A kilencvenes évek elején indult békésszentandrási Szent András sörfőzde az elsők között készített kézműves söröket Magyarországon
Fotó: Makkay József
Aki nagyipari sörökhöz szokott, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen ízvilágot nyújt egy igazi kézművessör. Ami a kiváló minőségű borhoz hasonlóan arányaiban ugyan drágább, de a gasztronómiai élmény szempontjából nem hasonlítható össze a tömegsörökkel. Jó pár éve Erdélyben is van megfelelő választék, helyi főzésű és import kézműves sörök sokaságát kóstolhatjuk. A témát a borok és sörök jó ismerőjével, Borbély Zsolt Attila gasztrobloggerrel jártuk körül.
2024. február 23., 07:582024. február 23., 07:58
2024. február 23., 10:402024. február 23., 10:40
– A nemzetközi ,,sörforradalomnak” az elmúlt évtizedekben több fontos lépcsője volt. Hogyan indult el a folyamat?
– Az origo a hetvenes évek Amerikája. Innen gyűrűzött be nagyon lassan a Kárpát-medencébe a folyamat. Az igazság az, hogy Nyugat-Európa sem járt sokkal előttünk, a kétezres évek első évtizedében Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Svédországban messze nem volt annyira látványos a kézműves sörök jelenléte a vendéglátásban és az élelmiszerboltokban, mint egy évtizeddel később, hogy csak a magam megélésére hagyatkozzam. A magyar szállásterületen a 2020-es évek legelején indult meg az erjedés a minőségi sörök tekintetében, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Volt mire építeni: néhány,
s maguk is részt vettek a magyar sörpaletta gazdagításában új stílusú sörökkel.
Borbély Zsolt Attila gasztroblogger szerint a minőségi sörnek és a bornak egyaránt fontos helye van az étkezési kultúránkban
Fotó: Facebook/Borbély Zsolt Attila
– Hogyan emlékeszel a magyar kézművessör-piac kialakulására?
– Bart Dánielék megszervezték az első Főzdefesztet, megjelent az első slágersör, a fóti főzde Keserű méze, egy erősen komlózott alsóerjesztésű sör, más néven egy hopláger. 2013-ban megnyitott az első fővárosi sörbár, az Élesztő, amely a csapolt kézműves sörökre összpontosított. Egyre több helyen lehetett kapni az akkori sztárok a Legenda és a Hopfanatic söreit. Az évtized közepén aztán piacra léptek a kraftosok, a Mad Scientist, a Monyó, a Hoptop, a Horizont, a Balkezes, a Rothbeer és a Hedon, akik 2016-ban szakmai szövetségként is bemutatkoztak. Kár, hogy elhalt a kezdeményezés.
hogy csak azokat említsem, melyeknek szakmai megítélése egyöntetűen pozitív és ismertségük is számottevő. Mindez az anyaországról szólt, de hasonló volt a fejlődés a Felvidéken és a Délvidéken. A magyar jelenlét Erdély mellett főként a Felvidéken számottevő, lásd a rozsnyói vagy a nagymegyeri főzdéket.
A Bere a la Cluj a kincses város felkapott kézművessör-főzdéje
Fotó: Makkay József
– Hogyan jellemeznéd az erdélyi közművessör-választékot? Nálunk hol tart a sörgyártás megújulási folyamata?
– Ha a tágan értelmezett Erdélyről beszélünk – ideértjük a Partiumot és a Bánságot is –, akkor színes és izgalmas a paletta. Nem annyira, mint Belső-Magyarországon, de mindenképp figyelemre méltó, hogy hány városban működnek helyi kisüzemi főzdék. Persze, ezek nem minden esetben képviselnek csúcsminőséget. A két legfőbb sörcentrum Kolozsvár és Temesvár, mindkét városban kb. féltucat kisüzem működik. Ezek közül
Korrekt a Klasenburger és élvezhető söröket készít a magyarokat Kolozsvár történelméből lényegében kitagadó Clusa. Temesváron a One-Two tartozik még az élvonalba. Komoly sörcentrum Brassó és Nagyszeben, de hadd említsük még a Bers novat Borsról, a nagyváradi Addictive Brewingot és Twin Sunst, az Arad melletti Zimand főzdét. Véletlenül se hagyjuk ki a csikszentsimoni Tiltott Csíki Sörmanufaktúrát, amely a legnagyobb a kicsik között. Egyelőre azt láthatjuk, hogy színesedik a paletta, több szereplő lép be a piacra, mint ahány főzde tönkremegy. Sajnos, utóbbira is van példa: időrendben Erdély-szinten az elsők közé tartozó temesvári Terapia pár éve lehúzta a redőnyt.
A békésszentandrási sörfőzde néhány terméke
Fotó: Makkay József
– A kézművessörök megjelenésére reagálva a nagy sörgyártó cégek is igyekeznek jobb minőségű ,,alternatívát” kínálni a sörpiacon. A kézműves sörgyártás mennyire van jótékony hatással az ipari sörválasztékra?
– A kézművessörök elterjedése – a számos, eddig nem ismert sörstílus megjelenése Kárpát-medencei szinten is – megtermékenyítőleg hatott a nagyiparra. Leglátványosabb az anyaországi nagyipari sörpaletta színesedése.
így népnevelő, közízlésformáló hatásuk tagadhatatlan. Erdélyben a Ciuc IPA nem aratott sikert, de az Ursus prémium sörei stabil termékeknek ígérkeznek.
– Miközben az igényesebb éttermekben hangsúlyossá válik a minőségi borválaszték, ugyanez a törekvés nem mondható el a kézművessörökről. Mi az oka annak, hogy a vendéglőkben a kézművessörök jóval lassabban hódítanak teret, mint a jó borok?
– Az okok többrétűek. Egyrészt évszázados tradíciója van a borok és ételek harmonizálásának a magas gasztronómián belül. Egy Michelin-csillagos étteremben szinte elképzelhetetlen egy sörrel kísért ételsor. Volt szerencsém már csillagos vagy csillagközeli étteremben koktélválasztékkal kísért ételsort fogyasztani vagy a Salt étterem étlapján láttam fermentált levek, és juiceok ételekkel való párosítását, de a sör ide még nem tört be. Egy apró ideillő jel: a Salt étteremben – melynek séfje Tóth Szilárd tavaly bekerült a világ 100 legjobb séfje közé – egyetlen sört tartanak. Tény, hogy az minőségi, a Pannonhalmi sörfőzde egyik belga stílusú nedűje.
A másik ok, hogy a nagyipari multicégek letarolják a piacot: olyan kedvezményeket adnak azoknak, akik hajlandóak kizárólagossági szerződést kötni velük, aminek kevés vendéglátós tud ellenállni.
A budapesti Élesztő söröző az első fővárosi sörbár
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– A jó minőségű kézművessörök nagyságrenddel drágábbak, mint az ipari sörök. Mennyire indokolt a magas árkülönbség?
– A csúcsszegmensben (Brew Your Mind, Mad Scientist, Bereta, Blackout, Rekettye) messzemenően indokolt a magas ár. Sokkal drágább anyagokból sokkal több kerül a sörbe, legyen szó malátáról vagy komlóról.
– Prágában, Brüsszelben, illetve több más nyugat-európai városban is virágkorukat élik a kis ,,házi” sörfőzdék, a vendéglátóegységek keretében gyártott helyi sörök. Ez a trend nálunk is megjelent, de egyelőre vérszegény. Miben látod ennek az okait?
– Alacsonyabb az életszínvonal, kisebb a fizetőképes kereslet és a közönségízlés is lassabban fejlődik. Emellett nálunk nincs a műfajnak akkora kultúrája. A magyar évszázadokon át borivó nemzet volt. Német nyelvterületen illetve Németország vonzáskörzetében történelmi tradíciója van a helyi sörfőzdéknek, melyek köré sok esetben vendéglátóhelyek épültek. Látványos, hogy a brew pubok a Felvidéken sokkal gyakoribbak, mint mifelénk Erdélyben vagy az anyaországban. De azért üdítő kivételek például akadnak, lásd a miskolci Zipset, a szekszárdi Brew Your Mind főzdekocsmáját, a balatonföldvári Helkát, a fővárosi Fehér Nyúl brew pubját, vagy akár a kolozsvári Klausent, ahol a vendégteret csak egy üvegfal választja el a főzdétől, s a söröző fiatalok sörkortyolgatás közben megcsodálhatják a főzde infrastruktúráját.
Igazi nedű egy pohár szűretlen kézműves sör
Fotó: Borbély Zsolt Attila
– Hogyan értékeled a sör-bor konkurencia kérdését? Mi billenti át egyik vagy másik térfelére a keresletet, illetve a kínálatot?
– A divat, a trend sajnos sokakat magával sodor. Az utóbbi években a bor veszített népszerűségéből, és ez meglátszik az eladási statisztikákon. De a cél nem az lenne, hogy egy másik ital rovására teremtsünk konjunktúrát a bornak, bár akár ez is vállalható eszköz lenne. A cél az, hogy minél többen forduljanak a minőség felé, legyen szó sörről, borról, töményitalokról, sajtokról, felvágottakról vagy éttermi ételekről.
Hogy mást ne mondjak, a Horthy-korszak polgári konyhájának nagy kanonizálója, Magyar Elek, az Ínyesmester szakácskönyvének szerzője is írja, hogy a leves után sört ivott az akkori társadalmi elit, majd a további fogásokat borral kísérte.
Az éttermi kínálatban jelen vannak minőségi sörök is
Fotó: Borbély Zsolt Attila
Kézműves söreivel a kolozsvári Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cég néhány éve új színfoltot hozott a közép-erdélyi sörpiacra. A helyi magyar vállalkozók által fenntartott sörüzemet a pandémia megviselte, de idén nyárra új ízvilággal készülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!