Annyi ázsiai vendégmunkás jönne Romániába dolgozni, hogy a nagykövetségek alig győzik a munkát

Yosef Gavriel Peisakh, a cég menedzsere szerint 2022-ben a legtöbb munkást az építőiparban és a vendéglátásban alkalmazták, ezt a mezőgazdaság, a szállítás és az ipar követi.

Szerinte az idei évre jóváhagyott, szintén 100 000 fős keret nem lesz elegendő, és azt is szükségesnek tartja, hogy a bevándorlási hivatal és a külképviseletek személyzetét is megnöveljék, hogy hatékonyabban tudják feldolgozni a vízumkérelmeket.

korábban írtuk

Jövőre is 100 ezer EU-n kívüli vendégmunkás érkezhet Romániába

Románia nem emeli tovább az Európai Unión kívülről újonnan befogadható külföldi vendégmunkások számát, a csütörtökön elfogadott kormányhatározat azt 2023-ra is 100 ezerben szabta meg.

A munkaerő-közvetítők a kérelmek feldolgozásának felgyorsítását is szorgalmazzák, például azáltal, hogy a teljes eljárást elektronikussá kell alakítani, az ázsiai munkavállalók pedig egyéni azonosító számot kaphatnának.

Egyébként a hatóságoknak idén sikerült megoldást találniuk arra, hogy a Romániába érkező külföldi munkavállalókat a munkáltatók kecsegtetőbb ajánlatokkal „ellopják” egymástól:

Azt, hogy Romániában tényleg jelentős igény mutatkozik az ázsiai vendégmunkásokra, az is jelzi, hogy ha az ember beírja egy internetes keresőbe román nyelven, hogy ázsiai vendégmunkások, először több munkaerő-közvetítő cég honlapját ajánlja.

A vendégmunkások számos helyről – Indiából, Vietnamból, Bangladesből, Pakisztánból, Srí Lankából és Nepálból – érkeznek.

Az EWL Migrációs Platform és a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központja által tavaly novemberben ismertetett felmérés szerint az ázsiai vendégmunkások 39 százaléka az építőiparban, 14 százaléka a szolgáltató-iparban, 11 százaléka pedig a logisztikai és a szállítási ágazatban dolgozik.

Többségük Romániában is ugyanabban a szakmában dolgozik, mint hazájában.

A vendégmunkások többsége elégedett a körülményekkel, 53 százalékuk mondta azt, hogy ajánlaná rokonainak és ismerőseinek a romániai munkavállalást, háromból egy legalább két évig maradna az országban, 7 százalékuk pedig végleg le szeretne telepedni.

Mindez nem is csoda, hiszen átlagosan kétszer vagy háromszor akkora a keresetük, mint hazájukban, egy szakképzetlen, az angol nyelvet is alig ismerő, kevés nemzetközi munkatapasztalattal rendelkező munkavállaló fizetése nettó 500 dollárnál kezdődik, ehhez pedig még hozzáadódhatnak az étkezési utalványok és a biztosított szállás.

A cégek számára is pénzbe kerül az ázsiai munkaerő Romániába hozatala: a költségek 400 és 1000 dollár között váltakozhatnak munkavállalónként, hiszen nem mindegy, hogy egy szakképzetlen munkásról van szó vagy egy mérnökről.

Persze nem minden esetben várja – legalábbis a saját mércéjük szerint – tejjel-mézzel folyó Kánaán az ázsiaiakat Romániában: november közepén egy nagyszebeni építkezési céghez villanyszerelőnek kiközvetített bangladesi férfi panaszkodott, nem hogy nem azt a munkát végzi, amire szerződtették, hanem jóformán rabszolgaként dolgoztatják.

Elmondása szerint 650 dolláros havi fizetést, ingyenes szállást, napi nyolcórás munkát valamint túlórapénzt ígértek neki. Ez már megérte, hogy kölcsönt vegyen fel arra, hogy ki tudja fizetni a különböző illetékeket, a repülőjegyet, a vízumot és a közvetítői díjakat, amelyek összesen mintegy 7000 euróba kerültek.

Ő egy olasz céghez került, ahol nem villanyszerelőként dolgoztatták, hanem olyan, alantas munkákat kellett elvégeznie, mint az autómosás, a kerttakarítás vagy a vécétisztítás.

A pohár akkor telt be, amikor kiderült: mindezért fizetni sem hajlandó, álláspontja szerint ugyanis annak a cégnek kell a fizetésüket állnia, amelyhez eredetileg leszerződtek.

Miután felvették a kapcsolatot a munkaerő-közvetítő céggel, amely Romániába hozta őket, az is kiderült, hogy az eredeti ígérettel ellentétben a szállásuk és az étkezésük sem ingyenes, azok költségeit levonják a bérükből.

A bangladesi férfi egyébként jóformán egyedi eset abból a szempontból, hogy a nyilvánosság elé vitte panaszait – a többség nem mer panaszkodni, mivel attól tart, hogy baja eshet.

A jelek szerint azonban az európai munkát akarók zömét még az ilyen „horrosztorik” sem tántorítják el szándékától.

korábban írtuk

Egyre több ázsiai munkavállaló érkezik Romániába, más nemigen jelentkezik a rosszul fizetett állásokra

Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt. Míg tavaly ötvenezer volt az EU-n kívülről alkalmazható munkavállalói kvóta, és azt sem használták ki a munkaadók, idén a kétszeresére növelt létszámra is van igény.