Az Union Démocratique Bretonne (Egyesült Bretány) autonomista párt vezetőtestülete
Fotó: Facebook/Union Démocratique Bretonne
A francia szenátusban a 2023. szeptember 24-i időközi választás eredményeként szenátorcserékre került sor: többek között Yannick Jadot EP-képviselő is szenátusi mandátumot kapott, így európai parlamenti helyére a breton Lydie Massard került az Union Démocratique Bretonne (Egyesült Bretány) autonomista párt színeiben. A korzikai François Alfonsival immár ketten képviselik a franciaországi őshonos népcsoportok szövetségét, a Peuples Solidairest. Lydie Massard képviselő asszony a munkavállalók világából érkezett az Európai Parlamentbe. A franciaországi breton népközösség jogérvényesítési lehetőségeiről beszélgettünk.
2024. január 31., 09:322024. január 31., 09:32
2024. január 31., 11:402024. január 31., 11:40
– Honnan érkezett az Európai Parlamentbe?
– Szakácsnőként dolgoztam egy gimnáziumban. Egy olyan elitista testületben, mint az Európai Parlament, a hétköznapi valóságot kell megismertetni és képviselni. Mit tudhatnak például egy vidéki kórház bezárásának következményeiről az erről döntést hozó technokraták, akik csupán a gazdaságosság szempontjából értékelik egy térség gondjait a helyi emberek kárára? Ezért is fontos a jelenlétünk a döntéshozatali testületekben.
– Milyen manapság bretonnak lenni Franciaországban?
– Franciaország továbbra sem ismeri el nemzeti kisebbségeit, egy és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg magát. Ha valaki bretonként akarja meghatározni önmagát, az kihívást jelent számára.
A breton nép jogai nincsenek elismerve: még egy breton keresztnév miatt is könnyen bíróság elé kerülhet az ember, amennyiben breton írásjeleket akar a francia anyakönyvezésben használni.
Lydie Massard európai parlamenti képviselő a breton népközösségre szeretné ráirányítani a világ figyelmét
Fotó: Facebook/Lydie Massard
– Legenda-e vagy valóság, hogy a múltban tiltótáblák figyelmeztettek arra, hogy ,,tilos a földre köpni és bretonul beszélni”?
– Nem legenda, ez a bretoni iskolákban hétköznapi gyakorlat volt! A breton nyelvet sokáig megvetették, csak az első világháborút követően állt be fordulat.
– Történészek szerint a futóárkokban történt a nagy nyelvcsere, a paraszti világból mozgósított breton katonák itt sajátították el a francia nyelvet.
– Nem csak a bretonokkal történt ez meg, hanem a többi nép fiaival is, akiket a francia állam ágyútöltelékként, kisebbrendű népekként kezelt. A háború felgyorsította a folyamatban lévő franciásítást.
Csak a második világégés után változott meg a szemlélet, ekkortól emelkedik ki a térség a nyomorból. Az elvándorlás Párizs felé irányul, amely a legnagyobb breton város elnevezést kapta, ott akadt munkalehetőség a képzetlen munkavállalóknak, és cselédsors a nőknek.
– Az 1960-as és 70-es éveket a fordulat, a breton öntudatra ébredés korának nevezik. Ebben az időszakban azonban nem fogalmazódtak meg olyan politikai követelések, ahogyan azt az ön pártja teszi, amely autonomista igényekkel lép fel. Mennyire áttörés ez a breton politikában?
– A legutóbbi választásokon jó eredményt értünk el, eddigi szerény támogatottságunkat megkétszereztük. Hogy ez mekkora áttörés, az az idei EP-választásokon válik el. Önállóan most sem indulhatunk, mivel a megváltoztatott választási törvény nem kedvez a kis pártoknak, a kisebb lélekszámú választói körzeteknek. Továbbra is a franciaországi őshonos népek közös listája és valamely nagyobb párttal kötött egyezség szavatolhatja az EP-mandátumot.
Bretány az ingatlanspekuláció térfele, a gazdagok hétvégi rezidenciái és turisztikai befektetései ellehetetlenítik a helyiek lakhatási esélyeit. A központi állam a közkórházak felszámolását tervezi, amibe a bretonoknak semmiféle beleszólást nem enged, így a vidék betegellátás nélkül marad. Hasonló nehézségekkel küzd a tengeri halászat is, mert erről sem a helyiek dönthetnek.
Vincent van Gogh 1888-ban festett Breton asszonyok című alkotása
Fotó: Wikipédia
– Az Európai Unió nem rendelkezik olyan jogi kerettel, amely kötelezettségszerűen szavatolná a kisebbségi jogokat, az alanyi alapon járó anyagi forrásokat a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmére. Mire számíthatunk az idén nyári európai parlamenti választások után?
– Az Egyesült Bretány szervezet nemrégiben petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához arról, hogy az Európai Unió ismerje el a breton népet annak teljes területi határain belül. A petíció azon akadt fenn, hogy a kérdés befogadható-e ilyen megfogalmazásban? Ez szemlélteti a legjobban, hogy uniós szinten mennyire távoli az őshonos nemzeti kisebbségek elismerése. Ez annak bizonyítéka, hogy államok és nem népek, nem régiók Európájával van dolgunk. Dacára annak, hogy létezik a Régiók Bizottsága, csak konzultatív és nem határozati jogköre van.
A föderális megoldások meggátolhatják, hogy a kisebbségeket tagadó szemlélet továbbra is érvényesüljön.
– A breton nyelvű oktatás terén milyen előrelépés tapasztalható?
– A helyzet nem rendeződött olyan szinten, ahogyan azt elvárnánk. Habár a francia állam nyíltabban kiáll a regionális és kisebbségi nyelvek túlélésének biztosításáért, ehhez sem a jogi, sem az anyagi feltételek nem kielégítőek. Bretányban három szinten működik breton nyelvű oktatás. Az állami iskolákban választható nyelvként, a magániskolákban – amelyek felekezeti iskolák –, részleges breton-francia nyelvű oktatás folyik. A civilszféra által fenntartott iskolákban működik teljes körű breton nyelvű oktatás, de
– Milyen társadalmi rétegek részesítik előnyben a breton oktatást?
– Régebb a breton nyelv az elmaradottság jelképe volt, a francia pedig a társadalmi előrehaladásáé. Ez az előítélet egyre inkább a múlté. A gyökerekhez való visszatérés igénye nem csak a népzene és néptánc szintjén jelentkezik, hanem a breton öntudat is egyre markánsabb: gazdasági, szociális és identitásszintű követeléseket fogalmaz meg. A középréteg mellett a szülők minden társadalmi rétegből igényelik a breton identitású oktatást. Érdekes példa erre a katolikus magániskolák gyakorlata: hagyományosan a karácsonyi istentiszteletet tartják breton nyelven, de ma már más alkalmakkor is miséznek bretonul. Meggyőződésem, hogy ha a nyári választáson sikerül breton EP-képviseletet biztosítani, ez még több bretont mozgosít további követeléseink kiharcolásához.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!