
A baleseti bejelentőlap kitöltése segíti a kárrendezést, akárcsak a helyszínen készült fotók csatolása
Fotó: 123RF
Nyaraláskor rengetegen választják a személygépkocsis utazást, amely a legnagyobb függetlenséget biztosítja külföldön is: akkor indulunk el, amikor akarunk, ott állunk meg, ahol éppen kedvünk tartja. Azonban ennek a szabadságnak is megvan a maga kockázata: már egy koccanásos baleset is jókora fejfájást okozhat, főleg, ha autónk használhatatlanná válik, ami teljesen felborítja terveinket. Jó előre tudni, hogyan kell eljárni, ha ilyesfajta balszerencse ér a határon túl, hiszen a gyors ügyintézés, illetve a kiegészítő kötvények megmenthetik vakációnkat.
2023. július 16., 20:142023. július 16., 20:14
Mint ismeretes, Romániában kötelező gépjárműfelelősség-biztosítást (kgfb/RCA) kell kötni, amely révén egy esetleges baleset okozójának biztosítója kifizeti a vétlen fél kárát. A kgfb nélkül közlekedő sofőr súlyos büntetésre számíthat, ennek hiányában törvényesen az országhatárt sem lehet átlépni – hívta fel a figyelmet a Studiifinanciare.ro portál.
Románia tagja az úgynevezett biztosítási zöldkártya európai rendszerét fenntartó Irodák Tanácsának (Council of Bureaux – COB), mely 46 tagot számlál. Ez jelentős előnyöket biztosít, ugyanis egy itthoni gépkocsivezető a kötelező biztosítás romániai megkötésével nemzetközi „védőhálót” is kap, gyakorlatilag fedezve van akkor is, ha külföldön (a másik 45 ország egyikében) karambolozik, más gépkocsi(k)ban anyagi kárt okoz.
Ezzel együtt baleset esetén természetesen számos teendő adódik. Ha a szerencsétlenségből kifolyólag minket személyi sérülés ért, illetve anyagi kár vagy veszteség keletkezett, jogunkban áll kártérítést igényelni. A Romániai Gépjármű-biztosítók Irodája (BAAR) – mely a COB tagja, akárcsak az anyaországi Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) – vonatkozó tájékoztatásában kifejti, ha kisebb baleset esetén mi vagyunk a kárvallottak, először is figyelmesen töltsük ki a baleseti bejelentőt, vagyis azt a formanyomtatványt, melyet biztosítótársaságunk bocsátott rendelkezésünkre a kötvénnyel együtt (ezek túlnyomó része egységes kinézetű).
Ha nincs nézeteltérés a baleset okozójával, utóbbi is kitölti a formanyomtatványt – ellenőrizzük, hogy helyes adatokat közölt. Ugyanakkor megvárhatjuk azt is, hogy kiérkezzen a helyszínre a rendőrség. Egyes országokban kötelező módon a helyi szerveknek kell rögzíteniük jegyzőkönyvben a baleset körülményeit; a specifikus eljárásokról a helyi COB-tagnál is érdeklődni lehet, ezek elérhetősége megtalálható a biztosítási kötvény hátoldalán, illetve itt is.
Ha karambolozunk külföldön, nagyon fontos, hogy ne hagyjuk el a helyszínt. Meg kell beszélni a történteket a másik vezetővel, és ha szükség van rá, ki kell hívni a rendőrséget és/vagy a mentőket. Közben rögzíteni kell írásban az érintett féllel és a baleset körülményeivel kapcsolatos összes fontos információt.
A baleseti bejelentőlap az összes szükséges információra kitér és megkönnyíti a kárigénylést. Ha nincs nálunk baleseti bejelentő vagy más formanyomtatvány, akkor is fel kell jegyezni a következő adatokat:
Ugyanakkor a BAAR szerint ajánlott fénymásolatot kérni és/vagy lefényképezni a balesetet okozó fél biztosítási kötvényét, egyéb iratait. Fontos lefotózni a baleset utáni közvetlen állapotokat a két autóval (látsszon a rendszámtábla is, pótkocsis jármű esetén a vontatóé), a közeli közlekedési táblákkal, útburkolati jelekkel.
Ha a „vétkes” autó a baleset helyszíneként szolgáló országban van forgalomba íratva, akkor a kárvallott előbbi biztosítótársaságától kérhet kárrendezést, vagy – ha kocsija működőképes –Romániába hazatérve kárigényét benyújthatja annál az irodánál, amely itthon a balesetet okozó személy biztosítóját képviseli. De a BAAR-nak is jelezheti a történteket. Ha a balesetet okozó is más országból érkezett, akkor annak az országnak a biztosítási szövetségéhez kell fordulni, ahol történt a kellemetlen esemény, vagy pedig hazatérés után a romániai szervezethez (ha a baleset országa, illetve a vétkes autó az Európai Gazdasági Térség része, illetve ott van bejegyezve).
A balesetet kötelesek vagyunk biztosítónknál bejelenteni az uniós szabályok szerint – még ha nem is tartunk igényt kártérítésre. A kárigénylésekhez minden esetben csatolhatók fényképek, tanúvallomások és/vagy a rendőrségi jegyzőkönyv. Ha a másik félnek nincs biztosítása vagy elhajt a helyszínről, jelenteni kell a rendőrségnek, illetve a mi biztosítónknak is.
Fordított helyzet esetén, tehát amikor a mi hibánkból történt baleset, nagyrészt hasonló módon kell eljárni. Ha nincs nézeteltérés, bocsássuk a másik fél rendelkezésére irataink másolatát vagy engedjük, hogy fényképeket készítsen róluk. Minél hamarabb értesítsük biztosítótársaságunkat a történtekről, és kérjünk tőle útbaigazítást.
Ha nem értünk egyet a másik féllel, a vitát a biztosítónk fogja rendezni a másik fél biztosítójával, a rendőrségi jegyzőkönyv, a kárbecslés vagy egyéb információk alapján – hívták fel a figyelmet az EU vonatkozó tájékoztatójában.
Fotó: Pinti Attila
Bár a kgfb alapbiztosításként – jó esetben – „rendezi” a kisebb balesetek túlnyomó többségét, köztudott, hogy az ügyintézés sok esetben nehézkes, akadályokba ütközhet, hiszen kárvallottként a másik fél választásától függünk. Ha viszont úgynevezett casco (az angol casualty – sérülés és collision – ütközés szavak összeillesztéséből ered) biztosítást is kötünk, mindjárt nyugodtabbak lehetünk, hiszen ez a fajta kötvény olyan vagyonbiztosítást jelent, mely közvetlenül a mi járművünkben keletkezett károkat téríti meg.
És nem csak: a mai széleskörű kínálatokban a klasszikus töréskáron túl külön sofőr-, utas- és poggyászbiztosítás is szerepel, de a természet erői okozta károktól, egyéb rongálódásoktól, lopáskártól is „védhet”. Baleset esetén a javítás idejére cserekocsit is kaphatunk, akár sima meghibásodások esetén is.
Ezzel együtt hosszabb külföldi utazás esetén érdemes megfontolni, legalább egy rövid időszakra. Ugyanakkor 10 évesnél idősebb gépkocsikra már nem is lehet, vagy nem is érdemes kötni, hiszen ez esetben már jelentősen nő a problémák kockázata. Casco megkötése esetén alaposan oda kell figyelni a kínálatra, ugyanis társasága válogatja, milyen károkat zár ki a fedezhető történések sorából.
Amint a Studii Financiare portál szakemberei hangsúlyozzák: ez a kötvény az egyik legolcsóbb a piacon a vele kínált fedezethez, illetve a hasznosságához képest. Jelenleg egy nyolcnapos külföldi vakációra mintegy 200 lejből az egész család számára meg lehet kötni egy igen széleskörű egészségbiztosítást, 30 ezer euróig terjedő kórházi ellátási fedezettel. De ez esetben is érdemes alaposan utánanézni, mit fed és mit nem az adott kötvény, a kizárt sérülések-betegségek-kezelések sora hosszú lehet.
Ugyanakkor ezen kötvények esetében is ki lehet terjeszteni a szolgáltatás körét például poggyászbiztosításra, sőt a nyaralás teljes költségének (előre kifizetett szállás, étkezés, repülőjegy, stb.) mintegy 5-7 százalékának befizetése árán a társaságok arra is fedezetet nyújtanak, ha bármilyen oknál fogva törölni kell az üdülést – ez esetben részben vagy teljesen állják az említett kiadásokat.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!