2013. december 05., 15:522013. december 05., 15:52
Meglehetősen álnok dolog lenne, ha éppen mi, magyarok fanyalognánk a román külpolitika új prioritásán, amelyet Traian Băsescu hozott nemrég nyilvánosságra meglehetős egyértelműséggel. A Románia Moldovai Köztársasággal való egyesülése szándékának legmagasabb szintű deklarálása immár nem kezelhető kizárólag revíziós elképzelések civil hangoztatásaként, amelyeket felelős politikai fórumok szükség esetén könnyen címkézhetnek jelentéktelen vágyálmoknak. Éppen mi, akik régiók és identitások közös történelmi gyökerei mentén szeretnénk felépíteni gyermekeink jövőjét, aligha tehetünk mást, mint teljes empátiával és segítőkészséggel viszonyulniegy olyan folyamathoz, amely a mi malmunkra is bőven hajtana vizet.
Lehet persze egy „kifutó modell” egyik utolsó megnyilvánulásaként tekinteni az államfői állásfoglalásra – sokan meg is teszik –, meg nem történtnek azonban semmiképp. Băsescu ugyanis olyan igénynek adott hivatalos hangot, amely ha össztársadalminak nem is nevezhető, létezését nem lehet és nem is szabad megkérdőjelezni. Némileg ront az összképen, hogy a moldovaiak többsége még nem ébredt olyan mértékben nemzetállami öntudatra, amely mindent elsöprővé tehetné a kezdeményezést. Az is súlytalanít némiképp a dolgon, hogy az árnyékban ott áll Oroszország, amely az exszovjet térségben ma még sokkal hangosabban diktál, mint akár a legelszántabb eurobürokrata. Az újabb ukrajnai forradalom is jelzi, milyen vészjelzők kapcsolnának be azonnal, ha Chișinăuban netán mélyebben elgondolkodnának a băsescui felvetésen.
Joggal tarthatunk azonban attól, hogy az egész nem több az államelnök újabb csörtéjénél a lenyelhetetlen, de egyben megemészthetetlen kormányoldalnál. Amely mögött némi fantáziával természetesen több mozgatórugót is felfedezhetünk. Furcsa módon a legkevésbé kézzelfogható tűnik a legvalószínűbbnek. Az EU-vazallus Románia ugyanis olyan mértékben sodródik erre-arra az európai áramlatokkal, hogy egyszerűen felfedezhetetlen bármilyen önazonosító, kapaszkodó, amely kezelhető jövőképet biztosít a fiataloknak. Az „elmigráció” méretei is jelzik, mekkora a baj. Az összetákolt román történelmet egyre többen kezelik gyanakvóan. Ugyanakkor fokozódik azok száma, akik az évszázadokon át másokat mímelő, a történelem kereszthuzatában így-úgy megkapaszkodó románság törvényszerűen kialakuló kisebbrendűségi érzésével küszködnek. Az unionista jövőkép felvillantása olyan impulzus lehet, amely segíthet a románságnak önmaga újrafogalmazásában.
És talán rajtunk is segíthet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!