
Eltérő trendek. Románia az egyetlen uniós tagállam, ahol csökkent a várható munkaévek száma
Fotó: Pixabay.com
A romániaiak átlagosan alig több mint 32 évet dolgoznak a nyugdíjba vonulás előtt, ezzel kivívták maguknak a legrövidebb munkaidővel rendelkező ország címet – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Az európai átlag 39 év, a legtöbb munkaévet – közel 44 év – Hollandia tudja magáénak.
2024. július 25., 17:022024. július 25., 17:02
A legrövidebb munkában töltött időt Románián kívül Olaszországban (32,9 év) és Horvátországban (34,0 év) regisztrálták.
Hollandia után Svédországban (43,1 év) és Dániában (41,3 év) gyűl össze a legtöbb munkaév.
Az EU statisztikai hivatalának friss adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2013 óta a várható munkával töltött idő folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2020-ban a COVID-19 világjárvány nyomán először csökkent (a 2013-as 34,7 évről 2019-ben 35,9 évre, majd 2020-ban 35,6 évre). 2021-ben viszont visszaállt a járvány előtti szintre.
Öt országban volt jelentős, négy évet meghaladó a növekedés: Magyarország (6,2 év), Málta (5,3 év), Írország (4,4 év), Észtország (4,3 év) és Hollandia (4,0 év).
Magyarország és Málta, amelyek 2013-ban átlag alatti becsült várható munkaévvel rendelkeztek, erőteljes növekedésüknek köszönhetően 2023-ban meghaladták az uniós átlagot. Málta rendkívüli növekedésének fő oka a nők várható munkaképes életkorának figyelemre méltó növekedése (8,9 év) volt, amely a legnagyobb növekedés az uniós országok közül.
Ezzel szemben Spanyolországban, Németországban és Ausztriában viszonylag stabil volt a várható munkaévek száma, két évnél kisebb növekedéssel.
A legtöbb uniós országban megfigyelhető tendencia az volt, hogy a nők munkában töltött éveinek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a férfiaké, ez alól csak Dánia és Románia volt kivétel.

A közép-kelet-európai 18-24 évesek 32 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 19 százalékuk részmunkaidőben, minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára pedig szülei támogatása jelenti a fő bevételi forrást.

Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.
Idén októberben a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
szóljon hozzá!