Az idősek és a vidéken élők a legkevésbé elégedettek az életükkel
Fotó: Haáz Vince
A román állampolgárok a legkevésbé elégedett európaiak közé tartoznak – derül ki a 2024-es Eurobarometer 101 adataiból, amelyeket a romániai Friedrich Ebert Alapítvány projektjének, a Társadalmi Monitornak (Monitorul Social) az infografikája ismertet.
2025. február 01., 15:012025. február 01., 15:01
A romániai lakosság mindössze 62 százaléka volt 2024-ben teljesen elégedett az életével, míg 38 százalék mondta azt, hogy teljesen elégedetlen, ami a legmagasabb arány az európai uniós országok között.
Összehasonlításképpen: Németországban, Spanyolországban, Szlovéniában és Svédországban a polgárok 90 százaléka vagy annál is többen jelezték, hogy teljesen elégedettek az életükkel, míg a déli-szomszédban, Bulgáriában az életükkel elégedettek aránya alacsonyabb (a lakosság 66 százaléka).
Az Economedia.ro gazdasági portál által feldolgozott adatsorok szerint a romániai polgároknak az életükkel való elégedetlenségét az is illusztrálja: nem bíznak abban, hogy a jövőben jobbra fordulnak a dolgok.
és ez jóval nagyobb arány, mint bármely más, az Eurobarometer 101-ben vizsgált uniós országban.
Összehasonlításképpen: Bulgáriában, Spanyolországban és Szlovéniában a polgárok kevesebb mint 20 százaléka számít arra, hogy 2025-ben rosszabbul fog élni, míg Svédországban csak 5 százalékuk számít ugyanerre.
Továbbá – bár Németországban 2023-ban és 2024-ben több negyedéves szintű gazdasági visszaesés volt tapasztalható – a 2025-ös életével kapcsolatos pesszimizmus aránya a polgárok körében 23 százalék, ami jóval alacsonyabb, mint Romániában.
Az Eurostat 2023-as felmérése szerint az Európai Unió (EU) polgárainak átlagos életelégedettségi mutatója 7,3 pont volt egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. Meglepő módon Románia 7,7 ponttal a második helyen végzett a 7,8 pontot elért Finnország mögött.
A román állampolgárok által jelzett legfontosabb problémák az áremelkedéssel és az ország gazdasági helyzetével kapcsolatosak. 43 százalékuk az árdinamikát tartja a legnagyobb problémának, 27 százalékuk pedig a gazdasági helyzetet emelte ki.
Az áremelkedés problémáját a legtöbb európai polgár fontosnak tartja:
A romániai lakosok eléggé elégedettek szabadidejük eltöltésének minőségével – derült ki egy friss európai felmérésből.
Az Eurobarométer 101 keretében végzett adatgyűjtés során ugyanakkor arra is fény derült, hogy az elégedetlenek aránya az életkor előrehaladtával nő.
Míg a 18 és 44 év közötti romániaiak mindössze 26 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen, addig ez az arány az idősebb korosztályokban jelentősen megnő:
a 8 osztálynál kevesebbet végzett romániaiak 57 százaléka elégedetlen, míg a felsőfokú végzettségűek körében az elégedetlenség aránya mindössze 22 százalék.
Eközben a vidékiek csaknem 50 százaléka mondta, hogy elégedetlen az életével, míg a nagyvárosokban élőknek csupán 30 százaléka.
A romániaiak 39 százaléka elégedett az állami egészségügyi szolgáltatásokkal – derül ki egy kedden nyilvánosságra hozott európai felmérésből.
Az Európai Unióról rossz véleménnyel bíró román állampolgárok közel kétharmada azt vallja, hogy mélységesen elégedetlen az életével. Ráadásul az EU Ukrajnával szembeni fellépésével kapcsolatos elégedetlenség is korrelálni látszik az általános elégedetlenség szintjével: a beavatkozással elégedetlenek többsége általában elégedetlen a saját romániai életével.
Az Európai Unió szintjén 2022-ben az osztrákok voltak a legelégedettebbek és a bolgárok a legkevésbé elégedettek az életükkel – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn közzétett felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!