
Drágaság. Az energiaügyi miniszter szerint intelligens villanyórákkal csökkenthető lenne a villanyszámla összege
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt hónap adatainak elemzése alapján Európában Romániában a legdrágább az áram – ismerte el szombaton Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
2025. október 12., 11:592025. október 12., 11:59
Az energiaügyi miniszter szombaton a Prima TV Insider Politic című műsorában elmondta, hogy az energia ára napról napra változik, az importtól függően.
„Az elmúlt hónapban a piaci árak elemzése alapján az átlagos megawattár 154 euró volt, míg Franciaországban 61 euró. Ha figyelembe vesszük a románok vásárlóerejét és jövedelmét, akkor igen, Európában nálunk a legdrágább az áram. Az Eurostat adatai ezt megerősítik” – mondta Bogdan Ivan.
„Olyan villanyórát, amelyet nem magunk olvasunk le, hanem amely 15 percenként továbbítja az adatokat, és lehetővé teszi ezeket a dinamikus tarifákat (...) Valós időben továbbítják a fogyasztást, és napszaktól függően alkalmazhatóak a differenciált vagy dinamikus tarifák, ami más országokban akár 20 százalékos csökkenést is eredményezett. Mi nem teszünk mást, mint hogy átvesszük ezt a bevált gyakorlatot és bevezetjük Romániában” – mondta a miniszter.
Mint kifejtette, Spanyolország és az Egyesült Királyság is ezt az intelligens villanyórás rendszert használja.
„Bárki telepíthet önnek intelligens villanyórát. Akár maguk a szolgáltatók is, akik bizonyos, az informatikai platformokkal kompatibilis megoldásokat kínálnak” – tette hozzá Bogdan Ivan.
A miniszter elmondta, hogy 280 lej villanyszámlát fizetett, ami körülbelül 30-35 százalékos emelést jelent.

A romániai energetikai ipar „nagyágyúi” bírálják azokat az apokaliptikus hangvételű nyilvános üzeneteket, amelyek Romániában közelgő általános áramkimaradást (blackoutot) vagy a világ legmagasabb villamosenergia-árát vetítik előre.
„Mindent megteszünk, hogy ezt elkerüljük” – mondta a miniszter.
„Annak érdekében, hogy megismerjük a széntüzelésű erőművek hatását a nemzeti energiarendszerre, egy nemzetközi tanácsadó céget bíztunk meg egy európai módszertan szerint végzett tanulmány elkészítésével” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a 6000 oldalas tanulmány egy áramkimaradási forgatókönyvet is tartalmaz.
A mi feladatunk az, hogy kiszámítsuk a legrosszabb forgatókönyveket, és mindent megtegyünk azok elkerülésére” – tette hozzá az energiaügyi miniszter.
Kifejtette, hogy a rendszer összeomlásának megakadályozása érdekében tárgyalások folynak az Európai Bizottsággal a széntüzelésű erőművek üzemeltetésének ideiglenes fenntartásáról.
„Tárgyalunk az Európai Bizottsággal, és két év után először beleegyeztek abba, hogy újra megnyissák a 119-es célkitűzésről, a dekarbonizációról szóló tárgyalásokat, és remélem, hogy biztonságban átvészeljük ezt a telet, miközben továbbra is fenntartjuk a széntüzelésű áramtermelő kapacitást (...) Tehát mindent megteszünk, hogy elkerüljük ezt a helyzetet” – tette hozzá az energiaügyi miniszter.
„Nagy bizalommal tekintek kollégáimra és arra, amit az energiaügyi minisztérium és a kormány tesz azért, hogy új termelőkapacitásokat hozzunk létre, fenntartsuk a jelenleg működőket, és minél több villamosenergia-tároló kapacitást, nevezetesen akkumulátorokat telepítsünk, hogy a nap folyamán a fotovoltaikus panelek által termelt energiát tárolhassuk, és este sokkal kedvezőbb áron használhassukf el” – tette hozzá Bogdan Ivan.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország vagy más szervezet képes-e áramszünetet előidézni, az energiaügyi miniszter így válaszolt:
„Normális esetben mindig vannak jók és rosszak, ahogy a kibertérben is mindig vannak támadók és áldozatok. Természetesen
amelynek segítségével biztosítani szeretnénk, hogy a DNSC és más felelős intézmények által jelenleg nyújtott védelmen túl rendelkezünk a nemzeti energiarendszer számára olyan képzéssel és szakemberekkel, akik védelmet nyújtanak a kibertámadások ellen.”
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
szóljon hozzá!