Az ING Bank jelentése szerint a romániai bérek a következő évtizedben az inflációnál gyorsabban fognak emelkedni
Fotó: László Ildikó
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
2025. április 30., 15:562025. április 30., 15:56
Az ING jelentését ismertető szerdai közlemény szerint elemzőik a következő tíz évben átlagban évi 3 százalék körüli reálnövekedéssel és hasonló szintű inflációval számolnak.
Az ING makrogazdasági szakértői úgy vélik, a következő évtizedben az életszínvonal is jelentősen javulni fog, amit a vásárlóerő-paritás alapján számolt egy főre jutó GDP növekedése is tükröz. Ez a mutató azt jelzi, hogy mennyit tudnak egy ország polgárai a jövedelmükből vásárolni más országok polgáraihoz képest. Romániában mára a vásárlóerő-paritás alapján számolt egy főre jutó GDP az uniós átlag 80 százalékára emelkedett a 2013-as 55 százalékról – emlékeztettek a közleményben.
Az ombudsmanhoz 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentés szerint az IT, az építőipar és az autóipar válhatnak a gazdaság gerincévé, a ma még feltörekvő iparágak, például a megújuló energiaforrások mellett.
Összességében 2035-re reális esélyünk van egy soha nem látott jólét elérésére” – idézte a közlemény Valentin Tătarut, az ING Bank vezető közgazdászát.
A bank szakértői szerint a következő évtizedben különösen az uniós finanszírozású beruházások és a közvetlen külföldi befektetések jelentik majd a gazdasági növekedés motorját. A közleményben emlékeztettek, hogy az EU helyreállítási alapjában rendelkezésre álló 28 milliárd euró és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből lehívható 50 milliárd euró fellendítheti az infrastruktúra és a humán tőke korszerűsítését, ami jelentős ugrást eredményezhet a gazdaságban.
A román állampolgárok a legkevésbé elégedett európaiak közé tartoznak – derül ki a 2024-es Eurobarométer 101 adataiból, amelyeket a romániai Friedrich Ebert Alapítvány projektjének, a Társadalmi Monitornak (Monitorul Social) az infografikája ismertet.
Emellett az úgynevezett nearshoring (azaz a termelés nyugati piacokhoz való közelítése) szintén az új beruházások kedvelt célpontjává teheti Romániát, amíg a hazai munkaerő elérhető és versenyképes marad.
A közleményben a szakértők emlékeztettek arra, hogy Románia uniós csatlakozásától, 2007 januárjától az idei év elejéig a nettó átlagfizetés mintegy 480 százalékkal nőtt, miközben az árak 125 százalékkal emelkedtek. A gazdaság növekedésével egyidőben 2035-ig valószínűleg folytatódni fog a romániai bérszínvonal közeledése az uniós átlaghoz – olvasható a jelentésben.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!