csodálkozunk, hogy a román mezőgazdaság teljesítményképtelen, csődközeli?” – hangsúlyozza a LAPAR elnöke.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett elemzésében a mezőgazdasági szakember kitér az agráriumot kiszolgáló más gazdasági ágazatok gondjaira is. A helyzet hasonló a mezőgazdasághoz kapcsolódó valamennyi ágazatban, a gépgyártóktól a vetőmag-termelőkig. „Mondjuk ki, hogy román vegyipar már nem létezik. Mindent máshonnan vásárolunk, az általuk diktált árakon. A termelés is ugyanazon entitásokhoz kerül, természetesen az általuk diktált árakon. Ebben a kontextusban csak megállapíthatjuk, hogy Románia mezőgazdasága foglyul ejtett ágazattá vált, amely másoktól függ” – figyelmeztet Nicu Vasile.
Véleménye szerint az elektromos energia árának július 1-jétől hatályos túlzott növekedése hatalmas nyomást helyez a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, amelyek létfontosságúak Románia gazdasági fejlődése szempontjából.
2024-ben ezek 4,8 milliárd eurós kereskedelmi hiányt mutattak, ami 50%-os növekedést jelent a 2023-as 3,2 milliárd euróhoz képest, ami azt jelzi, hogy a termelés a költségvetés számára veszteséggel valósul meg – állapítja meg a LAPAR elemzése.
„Miközben a mezőgazdasági termények eladási ára évek óta stagnál, a ráfordítások (vetőmag, műtrágya, mezőgazdasági gépek, munkaerő stb.) ára az egekbe szökött. Akárcsak az előzőeknek, a jelenlegi kormánynak sincs terve az agrárszektor támogatására, amelyet ráadásul az elmúlt évek aszályai is sújtottak, komoly veszteségeket okozva. Sok gazda eladta a farmját, vagy csődbe ment, számos gazdaságot a hitelezők hajtottak be. A mezőgazdasági földek iránt pedig rengeteg a vásárló, főként befektetési alapok, amelyek egyetlen célja az, hogy továbbadják haszonnal, semmiképp sem az, hogy mezőgazdasági vállalkozást fejlesszenek.
– olvasható a LAPAR elemzésében.
A gazdálkodók – különösen a gyümölcstermesztők, szőlőtermesztők és zöldségtermesztők – súlyosan megsínylették az energia drágulását, mivel olyan energiaigényes berendezéseket használnak, mint a hűtőházak, válogatósorok és üvegházak, ami jelentősen megnövelte működési költségeiket.
„Az energiaárak liberalizációja pusztító hatással bír az élelmezési és nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú ágazatokra támogatási konstrukció nélkül. Lehet, hogy a Bolojan-kormány, amelyet jobban foglalkoztat a költségvetési hiánnyal folytatott harc, elfeledkezett a mezőgazdaságról, pedig ez az ágazat lehetne Románia gazdasági fejlődésének motorja, ha megállítanák a profit kivitelét, a költségvetési hiányt pedig az élelmiszerimport csökkentésével mérsékelnék” – áll a LAPAR állásfoglalásában.
Az energiaárak túlzott növekedése a gazdákat is kiszorítja a piacról, megakadályozva őket abban, hogy jobb árakra várva silókban tartsák terményeiket. A tárolás költsége, amely nagyrészt az elektromos energiától függ, „túlzottan magas”, így a gazdák kénytelenek azonnal, „már a mezőn” eladni a termést.
„Idén az agrárminiszter rekord gabonaterméssel büszkélkedik, több mint 14 millió tonnával, ami az elmúlt évek legnagyobb mennyisége, de ez nem jelenti azt, hogy a román gazdák nyerni fognak rajta. A búza tonnánkénti ára történelmi mélypontot ért el a globális túltermelés miatt. Most érkeztek meg a termelési jelentések az északi féltekéről, ahol befejeződött az aratás: ott is túltermelés van. Ugyanez a helyzet az északi féltekén, Oroszországban és Németországban is. Románia termelése ugyan pozitív trendben van, de a kultúrák beállításától az aratásig számított költségek nálunk mintegy 20%-kal nőttek, miközben a világban, Európában is, a termelési árak csökkentek (...)” – áll a LAPAR közleményében.
A gazdák szervezete arra figyelmeztet, hogy Románia más gazdaságoktól vált függővé.
azoknak, akik teljesítményt akarnának nyújtani, az EU-tól kapott különböző környezetvédelmi sémák révén, amelyeket teljesíteni kell” – olvasható a dokumentumban.
Az export kapcsán a LAPAR képviselői kifejtik: az állam támogatásokat fizet a gazdáknak európai és hazai forrásokból, jóval kisebbeket, mint Nyugaton, ráadásul indokolatlan korlátozásokkal kísérve. A termés nagy részét azonnal, nevetséges árakon vásárolják fel a nemzetközi gabona- és agrártermék-kereskedő óriások.
„Bár a román gazdák reggeltől estig dolgoznak, nagy kitettséggel a klimatikus, gazdasági és társadalmi tényezők miatt, a legnagyobb profitra a globális gabonakereskedelmet uraló nemzetközi kereskedők tesznek szert. A gabona nagy része aztán visszakerül Romániába feldolgozott termékek formájában. Nincs fejlett élelmiszeriparunk, mert a nagy érdekcsoportok ezt nem akarják. Ők abban érdekeltek, hogy Románia csak értékesítési piac legyen az élelmiszeripari termékek számára” – tették hozzá a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) képviselői.
Miközben Romániában működik az európai uniós tagországok farmjainak 33 százaléka, az ország az EU mezőgazdasági össztermelésének mindössze a 3,4 százalékát adja. Nicu Vasile, a LAPAR elnöke szerint százhektáros méretű farmokra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!