Az Union Démocratique Bretonne (Egyesült Bretány) autonomista párt vezetőtestülete
Fotó: Facebook/Union Démocratique Bretonne
A francia szenátusban a 2023. szeptember 24-i időközi választás eredményeként szenátorcserékre került sor: többek között Yannick Jadot EP-képviselő is szenátusi mandátumot kapott, így európai parlamenti helyére a breton Lydie Massard került az Union Démocratique Bretonne (Egyesült Bretány) autonomista párt színeiben. A korzikai François Alfonsival immár ketten képviselik a franciaországi őshonos népcsoportok szövetségét, a Peuples Solidairest. Lydie Massard képviselő asszony a munkavállalók világából érkezett az Európai Parlamentbe. A franciaországi breton népközösség jogérvényesítési lehetőségeiről beszélgettünk.
2024. január 31., 09:322024. január 31., 09:32
2024. január 31., 11:402024. január 31., 11:40
– Honnan érkezett az Európai Parlamentbe?
– Szakácsnőként dolgoztam egy gimnáziumban. Egy olyan elitista testületben, mint az Európai Parlament, a hétköznapi valóságot kell megismertetni és képviselni. Mit tudhatnak például egy vidéki kórház bezárásának következményeiről az erről döntést hozó technokraták, akik csupán a gazdaságosság szempontjából értékelik egy térség gondjait a helyi emberek kárára? Ezért is fontos a jelenlétünk a döntéshozatali testületekben.
– Milyen manapság bretonnak lenni Franciaországban?
– Franciaország továbbra sem ismeri el nemzeti kisebbségeit, egy és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg magát. Ha valaki bretonként akarja meghatározni önmagát, az kihívást jelent számára.
A breton nép jogai nincsenek elismerve: még egy breton keresztnév miatt is könnyen bíróság elé kerülhet az ember, amennyiben breton írásjeleket akar a francia anyakönyvezésben használni.
Lydie Massard európai parlamenti képviselő a breton népközösségre szeretné ráirányítani a világ figyelmét
Fotó: Facebook/Lydie Massard
– Legenda-e vagy valóság, hogy a múltban tiltótáblák figyelmeztettek arra, hogy ,,tilos a földre köpni és bretonul beszélni”?
– Nem legenda, ez a bretoni iskolákban hétköznapi gyakorlat volt! A breton nyelvet sokáig megvetették, csak az első világháborút követően állt be fordulat.
– Történészek szerint a futóárkokban történt a nagy nyelvcsere, a paraszti világból mozgósított breton katonák itt sajátították el a francia nyelvet.
– Nem csak a bretonokkal történt ez meg, hanem a többi nép fiaival is, akiket a francia állam ágyútöltelékként, kisebbrendű népekként kezelt. A háború felgyorsította a folyamatban lévő franciásítást.
Csak a második világégés után változott meg a szemlélet, ekkortól emelkedik ki a térség a nyomorból. Az elvándorlás Párizs felé irányul, amely a legnagyobb breton város elnevezést kapta, ott akadt munkalehetőség a képzetlen munkavállalóknak, és cselédsors a nőknek.
– Az 1960-as és 70-es éveket a fordulat, a breton öntudatra ébredés korának nevezik. Ebben az időszakban azonban nem fogalmazódtak meg olyan politikai követelések, ahogyan azt az ön pártja teszi, amely autonomista igényekkel lép fel. Mennyire áttörés ez a breton politikában?
– A legutóbbi választásokon jó eredményt értünk el, eddigi szerény támogatottságunkat megkétszereztük. Hogy ez mekkora áttörés, az az idei EP-választásokon válik el. Önállóan most sem indulhatunk, mivel a megváltoztatott választási törvény nem kedvez a kis pártoknak, a kisebb lélekszámú választói körzeteknek. Továbbra is a franciaországi őshonos népek közös listája és valamely nagyobb párttal kötött egyezség szavatolhatja az EP-mandátumot.
Bretány az ingatlanspekuláció térfele, a gazdagok hétvégi rezidenciái és turisztikai befektetései ellehetetlenítik a helyiek lakhatási esélyeit. A központi állam a közkórházak felszámolását tervezi, amibe a bretonoknak semmiféle beleszólást nem enged, így a vidék betegellátás nélkül marad. Hasonló nehézségekkel küzd a tengeri halászat is, mert erről sem a helyiek dönthetnek.
Vincent van Gogh 1888-ban festett Breton asszonyok című alkotása
Fotó: Wikipédia
– Az Európai Unió nem rendelkezik olyan jogi kerettel, amely kötelezettségszerűen szavatolná a kisebbségi jogokat, az alanyi alapon járó anyagi forrásokat a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmére. Mire számíthatunk az idén nyári európai parlamenti választások után?
– Az Egyesült Bretány szervezet nemrégiben petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához arról, hogy az Európai Unió ismerje el a breton népet annak teljes területi határain belül. A petíció azon akadt fenn, hogy a kérdés befogadható-e ilyen megfogalmazásban? Ez szemlélteti a legjobban, hogy uniós szinten mennyire távoli az őshonos nemzeti kisebbségek elismerése. Ez annak bizonyítéka, hogy államok és nem népek, nem régiók Európájával van dolgunk. Dacára annak, hogy létezik a Régiók Bizottsága, csak konzultatív és nem határozati jogköre van.
A föderális megoldások meggátolhatják, hogy a kisebbségeket tagadó szemlélet továbbra is érvényesüljön.
– A breton nyelvű oktatás terén milyen előrelépés tapasztalható?
– A helyzet nem rendeződött olyan szinten, ahogyan azt elvárnánk. Habár a francia állam nyíltabban kiáll a regionális és kisebbségi nyelvek túlélésének biztosításáért, ehhez sem a jogi, sem az anyagi feltételek nem kielégítőek. Bretányban három szinten működik breton nyelvű oktatás. Az állami iskolákban választható nyelvként, a magániskolákban – amelyek felekezeti iskolák –, részleges breton-francia nyelvű oktatás folyik. A civilszféra által fenntartott iskolákban működik teljes körű breton nyelvű oktatás, de
– Milyen társadalmi rétegek részesítik előnyben a breton oktatást?
– Régebb a breton nyelv az elmaradottság jelképe volt, a francia pedig a társadalmi előrehaladásáé. Ez az előítélet egyre inkább a múlté. A gyökerekhez való visszatérés igénye nem csak a népzene és néptánc szintjén jelentkezik, hanem a breton öntudat is egyre markánsabb: gazdasági, szociális és identitásszintű követeléseket fogalmaz meg. A középréteg mellett a szülők minden társadalmi rétegből igényelik a breton identitású oktatást. Érdekes példa erre a katolikus magániskolák gyakorlata: hagyományosan a karácsonyi istentiszteletet tartják breton nyelven, de ma már más alkalmakkor is miséznek bretonul. Meggyőződésem, hogy ha a nyári választáson sikerül breton EP-képviseletet biztosítani, ez még több bretont mozgosít további követeléseink kiharcolásához.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!