Az ING Bank jelentése szerint a romániai bérek a következő évtizedben az inflációnál gyorsabban fognak emelkedni
Fotó: László Ildikó
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
2025. április 30., 15:562025. április 30., 15:56
Az ING jelentését ismertető szerdai közlemény szerint elemzőik a következő tíz évben átlagban évi 3 százalék körüli reálnövekedéssel és hasonló szintű inflációval számolnak.
Az ING makrogazdasági szakértői úgy vélik, a következő évtizedben az életszínvonal is jelentősen javulni fog, amit a vásárlóerő-paritás alapján számolt egy főre jutó GDP növekedése is tükröz. Ez a mutató azt jelzi, hogy mennyit tudnak egy ország polgárai a jövedelmükből vásárolni más országok polgáraihoz képest. Romániában mára a vásárlóerő-paritás alapján számolt egy főre jutó GDP az uniós átlag 80 százalékára emelkedett a 2013-as 55 százalékról – emlékeztettek a közleményben.
Az ombudsmanhoz 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentés szerint az IT, az építőipar és az autóipar válhatnak a gazdaság gerincévé, a ma még feltörekvő iparágak, például a megújuló energiaforrások mellett.
Összességében 2035-re reális esélyünk van egy soha nem látott jólét elérésére” – idézte a közlemény Valentin Tătarut, az ING Bank vezető közgazdászát.
A bank szakértői szerint a következő évtizedben különösen az uniós finanszírozású beruházások és a közvetlen külföldi befektetések jelentik majd a gazdasági növekedés motorját. A közleményben emlékeztettek, hogy az EU helyreállítási alapjában rendelkezésre álló 28 milliárd euró és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből lehívható 50 milliárd euró fellendítheti az infrastruktúra és a humán tőke korszerűsítését, ami jelentős ugrást eredményezhet a gazdaságban.
A román állampolgárok a legkevésbé elégedett európaiak közé tartoznak – derül ki a 2024-es Eurobarométer 101 adataiból, amelyeket a romániai Friedrich Ebert Alapítvány projektjének, a Társadalmi Monitornak (Monitorul Social) az infografikája ismertet.
Emellett az úgynevezett nearshoring (azaz a termelés nyugati piacokhoz való közelítése) szintén az új beruházások kedvelt célpontjává teheti Romániát, amíg a hazai munkaerő elérhető és versenyképes marad.
A közleményben a szakértők emlékeztettek arra, hogy Románia uniós csatlakozásától, 2007 januárjától az idei év elejéig a nettó átlagfizetés mintegy 480 százalékkal nőtt, miközben az árak 125 százalékkal emelkedtek. A gazdaság növekedésével egyidőben 2035-ig valószínűleg folytatódni fog a romániai bérszínvonal közeledése az uniós átlaghoz – olvasható a jelentésben.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!