
A kilencvenes évek elején indult békésszentandrási Szent András sörfőzde az elsők között készített kézműves söröket Magyarországon
Fotó: Makkay József
Aki nagyipari sörökhöz szokott, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen ízvilágot nyújt egy igazi kézművessör. Ami a kiváló minőségű borhoz hasonlóan arányaiban ugyan drágább, de a gasztronómiai élmény szempontjából nem hasonlítható össze a tömegsörökkel. Jó pár éve Erdélyben is van megfelelő választék, helyi főzésű és import kézműves sörök sokaságát kóstolhatjuk. A témát a borok és sörök jó ismerőjével, Borbély Zsolt Attila gasztrobloggerrel jártuk körül.
2024. február 23., 07:582024. február 23., 07:58
2024. február 23., 10:402024. február 23., 10:40
– A nemzetközi ,,sörforradalomnak” az elmúlt évtizedekben több fontos lépcsője volt. Hogyan indult el a folyamat?
– Az origo a hetvenes évek Amerikája. Innen gyűrűzött be nagyon lassan a Kárpát-medencébe a folyamat. Az igazság az, hogy Nyugat-Európa sem járt sokkal előttünk, a kétezres évek első évtizedében Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Svédországban messze nem volt annyira látványos a kézműves sörök jelenléte a vendéglátásban és az élelmiszerboltokban, mint egy évtizeddel később, hogy csak a magam megélésére hagyatkozzam. A magyar szállásterületen a 2020-es évek legelején indult meg az erjedés a minőségi sörök tekintetében, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Volt mire építeni: néhány,
s maguk is részt vettek a magyar sörpaletta gazdagításában új stílusú sörökkel.
Borbély Zsolt Attila gasztroblogger szerint a minőségi sörnek és a bornak egyaránt fontos helye van az étkezési kultúránkban
Fotó: Facebook/Borbély Zsolt Attila
– Hogyan emlékeszel a magyar kézművessör-piac kialakulására?
– Bart Dánielék megszervezték az első Főzdefesztet, megjelent az első slágersör, a fóti főzde Keserű méze, egy erősen komlózott alsóerjesztésű sör, más néven egy hopláger. 2013-ban megnyitott az első fővárosi sörbár, az Élesztő, amely a csapolt kézműves sörökre összpontosított. Egyre több helyen lehetett kapni az akkori sztárok a Legenda és a Hopfanatic söreit. Az évtized közepén aztán piacra léptek a kraftosok, a Mad Scientist, a Monyó, a Hoptop, a Horizont, a Balkezes, a Rothbeer és a Hedon, akik 2016-ban szakmai szövetségként is bemutatkoztak. Kár, hogy elhalt a kezdeményezés.
hogy csak azokat említsem, melyeknek szakmai megítélése egyöntetűen pozitív és ismertségük is számottevő. Mindez az anyaországról szólt, de hasonló volt a fejlődés a Felvidéken és a Délvidéken. A magyar jelenlét Erdély mellett főként a Felvidéken számottevő, lásd a rozsnyói vagy a nagymegyeri főzdéket.
A Bere a la Cluj a kincses város felkapott kézművessör-főzdéje
Fotó: Makkay József
– Hogyan jellemeznéd az erdélyi közművessör-választékot? Nálunk hol tart a sörgyártás megújulási folyamata?
– Ha a tágan értelmezett Erdélyről beszélünk – ideértjük a Partiumot és a Bánságot is –, akkor színes és izgalmas a paletta. Nem annyira, mint Belső-Magyarországon, de mindenképp figyelemre méltó, hogy hány városban működnek helyi kisüzemi főzdék. Persze, ezek nem minden esetben képviselnek csúcsminőséget. A két legfőbb sörcentrum Kolozsvár és Temesvár, mindkét városban kb. féltucat kisüzem működik. Ezek közül
Korrekt a Klasenburger és élvezhető söröket készít a magyarokat Kolozsvár történelméből lényegében kitagadó Clusa. Temesváron a One-Two tartozik még az élvonalba. Komoly sörcentrum Brassó és Nagyszeben, de hadd említsük még a Bers novat Borsról, a nagyváradi Addictive Brewingot és Twin Sunst, az Arad melletti Zimand főzdét. Véletlenül se hagyjuk ki a csikszentsimoni Tiltott Csíki Sörmanufaktúrát, amely a legnagyobb a kicsik között. Egyelőre azt láthatjuk, hogy színesedik a paletta, több szereplő lép be a piacra, mint ahány főzde tönkremegy. Sajnos, utóbbira is van példa: időrendben Erdély-szinten az elsők közé tartozó temesvári Terapia pár éve lehúzta a redőnyt.
A békésszentandrási sörfőzde néhány terméke
Fotó: Makkay József
– A kézművessörök megjelenésére reagálva a nagy sörgyártó cégek is igyekeznek jobb minőségű ,,alternatívát” kínálni a sörpiacon. A kézműves sörgyártás mennyire van jótékony hatással az ipari sörválasztékra?
– A kézművessörök elterjedése – a számos, eddig nem ismert sörstílus megjelenése Kárpát-medencei szinten is – megtermékenyítőleg hatott a nagyiparra. Leglátványosabb az anyaországi nagyipari sörpaletta színesedése.
így népnevelő, közízlésformáló hatásuk tagadhatatlan. Erdélyben a Ciuc IPA nem aratott sikert, de az Ursus prémium sörei stabil termékeknek ígérkeznek.
– Miközben az igényesebb éttermekben hangsúlyossá válik a minőségi borválaszték, ugyanez a törekvés nem mondható el a kézművessörökről. Mi az oka annak, hogy a vendéglőkben a kézművessörök jóval lassabban hódítanak teret, mint a jó borok?
– Az okok többrétűek. Egyrészt évszázados tradíciója van a borok és ételek harmonizálásának a magas gasztronómián belül. Egy Michelin-csillagos étteremben szinte elképzelhetetlen egy sörrel kísért ételsor. Volt szerencsém már csillagos vagy csillagközeli étteremben koktélválasztékkal kísért ételsort fogyasztani vagy a Salt étterem étlapján láttam fermentált levek, és juiceok ételekkel való párosítását, de a sör ide még nem tört be. Egy apró ideillő jel: a Salt étteremben – melynek séfje Tóth Szilárd tavaly bekerült a világ 100 legjobb séfje közé – egyetlen sört tartanak. Tény, hogy az minőségi, a Pannonhalmi sörfőzde egyik belga stílusú nedűje.
A másik ok, hogy a nagyipari multicégek letarolják a piacot: olyan kedvezményeket adnak azoknak, akik hajlandóak kizárólagossági szerződést kötni velük, aminek kevés vendéglátós tud ellenállni.
A budapesti Élesztő söröző az első fővárosi sörbár
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– A jó minőségű kézművessörök nagyságrenddel drágábbak, mint az ipari sörök. Mennyire indokolt a magas árkülönbség?
– A csúcsszegmensben (Brew Your Mind, Mad Scientist, Bereta, Blackout, Rekettye) messzemenően indokolt a magas ár. Sokkal drágább anyagokból sokkal több kerül a sörbe, legyen szó malátáról vagy komlóról.
– Prágában, Brüsszelben, illetve több más nyugat-európai városban is virágkorukat élik a kis ,,házi” sörfőzdék, a vendéglátóegységek keretében gyártott helyi sörök. Ez a trend nálunk is megjelent, de egyelőre vérszegény. Miben látod ennek az okait?
– Alacsonyabb az életszínvonal, kisebb a fizetőképes kereslet és a közönségízlés is lassabban fejlődik. Emellett nálunk nincs a műfajnak akkora kultúrája. A magyar évszázadokon át borivó nemzet volt. Német nyelvterületen illetve Németország vonzáskörzetében történelmi tradíciója van a helyi sörfőzdéknek, melyek köré sok esetben vendéglátóhelyek épültek. Látványos, hogy a brew pubok a Felvidéken sokkal gyakoribbak, mint mifelénk Erdélyben vagy az anyaországban. De azért üdítő kivételek például akadnak, lásd a miskolci Zipset, a szekszárdi Brew Your Mind főzdekocsmáját, a balatonföldvári Helkát, a fővárosi Fehér Nyúl brew pubját, vagy akár a kolozsvári Klausent, ahol a vendégteret csak egy üvegfal választja el a főzdétől, s a söröző fiatalok sörkortyolgatás közben megcsodálhatják a főzde infrastruktúráját.
Igazi nedű egy pohár szűretlen kézműves sör
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– Hogyan értékeled a sör-bor konkurencia kérdését? Mi billenti át egyik vagy másik térfelére a keresletet, illetve a kínálatot?
– A divat, a trend sajnos sokakat magával sodor. Az utóbbi években a bor veszített népszerűségéből, és ez meglátszik az eladási statisztikákon. De a cél nem az lenne, hogy egy másik ital rovására teremtsünk konjunktúrát a bornak, bár akár ez is vállalható eszköz lenne. A cél az, hogy minél többen forduljanak a minőség felé, legyen szó sörről, borról, töményitalokról, sajtokról, felvágottakról vagy éttermi ételekről.
Hogy mást ne mondjak, a Horthy-korszak polgári konyhájának nagy kanonizálója, Magyar Elek, az Ínyesmester szakácskönyvének szerzője is írja, hogy a leves után sört ivott az akkori társadalmi elit, majd a további fogásokat borral kísérte.
Az éttermi kínálatban jelen vannak minőségi sörök is
Fotó: Borbély Zsolt Attila

Kézműves söreivel a kolozsvári Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cég néhány éve új színfoltot hozott a közép-erdélyi sörpiacra. A helyi magyar vállalkozók által fenntartott sörüzemet a pandémia megviselte, de idén nyárra új ízvilággal készülnek.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!