Felveszik a harcot a munkaerőhiánnyal. Ma már a romániai vendéglátóhelyeken is egyre gyakrabban találkozunk EU-n kívüli vendégmunkásokkal
Fotó: Pixabay
Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt. Míg tavaly ötvenezer volt az EU-n kívülről alkalmazható munkavállalói kvóta, és azt sem használták ki a munkaadók, idén a kétszeresére növelt létszámra is van igény – mondta el lapunknak Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Nem borítékolható, hogy mind a százezer vendégmunkás be is jön az országba, vagy ha megérkezik, itt is marad, de a kérést benyújtják a beutaztatásukra.
2022. október 25., 14:422022. október 25., 14:42
Románia idén megkétszerezte a keretszámot: a romániai munkaadók százezer, Európai Unión kívülről érkező vendégmunkást hozhatnak be az országba, és hamarosan el is érik ezt a kvótát. A minap jelentették be, hogy például a Sphera Franchise Group, Románia legnagyobb vendéglátóipari vállalata, amely több gyorsétterem-hálózatot működtet Romániában, Ázsiából importál munkaerőt.
Călin Ionescu vezérigazgató a Profit.ro gazdasági portálnak elmondta, folytatják az étteremláncok bővítését, az év végéig további ezer fő alkalmazását tervezik. Rámutatott: a vendéglátóipar komoly munkaerőhiánnyal küzd, egyszerűen kénytelenek vendégmunkásokkal pótolni a hiányt.
Jelenleg 250 vendégmunkást foglalkoztatnak, és további 50 úton van. Valószínűleg ebben az ütemben folytatják a vendégmunkások behozatalát, hogy tovább tudjanak növekedni, mondta az igazgató.
Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt – erősítette meg a trendeket a Krónika érdeklődésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Felidézte, Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, 2020-ban 25 ezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be, tavaly a kormány ötvenezerre emelte az innen alkalmazható éves munkavállalói kvótát, idén pedig 100 ezerre.
Az igazgató tapasztalatai szerint jelenleg két részre oszlik a munkáltatók szegmense: a nagy munkáltatók, a nagy cégek továbbra is növekedési pályán vannak, és alkalmaznak, míg a kis- és közepes vállalkozások esetében stagnálás tapasztalható.
„A gazdasági válságról sokat beszélünk, de nem tudjuk, mikor üt be és milyen formában” – mutatott rá a szakértő. Kifejtette, az energiaárak növekedése még nem csapódott le a gazdaságban, nincs hatással a munkaerőpiacra, ami a kompenzációs rendszernek tulajdonítható.
Fotó: Pixabay.com
Az viszont már látszik, hogy az európai uniós piactól függő vállalkozások megtorpantak. Azokban az uniós tagországokban, ahol nem hoztak olyan döntéseket, hogy kompenzálják az energiahordozók árának növekedését, már körvonalazódik a válság, Németországban, Franciaországban érzékelhetők a problémák.
Az ilyen helyzetben levő cégek munkahelyvédelmi bértámogatást kapnak, a rövidített munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottaik 75 százalékos bérét folyósítja a munkaerő-elhelyező ügynökség.
Bihar megyében mintegy 70 cég kapja a támogatást, ami több mint 2500 embert érint. Ha nem lenne ez a lehetőség, ezeknek az alkalmazottaknak a többsége most munkanélküli lenne, mondta Békési Csaba.
Másfelől viszont a nagy cégek munkaerőt keresnek, a romániai munkavállalók pedig a szakképzést igénylő, jobban fizetett állásokat keresik, így kénytelenek vendégmunkásokat behozni. A gyorséttermekben, a vendéglátásban a bérek szintje minimális, így nehezen találnak munkaerőt. Az igazgató rámutatott, a munkaerő migrációja most is létezik, ugyanakkor Románia,
holott a kereslet növekszik, hiszen folyamatosan több és több szolgáltatásra van igény. Az évek során változott a helyzet: korábban a romániai olcsó munkaerő vállalt szakképzetlen munkát a nyugati országokban, most az ország egyre inkább felzárkózik, versenyképessége növekszik, és szakképzett munkaerőt bocsát ki.
„Egy egészséges gazdasági növekedést nem lehet vendégmunkásokra alapozni, de rövid távon működik ez a megoldás, a szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő számára most már Románia is egy befogadó ország lehet” – fogalmazta meg Békési Csaba, aki úgy véli, a vendégmunkások száma jövőre is növekedni fog, amíg el nem ér egy bizonyos szaturációt.
Tapasztalatai szerint a vendégmunkások 80 százalékát minimálbéren foglalkoztatják, hiszen két éve megváltozott a vonatkozó jogszabály, és már nem kell a minimálbérnél nagyobb fizetést adni a külföldről érkező munkavállalóknak. Ezenfelül a munkaadónak még biztosítania kell a szállást, de ez nem azt jelenti, hogy ennek a költségeit nem vonhatja le a bérből.
– szögezte le Békési Csaba. A vendégmunkások többsége különben olyan országból érkezik, ahol a megkereshető bér mindössze a töredéke a romániainak. Például Nepálban egy tanár havonta 150 dollárnak megfelelő bérezést kap, így boldogan eljön Romániába, és vállal szakképzetlen munkát havi 500 dollárnak megfelelő fizetésért. De olyan példák is vannak, hogy otthon havonta 50 dollárnyi fizetést kaptak, Romániában ennek a tízszereséért dolgoznak.
„Lassan nálunk is kiegyenlítődnek a bérek, a szakképzetlen munkáért nyugati országokban is 600–800 eurót adnak, ugyanannyi munkával ez nálunk is megkereshető, és nincs szükség plusz ráfordításra, amivel egy külföldi munkavállalás jár” – összegezte Békési Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!